Bányai Viktória Apákról az utódokra szállott elhivatottság címmel tart előadást A Család Napja rendezvényen

A Család Napja a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltárban

HELYSZÍN: Goldmark terem, Wesselényi u. 7., Budapest, 1075

IDŐPONT: 2019. március 3. vasárnap

 

PROGRAM

9:30–10:00 Dr. Bányai Viktória, MTA TK Kisebbségkutató Intézet

Apákról az utódokra szállott elhivatottság

Miért és hogyan alakul ki egy családban többgenerációs, apákról fiúkra és lányokra szálló elhivatottság a család történetének felkutatására és megőrzésére? Mi mindent lehet felkutatni és megőrizni? Miért érdekes ez másoknak? Az előadás a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár új kiállításából, a Munk-Munkácsi család történetéből válogat. Áttekinti a minden ízében jellegzetes – már-már tankönyvi példatárnak beillő – magyarországi zsidó családtörténetet, ugyanakkor néhány családtagról nagyon is személyes történeteket mutat be.

10:15–10:45 Gyekiczki András, jogász-szociológus 

Misner Ignác arany zsebórája

Az 1730-as évek Morvaországában Eisik a híres hegedűs nem hajlandó sábeszkor játszani a szomszéd molnárnak, még ha az ő Jézusa is jönne el ide Pullitzba, amely kijelentéséért Eisik Politzernek menekülni kell. Hogyan lesz Eisik unokája, Ábrahám a gazdag irsai kereskedő, Hay Jakab veje? Mi lesz a sorsa Politzer Ábrahámnak, Hay Karolinának, és az 1921 és 1945 között született 14 gyermeküknek? És mégis, mit keres az ő történetük a Rumbach zsinagógában?

Kávészünet

11:15–11:45 Farkas Zsófia művészettörténész, Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár

Privát emlékezet a film-, és képzőművészetben

A családi fotó, videó nemcsak személyes, családi körben felidézett emlékként vagy a múlt jeleként funkcionálhat. Ezeket a dokumentumokat más művészeti ágak művelői is felhasználhatják például irodalmi, film- vagy képzőművészeti alkotásaikban. Az előadásban a családi dokumentumok műalkotásokban való megjelenítésére, a családi múlt és a történelem objektív és szubjektív feldolgozásának kapcsolatára próbálunk rávilágítani néhány példán keresztül.

12:00–12:30 Gyimesi Júlia pszichológus, egyetemi adjunktus

A családi tudattalan Szondi Lipót elméletében

Szondi Lipót elmélete a korai magyar pszichológia egyik legkiválóbb és leginkább megosztó öröksége. Sorspszichológiájában az ősök történetének, pszichológiai tapasztalatainak alapvető szerepe van. Szondi volt az, aki bevezette a családi tudattalan fogalmát a mélylélektani gondolkodásba, utat engedve a transzgenerációs traumaátadás Szondi korában még csak formálódó elméletének. Az általa kidolgozott személyiségmérő eljárás, a Szondi-teszt pedig a személyiség legmélyebb, tudattalan dinamikáit volt hivatott feltárni. Az előadás célja, hogy bemutassa Szondi újításait, különös tekintettel a családi tudattalanról vallott nézeteire.

13:30–14:45 Workshopok (Jelentkezni lehet: https://www.milev.hu/blog)

1. Bacskai Sándor: Az ortodox családok kutatásának korlátai és nehézségei. Forrás- és segédanyagok, gyakorlati tippek és tanácsok”

2. Gerő Szandra, Udvarhelyi Anikó: Interaktív workshop, amely során bemutatjuk a Családkutató Központ működését, a résztvevők gyakorlatban is betekintést nyerhetnek az itt folyó kutatási módszerekbe

3.Toronyi Zsuzsanna: A nagymama héber neve. Bevezetés a héber paleográfia rejtelmeibe.