A szociáldemokrata párt Beregszászban Szabadság címmel megjelenő hivatalos lapja, a Szabadság a népszámlálással kapcsolatban felszólította „a magyarul beszélő zsidókat, hogy vallják magukat magyar anyanyelvűeknek”.

Munkácson nagygyűlést tartottak a zsidó egyesületek és pártok képviselői, hogy tiltakozzanak „a németországi zsidókat érő sérelmek, atrocitások, terrorisztikus események ellen”.

A munkácsi cseh tannyelvű iskolában a zsidó gyermekek külön osztályba járnak. Most az iskola igazgatósága közölte a zsidó tanulókkal, hogy ezentúl szombaton is kötelesek írni s ha ezt vonakodnának megtenni, akkor egy külön erre a célra bérelt épületben helyezik el őket. Eddig egyik iskolában sem kötelezték a zsidókat arra, hogy szombaton írjanak. A szülők tiltakoztak, de az igazgató kijelentette, hogy nem áll módjában változtatni a rendelkezésen. Több zsidó szülő ki akarta venni a gyerekét az iskolából, az igazgató azonban kijelentette, hogy az egyszer beírt gyermeket nem lehet más iskolába íratni. ~ Az Egyesült Magyar Párt átadta M. Hodža miniszterelnöknek a magyar kisebbség sérelmeit tartalmazó feljegyzést.

A román hatóságok rendelkezésére a határmenti zónában visszavonták a zsidók határátlépési igazolványát. A rendelkezés február 14-ig volt érvényben.

A honvéd vezérkar helyzetjelentéséből: Lengyelországban cseh légió szerveződik „cseh emigránsokból, Szlovákiában és Kárpátalján lakó csehbarát szlovákokból, ruszinokból és zsidó fiatalokból”. L. Prchala a kijelölt főparancsnok. Kárpátalján a szervezést „az ungvári lengyel konzulátus tisztviselői végzik”. A szervezkedés központja Lemberg. ~ Húsz éves szünet után Ungváron újra indult Ung Vármegye Hivatalos Lapja. Felelős szerkesztő: Osvald János vármegyei jegyző.

A Kárpáti Magyar Hírlap írta: „Még a világháború folyamán Kárpátaljára beszivárgott lengyel zsidók sorsa élénken foglalkoztatta a csehszlovák hatóságokat. Évekkel ezelőtt több száz érdekeltet a csehek illetőségi helyére toloncoltattak, de csak elvben, mert a gyakorlati kivitelre az egyes „demokrata” pártok intervenciója folytán sor nem került. A lengyelországi származású zsidók így jutottak aztán Kárpátalján magyar uralom alá. - Az ungvári zsidó hitközség elnöke még egy évvel ezelőtt hatóságainkhoz azt a kérelmet terjesztette elő, hogy az érdekelt családok kiutasítását függesszék fel addig, míg ő Londonban el nem intézi kivándorlásuk békés úton való lebonyolítását. - Így maradhattak továbbra is Kárpátalján a kiutasítottak, míg aztán bekövetkezett a háborús állapot és Lengyelország megszállása. […] A napokban az ungvári zsidó hitközség elnöke a rendőrkapitányság kiküldöttjével kiszállt a szovjet határra, hogy közvetlen tárgyalásokat folytasson a szovjet kirendeltség vezetőjével a galíciai származású zsidók befogadása érdekében. A szovjetorosz határtiszt azonban hallani sem akart az egyoldalú „csere”-akcióról. - Most diplomáciai úton folynak tovább a tárgyalások.”

Az Őslakó írta: „A zsidótörvény rendelkezései értelmében a zsidó, illetve a zsidónak számító engedélyesektől a trafikokat elvonták. A kárpátaljai 15 nagyárudából 7 jutott hadigondozottnak, 2 tűzharcosnak, 3 egyéb érdemes személynek. Ezzel a trafikrevízió befejeződött. Már csak 2–3 áruda engedélyének odaítélése van függőben.”

