Ungvár képviselőtestülete Hamuth Jánost választotta városi tanácsossá Korláth Endre helyébe, aki Ung megye tiszti alügyésze lett.

Budapesten tanácskoztak a ruszinok képviselőivel a Ruszka Krajna autonómia-tervezetről. Ekkor használták először nyilvánosan a „ruthén” helyett a „ruszin” népnevet. - 1918. december 25. ~ A csehszlovák kormány megbízásából Zsolnán Szlovák Minisztérium kezdte meg működését (1919. február 4-től székhelye Pozsony).

A köztársasági elnök Berinkey Dénest nevezte ki miniszterelnökké. - 1919. március 21. Berinkey átvette Jászi korábbi ügykörét is, a Magyarországon élő nemzetek önrendelkezésének előkészítését. (A hónap végén Károlyi a béke előkészítésére megalakítja a Külügyi Tanácsot Jászi Oszkár elnökletével.) A kormányban Szabó Oreszt a ruszka krajnai ügyek minisztere. ~ E napon megnyílt a párizsi békekonferencia. - 1919. február 6. A csehszlovák kormány nevében E. Beneš és K. Kramař volt jelen, akik a ruszinok képviseletére meghívták Zhatkovych Gregoryt és Gardosh Julijt, az amerikai ruszinok küldötteit és Anton Beszkidet, az Eperjesi Ruszin Nemzeti Tanács elnökét. - 1919. február 16. Beneš és Kramař a csehszlovák ügyekben 11 feljegyzést terjesztettek be, ezek közül az egyik a „magyarországi ruszinokra” vonatkozott. Az általuk lakott területekre való csehszlovák igényt nemzeti elvre alapozták. - 1919. március 12.

A Magyarországi Szocialista Párt néven egyesült kommunisták és szociáldemokraták megalakították az új kormányt, a Forradalmi Kormányzótanácsot, mely kikiáltotta a Magyarországi Tanácsköztársaságot. Szabó Oreszt volt a kijelölt ruszin népbiztos, de ő nem fogadta el a kinevezést. Ruszka Krajna népbiztosa március 24-től Avgusztin Stefán. Stefán munkácsi képviselőjének nevezte meg Kaminszki József ügyvédet. Az országrész kormányzásában demokratikus elveket igyekeztek megvalósítani, visszafogni a hátrányos országos rendelkezéseket, többek között állami fizetést kaptak az egyházi személyek. - 1919. április 29.

Királyhű csoport összeesküvésére került sor Beregszászban, Munkácson, Huszton és Nagyszőlősön. ~ A csehszlovák katonaság vizsga nélkül kiosztatta a bizonyítványokat a munkácsi tanítóképzőben, ahol ezzel megszűnt a magyar nyelvű oktatás.

Budapesten megjelent Szabó Dezső három kötetes regénye, Az elsodort falu, amelyet Ungváron kezdett el írni (1914-ben tanított itt). 1921. január 23-án nyilatkozta a Határszéli Újságnak: „Nagyon jól emlékszem Ungvárra. Sokat dolgoztam, szenvedtem ott. Egyik legkedvesebb helye volt az életemnek és hiszem, hogy fejlődésemre is nagy befolyást gyakorolt.”

A párizsi békekonferencián jóváhagyták a véglegesnek szánt csehszlovák–magyar országhatárt. Június 13-án jegyzékben követelték, hogy a magyar csapatok mindenütt vonuljanak vissza erre a határra.

A csehszlovák legionisták elérték Beregszász körzetében azt a vonalat, amely később a csehszlovák–magyar határ lett.

Györke István lelkész elnökletével Ungváron újjáéledt a Református Ifjúsági Egyesület, amely a háborús években szüneteltette a tevékenységét.

Ungváron megindult a Munkás Újság és a ?????? (Igazság) (1922. január 8-tól ?????????? ?????? (Kárpáti Igazság)), 1921 májusától a kommunista párt hivatalos orgánumai (1938 novemberéig).

T. G. Masaryk köztársasági elnök Zhatkovych Gregoryt Podkarpatszka Rusz kormányzójának (??????????) nevezte ki ideiglenes jelleggel („a szojm összehívásáig”). - 1921. május 17. Az alkormányzó (????-??????????) Ehrenfeld Péter lett.

