A szociáldemokrata párt tagjainak egy csoportja a válsággal fenyegető összkárpátaljai sztrájkok következtében Ungváron külön gyűlést tartott, hogy a párt jelenlegi vezetésének megdöntésére stratégiát dolgozzon ki. Felhívást fogadtak el, amely kimondja: „Elvtársak! Munkások! Kalandorok kerültek a pártvezetőségbe. Ezek a kalandorok álszocialisták […] Kalandorpolitikába vitték a munkásságot […] puccsszerű sztrájkba ugratták […] Aki a munkásérdekek komoly harcosa […] befejezettnek tekinti ezt a sztrájkot és munkába áll. Elvtársi üdvözlettel: a szabad szocialisták csoportja.” A szociáldemokrata párt vezetése válaszlépésként plakátokat ragasztatott ki, melyben felszólította a sztrájkolókat, hogy ne vegyenek részt „a magyar munkások államfelforgató munkájában”.

A „müncheni egyezmény”: a négyhatalmi konferencián megegyeztek, hogy a szudétanémetek által lakott területeket Csehszlovákia átadja Németországnak. Október 1-jén a magyar kormány jegyzékben szólította fel a csehszlovák kormányt, hogy a müncheni egyezmény értelmében kezdje meg Magyarországgal a tárgyalásokat, a magyaroknak biztosítson a németekével azonos önrendelkezési jogot. ~ Október 3-án a magyar kormány újabb jegyzéket továbbított Csehszlovákiának, melyben követelte a magyar politikai foglyok szabadon bocsátását, a magyar nemzetiségű katonák leszerelését, a tárgyalások megindítását. ~ Kozma Miklós volt belügyminiszter Imrédy Béla miniszterelnök megbízásából, a vezérkarra támaszkodva, megkezdte diverzáns szabadcsapatok (az ún. „rongyos gárda”) szervezését. A kiképzett önkéntesek kis csoportokban átszivárogtak a csehszlovák határon, ahol fegyveres akciókat hajtottak végre.

Ungvár katonai parancsnoka a helyi születésű Tomcsányi Gábor ezredes lett. A város miniszteri biztosa Rauch Károly helyi ügyvéd. ~ Munkácson járt Kozma Miklós, az ún. „rongyos gárda” szervezője. ~ Bródy András éhségsztrájkot kezdett a prágai börtönben. ~ Klimpus Dmitro kérte, hogy a Szics-gárdisták egyenruhát hordhassanak. ~ A magyar parlamentben Juhász Andor elnökletével a felsőház közjogi és pénzügyi bizottsága együttes ülésen tárgyalta a „visszacsatolt felvidéki területnek az országgal egyesítéséről” szóló törvényjavaslatot.

A Magyarországi Ruszinszkóiak Egyesülete a budapesti tagok számára kárpátaljai körutat szervezett. ~ A „rongyos gárda” tagjai emléktáblát helyeztek el a munkácsi Latorca-hídon a január 6-i harcokban elesettek emlékére.

Teleki Pál miniszterelnök kifejezte óhaját, hogy a honvéd zenekarok megfelelő alkalmakkor a ruszin (Duchnovics-féle) himnuszt is előadják. ~ Munkács magyar görög katolikusai azzal a kérelemmel fordultak Sztojka Sándor egyházmegyei püspökhöz, hogy számukra vasár- és ünnepnapokon Munkácson tartsanak magyar nyelvű misét. A püspök „az ószláv nyelvű csendes misét magyar nyelvű evangéliumolvasással, szentbeszéddel és misei énekeknek magyar nyelven való éneklését engedte meg minden vasárnap és ünnepnap déli fél 12 órai kezdettel.” ~ Egyházlátogató körutat tett a régióban Révész Imre, a tiszántúli református egyházkerület püspöke. Beregszászban református lelkészgyűlést hívott össze, melyen kimondták a Kárpátaljai Református Lelkészegyesület feloszlását, illetve az Országos Református Lelkészegyesületbe való beolvadását. ~ Kárpátalján járt Szinnay Béla altábornagy, a Vitézi Rend törzskapitánya. ~ Megalakult a Tiszaháti Magyar Bank Rt. ~ Korláth Endrét beiktatták Bereg és Ugocsa k. e. e. vármegyék főispánjának tisztségébe. ~ Ungváron megkezdte munkáját a belügyminisztériumi igazoló bizottság. ~ A ruszin Kárpátokban tartott ünnepi táborozást az ún. „rongyos gárda”. ~ A Podkarpatszka Ruszi Villamosművek Rt. neve Kárpáti Villamosművek Rt.-re változott. ~ Minisztériumi rendelkezésre az ungvári gimnáziumban nem tanulhatnak lányok. A szülők küldöttséget menesztettek Budapestre Megay László alpolgármester vezetésével, ahol ígéretet kaptak arra nézve, hogy a városban leánygimnáziumot nyitnak. ~ A hónapban Ungváron 195 illetőségi, 277 állampolgársági bizonylatot, 58 árjaigazolást, 22 névváltoztatási okiratot adtak ki, 15-en tettek állampolgársági esküt.