Az uzsoki határátkelőnél a szovjet határőrség megtagadta azoknak a zsidó családoknak az átvételét, akiket még „a cseh megszállás alatt” tiltottak ki Ungvárról galíciai illetőségük miatt.

Az Őslakó írta: „A menekült székely munkásokat és azok családját elhelyezni és kenyérhez juttatni nagy és nehéz feladat”, „a Munkácson megjelent székely menekültek […] az erdőmunkáknál kapnak alkalmazást. Főleg a Latorca Rt. segítségére van kilátás”. ~ A zsidókat kitiltották az ungi és a beregi közigazgatási kirendeltségek területén tartandó országos állat- és kirakodóvásárokról, búcsúkról, heti és napi piacokról. ~ Életbe lépett a 21.923/940. sz. B. M. rendelet „a Kárpátaljai területen a külterületi lakott helyek nevének megállapítása” tárgyában. ~ Ungváron megalakult a Magyar Cserkészszövetség 12., kárpátaljai cserkészkerülete. Ügyvezető elnök: Gémesi József.

A Kárpáti Magyar Hírlap írta: Kárpátalján „a rendkívüli fegyvergyakorlatra bevonult földműves foglalkozású egyének családja részére, azok kérelmére, a lakóhelyükhöz legközelebb eső honvédcsapat, a községi elöljáróság által igazolt kérelem esetén, megfelelő számú legénységet és igát bocsát rendelkezésre. Megsegítésben kisbirtokosok jöhetnek figyelembe.” ~ Ajtay Gábornak, Máramaros vármegye alispánjának felhívása: „Máramaros vármegye területén, ahol a zsidótörvény végrehajtása és – többek között – az ezzel kapcsolatos iparrevízió még meg sem kezdődött, több mint 45000 zsidó él, akik, illetőleg elődeik Galíciából, Bukovinából és Lengyelországból szivárogtak a vármegye területére. Magában Máramarossziget megyei városban a zsidók száma meghaladja a tízezret. - Figyelemmel Galícia egy jó részének a honvédcsapatok által történt megszállására, a kérdés méltányos rendezését a zsidótörvény rendelkezéseinek végrehajtása előtt megkísérlem és felhívom a vármegye területén lakó zsidóságot, s elsősorban azokat, akik Galíciába kívánnak költözni, hogy a vonatkozó jelentkezési ívek kitöltése végett illetékes hatóságuknál, nevezetesen: Máramarosszigeten a város polgármesterénél, illetőleg az általa kijelölt szervnél, községben pedig a községi elöljáróságoknál 8 napon belül jelentkezzenek. Felhívom az érdekeltek figyelmét arra, hogy átköltözésüket központilag fogom megszervezni és lebonyolítani, amit nagyban megkönnyít az a körülmény, hogy a megszállt területekről a lakosság nagy részét az oroszok eltávolították, illetőleg azok az orosz csapatokkal elmentek, így a zsidóság elhelyezése s új élet indítása nagyobb nehézségbe nem ütközik. - A zsidóság érdekeit szolgálja az, ha az itteni pozícióinak mielőbbi felszámolásával a vármegye területén levő bizonytalan helyzetét likvidálja, s hatósági támogatással új életet kezd Galícia földjén.” Ajtay a felhívással kapcsolatban a következőket nyilatkozta a Kárpáti Magyar Hírlapnak (lásd. a július 18-i lapszámot): „Arra, hogy felhívást adjak ki a Máramaros vármegyében élő zsidósághoz az indított, hogy a zsidótörvény maradéktalan végrehajtása előtt módot adjak az itteni zsidóságnak arra, hogy megélhetését új körülmények között s nagyobb megrázkódtatás nélkül biztosíthassa.”

Kárpátalján eddig a 3830 „zsidó iparűző helyből” 2475-öt vettek át keresztény kereskedők és iparosok, közülük 1796 „kárpátaljai őslakos” és 679 „az ország egyéb területéről telepedett le Kárpátalján”.