A Ruszinszkói Magyar Jogpárt az alábbi kiáltványt adta ki: „a napokban kihirdetett politikai statárium miatt a Ruszinszkói Magyar Jogpárt ungvári kerületi csoportjának alakuló gyűlése össze nem hívható [...] A Ruszinszkói Magyar Jogpártnak ezernyi-ezer tagja van, a párt tehát valóságban már megalakult s csupán a forma, az alakuló gyűlés összehívása az, amit az időközben kihirdetett politikai statárium lehetetlenné tett számunkra. A párt ügyeinek vezetésével foglalkozó szervező bizottság tehát azzal a kéréssel fordul a Ruszinszkói Magyar Jogpárt kerületi tagjaihoz, hogy tekintettel a rendkívüli viszonyokra, tegyék magukévá a szervező bizottságnak alább következő határozatát: - A Ruszinszkói Magyar Jogpárt ungvári kerületének szervező bizottsága 1920. évi szeptember 10-én tartott ülésén elhatározta, hogy a statárium folytán lehetetlenné vált alakuló gyűlés megtartása miatt megakadt pártéletet nem hagyja – csupán formai kellékek hiánya miatt – megszűnni, hanem a tagok bizalmára és ragaszkodására számítva, addig, míg a politikai helyzet a pártnak gyűlés útján való formális megalakulását lehetővé teszi, a pártot megalakultnak mondja ki, a szervező bizottság „pártvezető bizottsággá” alakítja magát át, a párt vezetését magára vállalja és azt teljes felelősséggel gyakorolja.” „Ma a tömörülésre, az összetartásra, az egyesülésre nemcsak a választások alkalmával van szükség, hanem állandóan, mert minden nap rendkívüli feladatok elé állítják a magyarságot. - A Ruszinszkói Magyar Jogpárt tehát ennek megfelelően programját nem csupán a választásokkal megszerezhető parlamenti képviselet útján akarja végrehajtani, hanem addig is élni és dolgozni akar, hogy a párt tagjaiban az öntudatot fenntartsa és jogainak védelmezője legyen.”

ülésén az ungvári római katolikus egyháztanács elhatározta: mivel erre a tanévre már elveszett a magángimnázium megnyitásának ügye, a volt kat. főgimnázium tanártestületét felmenti a vállalt tanítási kötelezettsége alól, és így a tanárok átmehetnek a ruszin reálgimnáziumba, hogy ott a magyar párhuzamos osztályokban (III–VIII.) és a magyar nyelvet is tanító ruszin tannyelvű osztályokban (I–II.) tanítsanak.

A Ruszinszkói Magyar Hírlap (a Magyar Jogpárt hivatalosa) írta: „felszólítjuk a Bereg vármegyében megalakult magyar pártokat, hogy egymás között alakítsák meg ungi mintára a „pártközi bizottságot”. - E pártközi bizottságnak gondolata legelőször Ungvárról indult ki éspedig a Ruszinszkói Magyar Jogpárt kebeléből, amely pártnak fő programja a magyarság szellemi és anyagi erőinek egyesítése. Példáját most követik a szlovenszkói pártok és követniük kell a Bereg megyei pártoknak is. […] Kívánjuk, hogy Munkács, Ungvár és a hozzájuk tartozó vidék ölelkezzék össze egy testvéri gondolatban! - Legyen a jelszó: „egymás közt békén, kifelé egységesen!””

651. számmal kormányrendeletet fogadtak el a mezőkaszonyi járásbíróság megszüntetéséről, az ungvári, a munkácsi, a beregszászi, a nagyszőlősi és a técsői járásbíróság, a beregszászi és az ungvári törvényszék, valamint a kassai törvényszék hatókörének újbóli szabályozásáról.

Podkarpatszka Rusz képviseli a köztársaság területének 9%-át, lakosságának 5%-át, ipari kapacitásának 0,67%-át. ~ Ungváron létrejött a Podkarpatszkij Bank. ~ Ungváron megalakult a Mozaik Kultúregyesület. ~ Ruszin polgári iskola nyílt Nagybereznán (1924-től cseh/szlovák párhuzamos osztályokkal). ~ A Kárpátaljai Zsidó Iskolaegyesület megalapította első elemi iskoláját Munkácson (1925-ben kapott nyilvánossági jogot). ~ Megalakult a Nagyszőlősi Testnevelési Klub. ~ A területen 22 magyar, 9 ruszin, 10 orosz, 4 ukrán, 4 cseh, 3 cseh–ruszin, 3 orosz–magyar, 1 magyar–ruszin–cseh nyelvű, 5 zsidó újság jelent meg. ~ Új lapok indultak: Ungváron: G. Zhatkovych kormányzó hetilapja ?????? (Ruszin) címmel (1923. február 1-jétől felelős kiadója Ehrenfeld Péter alkormányzó, utolsó, 248. száma 1923. december 31-én jelent meg), a ?????? ???? (Ruszin Föld), a Földműves Párt hivatalosa (főszerkesztő: Brascsajko Mihajlo, megszűnt 1928-ban), a cseh nyelvű Podkarpatské Hlasy és az Užhorodské Noviny (Ungvári Hírek). Az utóbbi 1921-ben ????????????? ???? (Kárpátaljai Rusz) címen, utána meszűnt. Munkácson: a Kárpáti Futár című hetilap Demkó Mihály szerkesztésében. Beregszászban: a kárpátaljai kisgazdapárt hivatalos orgánumaként újraindult a Beregi Hírlap.

