Kisebbségi önkormányzati választások Magyarországon, 2006-2010

 

Elõzmények, kérdések, módszertan

Az 1994-tõl rendre, bár 2006-tól egy alapjaiban megreformált szisztémában megrendezésre kerülõ helyi, (területi és) országos kisebbségi önkormányzati választások a magyarországi választás- és kisebbségkutatás méltatlanul elhanyagolt területét képezik. Míg ugyanis az országgyûlési képviselõk, illetve a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásáról adatok, adatbázisok, elemzések és kézikönyvek sokasága áll rendelkezésre, a kisebbségi önkormányzati választások esetében az Országos Választási Iroda honlapján elérhetõ, néhány fontosabb szempontot feldolgozó összesítéseken kívül legfeljebb csak korlátozott megyei-regionális elemzések születtek a Comitatus, a Regio és a Magyar Közigazgatás egyes számaiban. Mindeközben a választási szisztéma átalakítása a hazai kisebbségi joganyag egyik legtöbb politikai, tudományos és médiafigyelmet kapó kérdése volt a 2000-es évek közepén, és napjainkban is, a 2011. évi nemzetiségi törvény elfogadásával további igények azonosíthatók a rendszer újabb módosítására. Hasonlóan elõtérbe kerülõ ügy az etnikai adatkezelés, az ehhez való kisebbségi viszonyulás, amely szintén rendkívüli jelentõségû teszi a kisebbségi testületek létrehozását.

A 2006-2007-es, helyi, területi és országos szintû kisebbségi önkormányzati választások vonatkozó adatai és számításai már rendelkezésre állnak, amelyekhez 2010 folyamán újabbak formájában társulnak a 2010. évi kisebbségi választói névjegyzékek, illetve helyi szintû választások adatai. Az elemzendõ adatállomány a 2011. januári területi és országos szintû kisebbségi önkormányzatok megválasztásával válik majd teljessé.

A kutatás célja, hogy a választások fõbb politológiai alapfunkcióit alapul véve (legitimáció, részvétel, alternatívák közti választás, képviselet stb.), a kisebbségi választói névjegyzékek és a választások bizonyos adatainak az összegyûjtésével és feldolgozásával egyfajta képet adjon a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek politikai részvételének egyes kérdéseirõl. A legutóbbi elérhetõ, 2001-es népszámlálási adatok felhasználásával kívánja bõvíteni a hazai kisebbségi identifikációra, a kisebbségi testületek közösségi megalapozottságára, a kisebbségek területi elhelyezkedésére és lokális számarányaira, szórványosodására vonatkozó ismereteket. Kitér továbbá a részvételi adatok, a megszûnt és újonnan megválasztott testületek, a jelöltek számának, és a választások arányosságának elemzésére. A 2006-2007-es, valamint a 2010-2011-es választások elkülönült elemzését végül összehasonlító keretbe is helyezi, azaz folyamatokra, tendenciákra vonatkozó következtetések levonására is vállalkozik.