Alsóvereckén Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter felavatta az első havasi gazdasági szakiskolát. ~ E naptól az iskolákban az Ivan Harajda-nyelvtant kell használni (27.300/941. sz. VKM). ~ A Kárpáti Magyar Hírlap írta: az ungvári törvényszék „keresztény személyeket” ítélt el a zsidótörvény megsértése – zsidók pártfogolása, bújtatása, számukra „törvénytelen okiratok” beszerzése – vétsége miatt.

Ung vármegye törvényhatóságának közgyűlésén a kis- és nagydobronyi küldöttek tiltakoztak az ellen a Bereg megyei mozgalom ellen, hogy a két községet hozzájuk csatolják. Ung vármegye is csatlakozott Bihar és Pest vármegyéknek a zsidókérdésben megküldött táviratához, melyben kérik a „zsidó” fogalmának fajvédelmi alapon való meghatározását, a zsidók vagyonának és jövedelmének zárolását, hadmentességi, jóvátételi adóval és kitelepítési vagyonváltsággal való megterhelését. Polgármesteri javaslatra a testület megszavazta a zsidók piaci vásárlási idejének korlátozását, mely szerint 9 óra előtt sem piacon, sem másutt nem vásárolhatnak.

A Kárpáti Magyar Hírlap írta: Szobránc határában nap mint nap fognak el a csendőrök Szlovákia területéről szökött zsidókat, akiket a hidasnémeti gyűjtőtáborba visznek, ahonnan egy részüket visszatoloncolják.

Kitiltották a zsidó nőket az ungvári városi strandfürdőről. A város vezetősége a lépést „egyéni akciónak” minősítette.

Ungváron polgármesteri rendeletre lepecsételték az összes zsidó üzletet, zár alá vették azok árukészletét.

A Kárpáti Magyar Hírlap írta: „Az a zsidó, aki a megkülönböztető jelzés viselésére köteles” semmilyen közlekedési eszközt nem vehet igénybe.

Az Őslakó írta: „Munkács város zsidósága bevonult lakni a részére kijelölt városrészekbe. Azok a munkácsiak, akik valamely oknál fogva komolyabb őrizetet érdemelnek, a téglagyárba kerülnek. Itt helyezték el a Kárpátalja beregi részének kiköltöztetett zsidóit is. - A zsidónegyed lakói a rendőrhatóság arcképes igazolványával egyelőre kijárhatnak a városbeli munkahelyeikre dolgozni. - A zsidók ügyeit az ún. zsidótanács képviseli a hatóságok előtt Steuer Sándor mérnök elnöklete alatt. A zsidótanács tart rendet a gettók belső szervezetében s végrehajtja az esetenkénti rendelkezéseket. A rendre az elkülönített részekben fehérkarszalagos, bottal felfegyverzett zsidó férfiak ügyelnek.” ~ Uo.: „A lepecsételt zsidóüzletek leltározását városi és ipartársulati közös bizottságok megkezdték”. ~ Uo.: kiosztották a zsidók marháit, lovait, fogatait, mezőgazdasági ingatlanait.

A Kárpáti Magyar Hírlap (Ungvár) írta: „Minden zsidó a kivételezettek is, hadiüzemi munkások, gyógyszerészek, orvosok stb. is 48 órán belül jelentkezni kötelesek a Városházán.”

Kiürítik a zsidó lakásokat, házakat. Csak a nagyobb bútordarabok maradnak a helyükön, a többi raktárakba kerül. ~ Megay László ungvári polgármester elrendelte a zsidó feliratok azonnali eltávolítását. ~ Budapestre főispáni értekezletet hívott össze Imrédy Béla a Magyar Megújulás Pártja nevében. Vincze András kárpátaljai kormányzói biztos és Réthy-Hesslinger Ferenc, Ungvár thj. város, Ung és Ugocsa vármegyék főispánja nem jelent meg.