Prágában közös értekezletet tartottak a ruszinszkói pártok: a Podkarpatszka Ruszi Földműves Szövetség (Kaminszki József, Demkó Mihály, Földesi Gyula), a Podkarpatszka Ruszi Földműves Párt (Volosin Avgusztin, Brascsajko Mihajlo, Tóth András), a Podkarpatszka Ruszi Parasztpárt (Balog Juro), a Nemzetközi Szocialista Párt (Simon Mózes), a Podkarpatszka Ruszi Független Szocialista Párt (Puza Jevhen) és a magyar pártszövetség (Korláth Endre, Kerekes István, Paulik János). Az értekezleten Kerekes István keresztényszocialista pártvezető elnökölt. A megfogalmazott követelések: a választási törvény előkészítésébe vonják be a ruszinszkói pártokat, a választásokig nevezzenek ki megfelelő jogkörökkel rendelkező ideiglenes kormányzót, legkésőbb augusztus végéig írják ki a szojmba a választásokat, cseréljék le a tisztviselői kar nem őslakos tagjait, töröljék el a cenzúrát, a statáriumot, a ruszinszkói pártok képviselőiből hozzanak létre ellenőrző bizottságot.

Megalakult a Ruszinszkói Méhészek Egyesületének Nagyszőlős és Vidéke Méhészköre. Elnök: Spolarits János.

Kialakult a kisantant az e napon Jugoszlávia és Románia, 1920. augusztus 14-én Csehszlovákia és Jugoszlávia, 1921. április 23-án Csehszlovákia és Románia között megkötött szövetségi szerződések alapján.

A kárpátaljai magyar pártok felkérték a párttagokat, hogy „a jövőben csak olyan íveket írjanak alá, amelyeken pártjuk pecsétje rajta van.” ~ Ungváron református presbiteri ülésen Barkaszy Károly szalókai lelkész indítványozta, hogy „a volt ungi egyházmegyéből Ruszinszkóban maradt” 12 egyházközség mondja ki a volt egyházmegyéjétől való elszakadást és alakítson önálló kárpátaljai egyházmegyét.

A kormányzóság közölte a Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetségével, hogy T. G. Masaryk köztársasági elnök közelgő ungvári látogatása nem politikai körút lesz, ezért nem fogadhatja a politikai pártok képviselőit.

A kormányzóság arról értesítette Korláth Endrét, a Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetségének ügyvezetőjét, hogy Ungváron „a népszámlálás számbeli eredménye szerint a kormányzóság tanügyi referátusa elismeri a magyarságnak a magyar elemi és középiskolához való jogát és egy alreál iskolához hasonló iskolatípust léptet életbe azon magyar tanulók számára, akik magyar nyelven akarják tanulmányaikat tovább folytatni.”

A 92. sz. kormányrendelet a bányabíráskodást Kárpátalja területén az ungvári törvényszék hatáskörébe helyezte.

A kormányzó eddig 252 kárpátaljai tanító végleges kinevezését írta alá. Még 1048 tanító nincs véglegesítve. ~ Megalakult a Tiszapéterfalvai Magyar Kultúregyesület. Elnök: Mészáros Ferenc. ~ Holland tőkével alakult vállalat indított Szlovenszkóban és Kárpátalján autóbuszjáratokat. ~ Máramarossziget (Románia) és Técső (Csehszlovákia) között a forgalmat autóbusz bonyolítja le. ~ Az Ung és mellékágainak áradása nagy károkat okozott.

Felfüggesztették Munkács város önkormányzatát. A kárpátaljai Országos Hivatal az ügyek vitelére kormánybiztost nevezett ki Karel Blecha rendőrtanácsos személyében.

Munkácson a munkanélküliség felszámolását, a szegények fokozottabb megsegítését követelő kommunista tüntetést oszlatott fel a rendőrség.

A minisztertanács a kárpátaljai Országos Hivatalba kormánytanácsost nevezett ki Beszkid Sándor személyében.

Horthy Miklós kormányzó kinevezte Kárpátalja kormányzói biztosát Perényi Zsigmond koronaőr személyében (1870–1946., 1919.VIII.15.–VIII.27.: belügyminiszter a Friedrich-kormányban, az 1919 szeptemberében alakult Magyar Nemzeti Szövetség elnöke, 1939.VI.15-től felsőházi második elnök, 1943.X.23-tól (1944.XI.3-ig) felsőházi elnök.) - 1940.IX.12. ~ A felvidéki és a kárpátaljai képviselők „bevonultak” a parlamentbe. A kárpátaljai képviselők: Bencze György, Boksay János, Bródy András, Csuha Sándor, Hajovics Péter, Habka Péter, Hokky Károly, Homicsko Vladimir, Spák Iván, Zsegora Ödön. Bemutatkozás június 30-án.

Teleki Pál miniszterelnök Ilniczky Sándor görög katolikus nagyprépost, felsőházi tagot a Kárpátaljai kormányzói biztos mellé főtanácsadónak nevezte ki. A főtanácsadó mellett működő véleményező bizottság tagjai a következők: Balog Vaszil Mihály (Nagylucska), Boksay János (Huszt), Csuha Sándor (Szobránc), Földesi Gyula (Ungvár), Hápka Péter (Técső), Hrabár János (Magyarkomját), Retyeznik János (Rahó), Sztepán Antal (Rahó).

délután Német katonaság érkezett Ungvárra. ~ E napon Horthy Miklós kormányzó kinevezte a Sztójay-kormányt (a belügyminiszter augusztus 7-ig Jaross Andor). - 1944. október 16.