Ungváron összeült az Ungi Református Egyházmegye lelkészi kara. Az ülésen állásfoglalás született azzal kapcsolatban, hogy Szlovenszkóban fel akarják állítani az önálló szlovák egyházmegyét. A lelkészi kar véleménye, hogy az ungi egyházmegyéhez tartozó szlovák községekben mindig is szlovákul folyt az istentisztelet, nyelvi szempontból nem indokolt a szétválasztás. A lelkészkar ragaszkodik az egységes ungi egyházmegyéhez, az a véleménye, hogy a szlovák egyházmegye kérdéséről népszavazásnak kell döntenie. A Ruszinszkói Magyar Hírlap kommentárja: „Ruszinszkónak külön református püspökséggé kell alakulnia s az ungi egyházmegye egysége a ruszin és szlovák határok kiigazításáig épségben tartandó, mert az egész Ung megye Ruszinszkóé!”

Ungvár társadalmi szervezetei közös bizottságot alakítottak, hogy méltóképp előkészítse a december 31.–január 1-jei Petőfi-ünnepségeket.

A Ruszinszkói Magyar Hírlap azt közölte, hogy a Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetsége „amíg a ruszin politika teljes kibontakozását nem látja és különösen a megalakulás stádiumában levő második ruszin blokk álláspontját nem ismeri, nem nyilatkozik arra nézve, hogy a pártszövetség ellen vagy mellett lesz-e ennek az alakulásnak.” ~ A 25. sz. kormányrendelet szabályozta a kárpátaljai állami nép- és polgári iskolai tanszemélyzet bér- és nyugdíjilletményét. ~ Petőfi Sándorra emlékeztek Bustyaházán. Az ünnepi beszédet Peleskey Sándor viski református lelkész tartotta.

Pöstyénben üléseztek a szlovenszkói és kárpátaljai szövetkezett ellenzéki pártok. Megalakult az ún. érsekújvári egyezményben életre hívott pártközi Vezérlő Bizottság. Az elhunyt Petrogalli Oszkár helyébe a Központi Iroda igazgatójává Flachbarth Ernőt választották meg. Határozatban mondták ki, hogy a Központi Irodát Losoncról Pozsonyba helyezik át, a prágai osztályt továbbra is fenntartják. A kárpátaljai Korláth Endre képviselő és Egry Ferenc szenátor ezer–ezer koronás adománnyal kezdeményezték a Petrogalli Alap létrehozását. A felajánláshoz csatlakozott Nitzsch Andor német pártelnök is. A Vezérlő Bizottság megbízta a Központi Irodát, hogy a legközelebbi ülésen terjesszen elő javaslatot az alap hovafordításáról. - 1925. március 2.

Ungváron felszentelték azt a kápolnát, amit a Nepomuki Szent János-szobornak építettek a Kálvárián. ~ A Ruszinszkói Magyar Hírlap vezércikkéből: hivatalosan nem méltatható, így „Szent István ünnepe az idezárt magyarság családi ünnepe legyen!”

