Zsidó oktatás és gyermekintézmények Magyarországon, 1945–1956

Vezető kutató: Bányai Viktória

Időtartam: 2014-2017

Támogatási forrás: Bolyai János Kutatási Ösztöndíj

A kutatás célkitűzései

A kutatás a Holokausztot követő bő 10 év magyarországi zsidó történetének egy fontos, ám kevéssé ismert elemét kívánja feltárni, nevezetesen az oktatás, nevelés szempontját.

A téma viszonylagos elhanyagoltságának okait keresve azt találjuk, hogy a pusztulás mértéke – főként a vidéki közösségeknél - elhomályosítja az életben maradottak történetét, még oktatástörténeti szakmunkákban is előfordul olyan megfogalmazás, hogy a Holokauszttal lényegében megszűnt a zsidó oktatás;pedig a megmaradók, újrakezdők sorsa is emlékezésre méltó. Budapesten nagy arányban túlélték gyerekek is a Vészkorszakot, vidéken azonban 14 éves kor alatti gyermekek csak azon szerencsés helyeken maradtak életben, ahonnan nem Auschwitz fele indultak a deportáló vonatok. Ez a demográfiai helyzet a zsidó oktatást is erősen Budapest központúvá tette a háború után, azonban mégis van adat újrainduló vidéki hitközségi iskolákról, talmud-tórákról, jesivákról, illetve budapesti gyerekeknek vidéken berendezett gyerekotthonokról, melyeket a gyermektelenül maradt helyi zsidó közösségek is segítettek.

A témának ezidáig nem született átfogó és alapos feldolgozása, és több résztéma teljesen feltáratlan.

A kutatás részterületei:

1. Gyerekotthonok, árvaellátás hitközségi és cionista szervezeti keretben

Korabeli sajtóban több tucat kisebb-nagyobb intézményt listáznak Budapesten és vidéken, a működtető szervezetek különbözőek, az anyagi hátteret mindegyiknél a JOINT biztosította. Az ellátottak anyagi rászorultságát csak 1947 második felében kezdték vizsgálni, körüket szűkíteni, addig az átélt traumák és az életben maradt családtagok általános kifosztottsága miatt minden gyereket fizikai és pszichikai rehabilitációra szorulónak tekintettek.

Előzmények: Jó kiinduló pont Novák Attila Átmenetben c. monográfiája (2000), amely a cionista szervezetekről és intézményeikről ad vázlatos áttekintést. és nagyon hasznos Arieh Lewy oktatástörténész tanulmánya a debreceni gyerekotthonról, melynek egyik pedagógusa volt.

2. Az újraindult hitközségi iskolák története az államosításig

Az 1946/47-es tanévben 32 zsidó hitközségi iskola működött az országban, 15 Budapesten és 17 vidéken, ám ezek több mint fele 50 fő alatti gyereklétszámmal indult újra.

Kutatási előzmény: Gombocz Eszter alapos kutatásai az óbudai és budai zsidó elemikről.

3. A hitoktatás intézményes és más formái

Kötelező iskolai hitoktatás a nem zsidó iskolákban az államosítás előtt, Talmud-tórák, bar micva előkészítők.

Kutatási előzmény: Bacskai Sándor interjúi a magyarországi orthodoxia életben maradt tagjaival.

4. Gyerekek szabadidős szervezetei és ezek szerepe a rehabilitációban

Újjászervezett zsidó cserkészcsapatok, hitközségi ifjúsági körök, önképzőkörök, cionista gyermekszervezetek.

A kutatás módszerei

Mivel a kutatás egy eddig jórészt feltáratlan, feldolgozatlan területre irányult, így a kutatás első időszakát az intenzív forrásfeltáró munka határozta meg. Ennek részeként az alábbi 15 intézményben gyűjtöttem több száz oldalnyi levéltári iratanyagot: Magyar Zsidó Levéltár, Magyarországi Orthodox Izraelita Levéltár és KönyvtárZsidó Hitközségi irattárak: Szeged, Pécs, Győr, Debrecen, Miskolc; Budapest Főváros Levéltára, Magyar Nemzeti Levéltár Baranya, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltára, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, Evangélikus, Országos Levéltár, Református Zsinati Levéltár,Magyar Cserkész Levéltár(Gödöllő).

A levéltári források mellett korabeli sajtóanyagból gyűjtöttem forrásokat (Országos Széchényi Könyvtár, Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem könyvtára, MTA Könyvtára), továbbá visszaemlékezések használtam fel. Utóbbi kategóriában kiemelem a Yad Vashem Intézet héber nyelvű interjúarchívumának használatát, melyet nyelvi nehézségek miatt a magyarországi kutatásokba ritkán vonnak be, pedig gazdag anyaggal szolgál. Néhány visszaemlékezővel személyesen is találkoztam. A hiányt – főképp a közvetlenül a vészkorszak után született korosztály tekintetében – ugyanakkor feltétlenül hangsúlyozni kell. 2016 tavaszán rövid izraeli tanulmányutam során Magyarországon nem elérhető könyvtári anyagot is kutattam.

