Budapesten az országházban a Nemzeti Tanács bejelentette a Magyar Köztársaság megalakulását. - 1919. március 21.

A Károlyi-kormány közzétette az 1918. december 21-én kelt X. sz. néptörvényt (Ruszka Krajna néven területi autonómiát biztosít a magyarországi ruszinoknak, központ: Munkács). - 1918. december 29.

a magyar kormány megbízásából Ruszka Krajna kormányzója Avgusztin Stefán. ~ A budapesti ruszin értelmiség politikai szervezetet alakított Ruszin Nemzeti Önállóság Pártja néven. Cél: „a ruszin nemzet lehető legszélesebb körű önkormányzatának kiépítése a Magyarországgal levő gazdasági egységben”.

T. G. Masaryk köztársasági elnök megbízásából Ungváron csehszlovák katonai küldöttség tárgyalt Szabó Simonnal, Gebé Péterrel, Avgusztin Volosinnal és Julij Hadzsegával.

a román hadsereg (a párizsi békekonferencián 1919. február 26-án megállapított, a nagyhatalmak által 1919. március 17-én jóváhagyott demarkációs vonal teljes hosszában), 1919. április 23-án a csehszlovák hadsereg megkezdte a régió elfoglalását. ~ Román megszállás alá jutott a területnek körülbelül 65 százaléka a Máramarossziget–Técső–Huszt–Beregszász–Csap vonalon. Husztra 1919. április 19-én, Királyházára és Nagyszőlősre 1919. április 20–21-én, Beregszászba (Tiszaújlak felől) 1919. április 27-én, Munkácsra 1919. április 28-án vonultak be. A román időszak beregszászi sajtóorgánuma az Új Élet című lap volt Papp László szerkesztésében. 1919. július 23-án Beregszászban a román katonaságot felváltotta a csehszlovák. ~ A csehszlovák hadsereg vette birtokába az Ungvári, a Nagybereznai, a Perecsenyi járást, a Munkácsi járás egy részét, egyetlen várost, Ungvárt, 1919. május 3-án foglalták el Csapot (a régiónak mintegy 35 százaléka). 1919. július 25-én a Vörös Hadsereg bombázta Csapot, mire a csehszlovák hadsereg megszállta a 1919. július 1-jei pozsonyi fegyverszüneti szerződésben kijelölt felvidéki semleges zónát. (1919. június 7-én G. B. Clemenceau, Franciaország miniszterelnöke, a párizsi békekonferencia elnöke jegyzékben követelte a budapesti Forradalmi Kormányzótanácstól a csehszlovák hadsereg elleni hadműveletek azonnali beszüntetését, a demarkációs vonalra történő visszavonulást. 1919. június 13-án az újabb Clemenceau-jegyzék kijelölte Magyarország új határait, amelyek északon és keleten megegyeznek a későbbi trianoni határokkal. Az ígéret szerint ha a magyar katonaság visszavonul e vonal mögé, a román csapatokat kivonják a Tiszántúlról. Ez nem történik meg.)

Királyhű csoport összeesküvésére került sor Beregszászban, Munkácson, Huszton és Nagyszőlősön. ~ A csehszlovák katonaság vizsga nélkül kiosztatta a bizonyítványokat a munkácsi tanítóképzőben, ahol ezzel megszűnt a magyar nyelvű oktatás.

Megindult a román hadsereg Rahó irányába, a Hucul Néptanács harc nélkül feladta a területet.

E naptól Hennoque francia tábornok hivatalosan a csehszlovák hadsereg által megszállt területek katonai parancsnoka. ® 1919. október 1.

A csehszlovák megszállás alatt levő Ungváron az eperjesi, az ungvári és a huszti ruszin tanácsok Avgusztin Volosin elnökletével tartott közös gyűlésükön megalakították a Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanácsot (?????????? ?????? ??????? ????). Elnök: Beszkid Anton. Alelnökök: Volosin Avgusztin, Sztripszkij Miron és Brascsajko Mihajlo. A Tanács kimondta a Csehszlovákiához való „önkéntes” csatlakozást. A határozatot az Avgusztin Volosin vezette több mint száztagú küldöttség adta át T. G. Masaryk köztársasági elnöknek Prágában. - 1919. augusztus 12.

Megalakult a Ruszinszkói Méhészeti Egyesület Szolyva és Vidéke Méhészköre. Elnök: Bohut László.

A Ruszinszkói Magyar Hírlap vezércikke Szent Istvánra emlékezett. Többek között idézte az Intelmekből, hogy az egy nyelvű és egy erkölcsű ország gyarló és gyenge. ~ Kárpátalja pravoszláv községeinek küldöttei Izán megtartották az első pravoszláv kongresszust, melyen megválasztották a Központi Pravoszláv Bizottságot (Pravoszláv Komité, elnök: Homicsko Vladimir), döntöttek a hivatalos elnevezésről: Kárpátorosz Keleti Pravoszláv Egyház, jóváhagyták az ideiglenes alapszabályt, amit 1921 novemberében Doszifej püspök E. Beneš külügyminiszter elé terjesztett.

Nagyszőlős küldöttsége kereste fel Ungváron az iskolaügyi referátust, hogy tiltakozzon amiatt, hogy tavalyi beadványát válaszra sem méltatták és megismételje a városnak magyar elemi és polgári iskolai osztályok felállítására vonatkozó kérelmét, kiegészítve azzal, hogy a szülők anyagi áldozatra is készek e cél megvalósítása érdekében. A kérelmet ismét elutasították.

