Ungváron megalakult a Ruszin Földműves Párt. Elnök: Tóth András. Titkár: Brascsajko Julij. Kitűzött céljuk: a teljes autonómia útján biztosítani és védelmezni a népi (nemzeti) gazdasági, kulturális és politikai érdekeket, egyesíteni a ruszinokat a Poprádtól a Tiszáig, létrehozni a Podkarpatszkij Bankot, követeli az egyházi önkormányzatot.

A Ruszinszkói Magyar Jogpárt az alábbi kiáltványt adta ki: „a napokban kihirdetett politikai statárium miatt a Ruszinszkói Magyar Jogpárt ungvári kerületi csoportjának alakuló gyűlése össze nem hívható [...] A Ruszinszkói Magyar Jogpártnak ezernyi-ezer tagja van, a párt tehát valóságban már megalakult s csupán a forma, az alakuló gyűlés összehívása az, amit az időközben kihirdetett politikai statárium lehetetlenné tett számunkra. A párt ügyeinek vezetésével foglalkozó szervező bizottság tehát azzal a kéréssel fordul a Ruszinszkói Magyar Jogpárt kerületi tagjaihoz, hogy tekintettel a rendkívüli viszonyokra, tegyék magukévá a szervező bizottságnak alább következő határozatát: - A Ruszinszkói Magyar Jogpárt ungvári kerületének szervező bizottsága 1920. évi szeptember 10-én tartott ülésén elhatározta, hogy a statárium folytán lehetetlenné vált alakuló gyűlés megtartása miatt megakadt pártéletet nem hagyja – csupán formai kellékek hiánya miatt – megszűnni, hanem a tagok bizalmára és ragaszkodására számítva, addig, míg a politikai helyzet a pártnak gyűlés útján való formális megalakulását lehetővé teszi, a pártot megalakultnak mondja ki, a szervező bizottság „pártvezető bizottsággá” alakítja magát át, a párt vezetését magára vállalja és azt teljes felelősséggel gyakorolja.” „Ma a tömörülésre, az összetartásra, az egyesülésre nemcsak a választások alkalmával van szükség, hanem állandóan, mert minden nap rendkívüli feladatok elé állítják a magyarságot. - A Ruszinszkói Magyar Jogpárt tehát ennek megfelelően programját nem csupán a választásokkal megszerezhető parlamenti képviselet útján akarja végrehajtani, hanem addig is élni és dolgozni akar, hogy a párt tagjaiban az öntudatot fenntartsa és jogainak védelmezője legyen.”

Az elbocsátott közalkalmazottak szlovenszkói szövetsége memorandumot intézett T. G. Masaryk köztársasági elnökhöz, amelyhez csatlakoztak a ruszinszkói elbocsátottak is. ~ A Sáros megyei görög katolikus ruszinok mozgalmat kezdeményeztek annak érdekében, hogy Podkarpatszka Ruszhoz csatlakozhassanak. ~ Ótátrafüreden megalakult a Szlovenszkói és Ruszinszkói Kereskedelmi Testületek Országos Szövetsége. Elnök: Duschinszky Frigyes. Az ungvári alelnök: Hámos Aladár.

Ungváron megalakult a Ruszinszkói Magyar Színpártoló Egyesület. Elnök: Novák Endre. Társelnök: Antal Miklós. Főtitkár: Szerényi Ferdinánd. ~ Ungváron a Duchnovics Társaság leleplezte Fencik Jevhen szobrát, amit a prágai egyetemi hallgatók adományaiból állítottak fel. ~ A técsői református gyülekezet a református templom falában márványtáblát helyezett el az első világháborúban elesett református katonák emlékére. A táblára 60 név került fel, s alatta a jelmondat: „Mit értünk tettetek hősi áldozat! / Feledni őket: bűn és kárhozat.”

A görög katolikus egyház polgári peres úton próbálta meg érvényesíteni jogait a pravoszlávokkal szemben. A bíróság most kimondta, hogy a templomok nem a hívek, hanem a görög katolikus egyház tulajdonát képezik, ugyanez vonatkozik minden egyéb egyházi tulajdonra. A döntés értelmében néhány templomot a pravoszlávok visszaadtak, de kérték, hogy továbbra is tarthassanak azokban istentiszteletet. A görög katolikus egyház ezt megtagadta arra hivatkozva, hogy a kánonjog tiltja templomaiban a más felekezetek általi szolgálatot. A vita rendezésére a kormány úgy döntött, hogy szubvenciót biztosít pravoszláv templomok építésére. ~ Ungváron megkezdődött a cigányiskola építése. Az étkeztetésről a Vöröskereszt kíván majd gondoskodni. - 1926. december 1. ~ Nagybocskó lakossága kérte a tanügyi referátust, hogy a községben gimnáziumot állítsanak fel. A lakosok ezer ingyenes munkanapot ajánlottak fel az állam javára. Az illetékes minisztérium a kérelmet elutasította.

Az MTI értesülése szerint a cseh agrárpárt magyar tagozata („köztársasági magyar szövetség”) tiltakozó indítványt készül benyújtani Szüllő Géza képviselő ellen, aki Londonban „az összes felvidéki magyarok képviselőjeként” lépett fel. A Prágai Magyar Hírlap azt állapítja meg, hogy Szüllő a Keresztényszocialista és a Magyar Nemzeti Párt delegáltja, s „a két párt mögött a felvidéki és a ruszinszkói magyarság döntő többsége áll. A republikánus magyarok ezzel szemben a cseh agrárpárthoz csatlakoztak, amelyik a választások során egyetlen magyart sem tudott a parlamentbe juttatni.”

A máramaros-técsői határrész ügyében Hokky Károly képviselő és Isaák Imre técsői református lelkész járt Kamil Krofta meghatalmazott miniszternél. Az előzmény, hogy a sevresi békeszerződés szerinti közös határvonalat a csehszlovák és a román kormány megváltoztatta, aminek következtében újabb 9884 kat. hold került román uralom alá, ami 280 csehszlovák állampolgár vagyonát érintette, akik évekig átjárhattak földjüket művelni a határon, míg a román földreform alapján ki nem mondták, hogy idegen állampolgár román területen mezőgazdasági ingatlannal nem rendelkezhet. Krofta kijelentette: a csehszlovák–román jóviszony érdekében nem védheti meg a técsői csehszlovák állampolgárok román uralom alá jutott területét, mert már szerződés jött létre ez ügyben a két állam között, de a csehszlovák állampolgárok kártalanításáról gondoskodni fognak.

A Központi Orosz Nemzeti Tanács bejelentette, hogy az Amerikai Ruszin Szövetség delegációt küld Kárpátaljára. ~ Korláth Endre képviselő közbenjárására a földművelésügyi minisztérium utasította az Országos Hivatalt, hogy állítsa vissza a viski erdészet 1927-ben felfüggesztett önkormányzatát (az ügyeket azóta kormánybiztos vitte).