Ungvár főpolgármestere a napokban meghívót bocsátott ki az egyes politikai pártokhoz és a sajtóhoz, amelyben a köztársaság 10 éves fennállásának ünnepségét előkészítő értekezletre hívta meg őket. A kárpátaljai magyar pártszövetség Korláth Endre ügyvezető elnök aláírásával az alábbi nyilatkozatot adta ki: „A magyar nemzetnek ősi tulajdonsága, hogy más nemzetek érzelmeit mindig tiszteletben tartja. Ez a tisztelet annak a cseh nemzetnek szól, amely évszázadokon át meg tudta őrizni nemzeti öntudatát és büszkeségét. Viszont a magyar nemzet feltételezi, hogy a csehszlovák nemzet a magyarságban nemzetiségéhez való ragaszkodását, kultúrájának szeretetét, egyenes jellemét és a világháború katasztrófája utáni élni akarását tiszteli, s megveti azokat, akik önző érdekből vagy félelemből gyáván meghunyászkodnak, nemzetiségüket szolgalelkűen megtagadják, nemzeti kultúrájukat eldobják, csak azért, hogy ezzel némi előnyöket biztosíthassanak maguknak. - Mindezek leszögezése után meg kell állapítanunk, hogy az a felszabadulás és az azt követő államalkotás, amely a csehszlovák nemzet újraélédésének alapját adta meg, a nagy nemzettesttől elszakított és akarata ellenére ez állam határai közé zárt magyarság számára súlyos kisebbségi sorsot eredményezett. A kiszolgáltatottságnak az az érzése, amely a védtelen magyarságot a csehszlovák nemzet államalkotásának első napjaiban megszállotta, a mai napig sem múlt el. Az itt élő magyar nemzet a kisebbségnek nevezett elnyomottak siralmas sorsára jutott. Értelmisége állandóan apad, nagy része kenyerétől megfosztottan nyomorog, középiskolái jelentékeny részét és felső iskoláit elvették tőle. Gazdasági ereje állandóan fogy, mert úgy a gyarmati szellemű gazdasági politika, mint a könyörtelen adózási rendszer létalapját aláássa. - Mint hivatalos kisebbség, még csak a békeszerződésekben biztosított jogaihoz sem juthatott hozzá az elmúlt tíz esztendő alatt, úgy hogy ma sem érezheti magát itthon ősi földjén, eltekintve attól, hogy politikai téren a törvényalkotás legszentebb jogától is kizárta egy cseh nemzeti soviniszta kormánytöbbség uralma. Mindezeket vegye figyelembe a jubileumot ünneplő cseh nemzet, amely a saját testén a magyar nemzet mai sorsához hasonló sorsot évszázadokon át viselte. Ha tehát tiszteletben tartja a világháború után vesztes magyarság nemzeti érzéseit, ne kényszerítse a cseh nemzeti dicsőség ünneplésére és ne sokszorozza a magyarság fájdalmát azzal, hogy kisebbségi sora tízéves gyászában örömünnepet kelljen ülnie.”

MTI-hír: „Szent István ünnepe előtt néhány nappal az ungvári római katolikus püspöki vikariátus levelet kapott Pozsonyból az iskolaügyi referátustól, amely szigorúan megtiltja, hogy a római katolikus lelkészek Szent István napját nyilvánosan megünnepeljék. Az ungvári püspöki vikariátus köztáviratot intézett az alá tartozó plébánosokhoz, melyben közli a rendeletet és teljes lelkiismeretükre bízza annak megítélését, hogy a világi hatóságok rendelete mennyiben kötelező rájuk nézve.”

Rómában a Vatikánban járt Gebé Péter, a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye püspöke és Suba György kanonok.

Felszentelték a munkácsi római katolikus templomot, amelyet 1904-ben kezdtek építeni a középkori alapokra.

Beregszászban nagy ünnepség keretében beiktatták archiprezsbiteri méltóságába Ekkel Lajos főesperest. Ezzel kapcsolatban írta Az Őslakó szeptember 27-i száma: „Szalaházy Tamás beregszászi plébános X. Leó pápa udvari papja és II. Lajos király titkára is volt. A pápa őt és utódait az idők végéig archiprezsbitereknek nevezte ki és felhatalmazta, hogy főpapi jelvényeket viselhessen és apostoli áldást oszthasson ki. E főpapi méltóság viselhetése az idők folyamán feledésbe ment, míg dr. Ratkovszky Samu kanonok újból fel nem fedte.”

Az Őslakó írta: „Az Országos Hivatal felszólította Ungvár városát, indokolja meg, milyen alapon használja a „főváros” címet, mely a város nyomtatványain, tábláin büszkélkedik.” Ungvár nem „főváros”, hanem „székhelye a kárpátaljai Országos Hivatalnak”. ~ E napon Liszt-ünnepséget tartottak Ungváron, amit a kassai rádió is közvetített.

Nagy ünnepség keretében méltatták az ungvári görög katolikus székesegyház énekkara alapításának centenáriumát.

A magyar kultúregyesület nagy ünnepség keretében nyitotta meg a Rákóczi-évet. - 1935. január 26. ~ Munkácson lejátszották az első nyilvános jégkorongmérkőzést. ~ Munkácson megrendezték Kárpátalja asztalitenisz-bajnokságát.

Ungváron együtt ünnepeltek a magyar pártok, a szociáldemokraták, a cseh nemzeti szocialisták és a kommunisták.

Ungváron együtt ünnepelt „Ungvár és vidéke keresztény és magyar munkássága, valamint az a keresztény polgárság, amely a munkássággal együtt érez” – írta a Kárpáti Magyar Hírlap május 5-i számában. A kommunisták felvonulásán Lenin és Sztálin képét vitték. ~ A Kárpátalja szerint „Beregszászban a kommunisták hatalmas felvonulásban demonstráltak. […] A szociáldemokraták és a nemzetiszocialisták együttesen vonultak fel.” ~ Ungváron Keresztény Akadémia alakult. Célja: „kultúralapon foglalkozni a korszerű társadalmi problémákkal, szociális kérdésekkel, a munkaszervezés kérdéseivel.” Feladata: „szűk körű, de a kérdések iránt érdeklődő szellemi élcsapata tömörítése.” Kultúrműködésének alapja Széchenyi István, Makkai Sándor, Szekfű Gyula szellemi irányvonala.

