Ungváron ankétra hívták meg a kárpátaljai pártok képviselőit, melynek tárgya a közélelmezés volt. Frankenberg miniszteri tanácsos arról számolt be, hogy a területen a rekvirálást „szabad felajánlásra” csökkentették, bizonyos mértékben kezd jelen lenni a szabad kereskedelem, Ruszinszkó önálló élelmezési egységgé lett, mely Romániából és Jugoszláviából szerzi be az élelmet cukor fejében. Kaminszki József (Földműves Szövetség) felhívta a figyelmet, hogy a szegénység tömeges kivándorláshoz vezet. Korláth Endre (magyar pártszövetség) szerint „a gazdasági sérelmek összefüggésben vannak a magyarság többi sérelmeivel és általában az itteni őslakosság sérelmeivel. Ezeket ketté osztani, eltagolni nagy politikai hiba lenne. […] a magyar földműves nép gazdasági közreműködése hiányzik az itteni terület kormányzatának a munkájából. […] kifejezést kell adnom annak, hogy a magyarságot ma nem lehet részeire tagolni. A magyar kisgazdapárt csak egy szerves része a ruszinszkói magyar pártok szövetségének, a ruszinszkói magyar pártok szövetsége pedig a szlovenszkói és ruszinszkói magyar pártok szövetségének. Ha tehát a csehszlovák kormányzati rendszer a megértés politikáját keresi, akkor nem széttagolva kell minket tárgyalásokra hívni, hanem a csehszlovák területen élő egész magyarsággal kell annak gazdasági, kulturális és politikai sérelmeiről olyan értelemben tárgyalni, amelyet az érettségénél fogva megérdemel és követelhet.” Korláth memorandumot nyújtott át, mely rámutat, hogy „a gazdasági téren való kívánatos közeledést föltétlenül meg kell előznie a generális politikai sérelmek orvoslásának”. A memorandumban megfogalmazott követelések: l. helyezzék hatályon kívül a statáriumot, 2. nyissák meg Ungváron és Munkácson a magyar gimnáziumot, 3. ismételjék meg a népszámlálást, 4. a kereskedelemben biztosítsák a szabad forgalmat, 5. vegyék ismét alkalmazásba az esküt nem tett és a kiutasított tisztviselőket, 6. vonják vissza a nemzeti színekre és dalokra vonatkozó tilalmat, 7. szűntessék meg az idegenek betelepítését, 8. csatolják Podkarpatszka Ruszhoz a Kaposi és a Szobránci járás, valamint Zemplén, Abaúj, Sáros és Szepes megyék „idevonatkozó” részeit, 9. szűnjön meg a helyi iparosok kizárása a szállításokból, 10. biztosítsák a helyi kereskedelem érdekeinek védelmét, 11. oldják meg a „nyelvkérdést”.

Jan Hrbek kormánybiztos ankétra hívta össze Ungvár „minden rétegű lakosságának képviselőit”, hogy együttesen tiltakozzanak az ellen, hogy „Ruszinszkó fővárosát Munkácsra helyezzék át.”

A Kárpátaljai Magyar Akadémikusok Egyesülete Beregszászban ankétot rendezett a kisebbségi magyar kultúráról. Zapf László gimnáziumi tanár előadásában kifejtette: „a kárpáti magyar akadémikusok a Széchenyi Mozgalom alapján állnak. Ez annyit jelent, hogy az idejét múlt üres liberalista nacionalizmus helyett az idealista nacionalizmus alapjára helyezkednek, melynek lényege az egységes nemzeti alap és az idealista világnézet, valamint a pozitív keresztény vallások fontos nemzetnevelő szerepének kihangsúlyozása. […] Az akadémikus ifjúság célja, hogy a közéletbe lépve kiépített programja kárba ne vesszen, hanem egy hasonló szellemű vezető intelligenciát hozzon össze és ezzel lehetővé tegye egy konstruktív kisebbségi nacionalizmus kialakulását.” ~ A kormánypártok kárpátaljai képviselői a kárpátaljai kormányzó részvételével értekezletet tartottak a terület önkormányzatának megvalósításáról. A kialakult álláspont szerint az önkormányzatot 4 rendelet szabályozná: 1. a kormányzó hatáskörének megállapítása 2. a kormányzói hivatalhoz előadók kinevezése az iskolaügy, a földművelés, a népjólét, a közmunkaügy és a nemzeti kisebbségek területére 3. tizenkét tagú kormányzói tanács létesítése, amelynek felét a kormány nevezné ki 4. külön vasúti, posta- és távíró, valamint igazságügyi kirendeltségek létesítése.

A Kárpátaljai Általános Magyar Tanító Egyesület és a Kárpátaljai Magyar Kultúregyesület közös beregszászi ankétján a kárpátaljai magyar iskolasérelmeket vették számba. Az eseményen jelen volt a cseh agrárpárt ún. magyar titkára is. Wellmann Mihály, a KMKE ügyvezető elnöke elmondta: ma ugyanannyi magyar iskola van Kárpátalján, mint tíz évvel korábban, ezért 3417 gyermek kénytelen szláv tannyelvű elemi iskolába járni. A 110000 lelket számláló kárpátaljai magyarságnak csak 110 iskolája van (364 osztállyal), a 35000-es cseh és szlovák lakosságnak pedig 166 (613 osztállyal). Magyar pedagógus csak 361 van, cseh/szlovák viszont 612. Magyar óvoda 13 van a területen, cseh/szlovák 48. Nincs önálló magyar polgári iskola, ezért 859 magyar tanuló kénytelen szláv tannyelvű iskolába járni. Önálló középiskolája sincs Kárpátalja magyar lakosságának. A magyar gyermekeknek mintegy 87 százaléka nem tanulhat anyanyelvén (az elemitől a középiskoláig). A tanítóság utánpótlására nincs magyar tanítóképző. Az ankét résztvevői határozatot fogadtak el, melyben követelték: minden magyar gyermek részesüljön magyar nyelvű oktatásban, létesítsenek a magyarság számarányának megfelelő mennyiségű magyar iskolát, építsenek új magyar iskolákat, a magyar iskolákból távolítsák el a nem magyar tanerőket, hozzanak létre magyar iskolatanácsokat és biztosítsák a teljes magyar iskolai önkormányzatot, állítsanak fel önálló magyar tanfelügyelőséget, magyar tanítóképzőt, magyar egyetemet Kárpátalján.