Publikációk

Könyvfejezetek:

Bányai Viktória, „Zsidó iskolák és gyerekintézmények a Holokauszt után – Pécs példája” in: Peremiczky Szilvia etal. szerk, Schweitzer József emlékezete (Budapest: MAZSIHISZ, 2016), pp. 111–124. ISBN:978-963-7010-69-9

Bányai Viktória, „A családpótlás intézményes és egyedi megoldásai, 1945–47” in: Barna Gábor – Kiss Endre, szerk., A házasság és a család (Szeged, MTA –SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport, 2016), pp. 111–120. ISBN: 978-963-3065037

Bányai Viktória, „Vidéki zsidó iskolák a Holokauszt után, 1945-48” in: Sasfi Csaba – Ugrai János, szerk., Iskola, művelődés, társadalom. (Rendi társadalom – polgári társadalom, 29.) (Budapest: Hajnal István Kör – Társadalomtörténeti Egyesület, 2017), pp. 160–172. ISBN 978-963-89463-5-5.

Viktória Bányai, "Children’s Institutions and Education, 1945–1956," In: Sharon Kangisser Cohen, ed., "My Homesickness Drove me Home...": Jewish Life in Postwar Hungary [The Holocaust in Hungary, 3] (Jerusalem: Yad Vashem International Institute for Holocaust Research, 2018), pp. 109–168. ISBN: 978-965-308-581-7

Bányai Viktória, “A Joint segélyezési politikájának hatása a zsidó családok életére, 1945–1949” In: Családtörténet, családvédelem, vallás. A család egykor és ma 4. Gyöngyössy Orsolya és Taupert Dóra közreműködésével szerkesztette Barna Gábor és Kiss Endre. (A vallási kultúrakutatás könyvei 37.) (Szeged,  MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport 2018.) pp.  263–276. ISBN: 978-963-306-603-4

Bányai Viktória, “Shattered Identities: Jewish Children in the Immediate Postwar Period in Hungary” In: Kangisser Cohen, Sharon – Ofer, D., eds., Starting Anew: The Rehabilitation of Child Survivors of the Holocaust in the Early Post-War Years (Jerusalem: Yad Vashem, 2020), pp. 171–189.

Bányai Viktória, „Jewish Children and Jewish Schools in Hungary after the Holocaust, 1945–48” in: Always Hungarians: The Jews of Hungary through the Vicissitudes of the Modern Era (Bar Ilan University Press, 2020) ISBN: 978-965-226-587-6. (megjelenés előtt)

Bányai Viktória, “The Impact of the American Jewish Joint Distribution Committee’s Aid Strategy on the Lives of Jewish Families in Hungary, 1945–49” In: Jewish and Romani Families in the Holocaust and its Aftermath. ed. by Eliyana Adler – Kateřina Čapková (Rutgers University Press, 2020) (megjelenés előtt)

Folyóirat cikkek:

Bányai Viktória – Gombocz Eszter, „Budapesti zsidó iskolák a holokauszt után, 1945–48”, Új Pedagógiai Szemle, 65. évf. (2015), 7–8, pp. 57–76.

Bányai Viktória – Gombocz Eszter, „A traumafeldolgozás útjain – Holokauszt túlélő gyerekek Magyarországon, 1945–49” Régió, 24. évf. (2016), 2. pp. 31–48.DOI: http://dx.doi.org/10.17355/rkkpt.v24i2.111

Bányai Viktória, „Vidéki zsidó iskolák a Holokauszt után – külön tekintettel Hódmezővásárhelyre” Emlékeztető, 1 (2016), 3–4. szám, pp. 40–44. (Hódmezővásárhely, Emlékpont) ISSN: 2498-6577

Szerkesztett tematikus blokk

Régió folyóirat 2016, 2. számában „70 év – Zsidó közösségek a Holokausztot követő években" címmel, ebben 5 tanulmány jelent meg.

A kutatás eredményeit bemutató nemzetközi előadások

"Jewish Children and Jewish Schools in Hungary after the Holocaust, 1945–48" előadás a The Jews of Hungary through the Vicissitudes of the Modern Era konferencián, (Bar Ilan University, Israel, 2016. május 30–31.)

"The impact of the Joint’s assistance strategy on the lives of Jewish families in Hungary, 1945–49" – The Holocaust and its Aftermath from the Family Perspective című konferencia (Prága, 2017. március 15–16.)