Ungváron nagy ünnepség keretében méltatták a Szovjetunió fennállásának 20 éves jubileumát, melyen minden katonai és polgári hatóság, több közművelődési egyesület képviseltette magát. A Kárpáti Magyar Hírlap írta november 19-i számában: „Egyedül Ungváron méltatták a szovjet 20 éves fennállását. […] Ezt a kommunisták egy fő fészkében, Beregszászban sem tudták a városházán elérni.”

Beregszászban ünnepélyes keretek között felavatták a Magyar Katolikus Kultúrházat. ~ Eperjesen tartott értekezletet a Slovenska Liga kelet-szlovenszkói szervezete, ahol sajnálattal vették tudomásul, hogy „a szlovák és a ruszin nemzetek közti viszony a ruszin agitátorok munkája folytán rosszabbodott. A ruszinok követeléseit nemzeti fejlődésüket illetőleg senki sem tagadja, azonban az ellen tiltakoznak, hogy a ruszinok saját kultúrájukat terjesszék a görögkeleti vallású szlovákok közt is. Azt is kívánják, hogy a görög katolikus szlovákok számára szlovák származású püspök neveztessék ki.”

Beregszászban együtt ünnepelt a szociáldemokrata, a nemzetiszocialista, az agrár-, a kommunista párt, a kereskedők és az iparosok pártja. Felvonulás egész Kárpátalján nem volt a gyűléskezési tilalom miatt. ~ Az Egyesült Magyar Párt képviselőinek és szenátorainak felhívása: „Magyar testvérek! Május elsején, a munka ünnepén újból szólunk hozzátok. Elmúlt az az idő, amikor ezt a napot a forradalmi osztályharcosok maguknak kisajátították, ez a nap nálunk a nemzeti munka ünnepe, melyet emelt fővel és öntudatos lélekkel ünnepel meg minden dolgozó magyar.” ~ A Kárpáti Magyar Hírlap A magyar kisebbség és a zsidókérdés című vezércikkéből: „Mi nem szívesen vetjük fel a zsidókérdést magyar nemzeti kisebbségi harcunkban, mi sohasem tettünk különbséget magyar és magyar között – vallási alapon. Az egyesült párt önvédelmi harcnak nevezett húszéves politikája kezdettől fogva szigorúan egy vonalú volt. Ezt a politikát nem befolyásolta a húsz év alatt semmiféle külpolitikai esemény, semmiféle olyan politikai irányváltozás, amely a szomszédos államokban [lásd. Magyarországot is] a húsz év alatt észlelhető volt.”

A munkácsi várban nagy ünnepség keretében emlékeztek meg Zrínyi Ilona születésének 300. évfordulójáról. Az ünnepi szónoklatot Pataky Mária, az Országos Zrínyi Ilona Emlékbizottság vezetője tartotta. Ez alkalomból a vár felső udvarán ideiglenes jelleggel újra felállították a csehszlovák időszakban ledöntött Turul emlékművet, hogy az ne legyen kitéve „a kallódás veszélyének”. A munkácsi postahivatal az ezen a napon feladott összes levélpostai küldeményt alkalmi bélyegzővel látta el. ~ Beregszászba érkezett Scheffler János szatmári püspök. Ez az első bérmakörútja a „felszabadulás után”.

és május 2-a között Belügyminiszteri rendelet nem tartható semmiféle gyűlés, összejövetel, ünnepség, „nem tartható kirándulás sem”.

Felmentették állásából Siménfalvy Árpádot, Ungvár thj. város, Ung és Ugocsa vármegyék főispánját. Helyébe Réthy-Hesslinger Ferenc ny. huszár ezredes került. ~ Az ungvári rendőrség új vezetője a Zentáról ide helyezett Balogh Andor rendőrtanácsos. ~ Munkács új rendőrkapitánya Vass János. ~ Beregszászban megrendezték „az első magyar–német ünnepet”.

Vincze András kormányzói biztos körrendelete: „a tisztviselők a hazafias és nemzeti ünnepségeken méltóképpen kell hogy képviselve legyenek.”