Korláth Endre képviselő interpellált a parlamentben a csehszlovákiai román kisebbségi jogok megadása ügyében. ~ Ungváron megalakult az SK Ruszj Sportegyesület (1945-ig állt fenn). Labdarúgócsapata 1929–1934 között ruszinszkói bajnok volt, 1933-ban és 1936-ban a csehszlovák állami ligában szerepelt.) ~ Ungváron megalakult az orosz irányzatú Podkarpatszka Ruszi Tanító Egyesület. Elnök: Spenik László. Hivatalos lapja 1929–1938 között a ??????? ????? (Népiskola). ~ Ungváron hangversenyezett Zathureczky Ede hegedűművész. ~ Ungváron vendégszerepelt Beregi Oszkár budapesti színművész. ~ Összevonták a Kárpáti Futár és a Földműves című lapokat. Az új cím: Kárpáti Földműves. Főszerkesztő: Lakesz Mihály. ~ A beregardói római katolikus templomban Egry-harangot szenteltek. ~ Kárpátaljaszerte Jókai-ünnepségek zajlottak az író születésének 100. évfordulója alkalmából. ~ Kárpátalján 4046 magyar gyermeket anyakönyveztek (az édesanya nemzetiségi alapján) (35,56%). ~ Megjelent: Fülöp Árpád: Kapisztrán. Színjáték. Popper ny., Monor., Jaczkó Olga: Csendes mederben. Elbeszélések. Földesi ny., Uzshorod., Kallus Hermina: Etelka. Dráma 4 felvonásban. Reform, Munkács – Mukačevo., Nagy Lajos: Vallás nélkül. [Elbeszélés.] [Kersék János: Édesanyám imakönyve.] [Vers.] A Szeretet Kiskönyvtára 11. Kálvin ny., Beregszász., Boross Kálmán: Egyházi évkör. A Szeretet Kiskönyvtára 12. Kálvin ny., Beregszász., Szabó Béla: Vallásunk és egyházunk a múltban rövid időrendi áttekintésben. A Szeretet Kiskönyvtára 13. Kálvin ny., Beregszász., Zsemlye Lajos: A kálvinizmus és a vagyon kérdése. A Szeretet Kiskönyvtára 14. Kálvin ny., Beregszász., Péter Mihály: A magyar református lelkipásztor a történelemben. A Szeretet Kiskönyvtára 15. Kálvin ny., Beregszász., Peleskey Sándor: A viski református egyház története. Viski ref. egyházközség, Beregszász., Roykó Alfréd: A gyümölcsfa. Beregszász. (Szakkönyv gyümölcstermesztőknek.), Az új ipartörvény Szlovenszkó és Podkarpatszka Rusz területére. Kelt 1924. október 10-én, kihirdetve 1924. december 1-jén 259. sz. kormányrendelet az eddigi ipartestületeknek ipartársulatokká való átalakításáról. Košice., Kárpátaljai magyar almanach az 1925. évre. Szerk. és kiadja: Kun István. Lám rt. ny., Užhorod – Ungvár., A szeretet naptára az 1926. évre. A ref. egyházi konvent kiadása. Kálvin ny., Beregszász – Berehovo., A Néplap natára az 1926. évre. Skolnaja Pomoscs ny., Užhorod – Ungvár.

Korláth Endre a parlamentben interpellált „az 1919. évi román betöréssel okozott károk megtérítése” tárgyában. (A régió egy része 1919–1920-ban román megszállás alatt volt.) ~ Az Országos Keresztényszocialista Párt eperjesi helyi szervezetének ülésén Szüllő Géza országos elnök méltatta annak a politikai fontosságát, hogy a Magyar Nemzeti Párt kivált a kormányt támogató pártok szövetségéből, ami által lehetővé válik, hogy a szlovenszkói és a kárpátaljai ellenzéki pártok egymással szövetségben lépjenek fel a parlamentben. ~ Polgár Károly lett a kárpátaljai színikerület új igazgatója. - 1932. június ~ Munkácson megalakult a Kadima Zsidó Sportklub. Elnökök: Fried Sándor és Halmos Dezső.

Ungváron tartotta rendkívüli ülését a Csehszlovákiai Magyar Újságírók Szindikátusának vezetősége Dzurányi László elnökletével. Határozatban ítélték el, hogy az utóbbi időben a kassai magyar sajtó egymás elleni támadások színtere lett.

A Központi Orosz Nemzeti Tanács nagyszőlősi gyűlésén Gagatko Andrij kijelentette: Kárpátaljához kell csatolni Kelet-Szlovenszkót, s akkor Kassa lesz a terület fővárosa. ~ Beregszászban megrendezték a hagyományos Magyar Bált. - 1928. január 7.

Teleki Pál miniszterelnök a magyar országgyűlésben hangsúlyozta: méltányos nemzetiségi politikára van szükség, megengedhetetlen, hogy a hatóságok „bárkit is befolyásolni merészeljenek abban, hogy melyik nemzetiséghez tartozónak vallja magát”, hogy befolyásolják a gyermekeket az iskolaválasztásban. A nemzetiségi vidékeken a tisztviselőknek nyelvvizsgát kell majd tenni.