Az Osztrák–Magyar Monarchia nemzetiségei római kongresszusukon kimondták, hogy nem akarnak továbbra is a birodalom keretei között élni, és követelték az állami önállóságot. - 1918. május 29.

A Magyarországi Szociáldemokrata Párt kiáltványban követelte a magyarországi nemzetek önrendelkezési jogát és a demokratikus átalakulást.

a prágai Nemzeti Bizottság (1918. július 13-án alakult) a csehszlovák állam kormányává nyilvánította magát, bejelentette a cseh tartományok elszakadását a monarchiától, és a független cseh állam megalakulását (11/918. sz. törvény). A lépést T. G. Masaryk és E. Beneš emigrációs tevékenysége készítette elő.

Budapesten tanácskoztak a ruszinok képviselőivel a Ruszka Krajna autonómia-tervezetről. Ekkor használták először nyilvánosan a „ruthén” helyett a „ruszin” népnevet. - 1918. december 25. ~ A csehszlovák kormány megbízásából Zsolnán Szlovák Minisztérium kezdte meg működését (1919. február 4-től székhelye Pozsony).

A magyar katonaság bevonult Kőrösmezőre. A Hucul Néptanács tagjai a hegyekbe menekültek. - 1919. január 7–8.

a magyar kormány megbízásából Ruszka Krajna kormányzója Avgusztin Stefán. ~ A budapesti ruszin értelmiség politikai szervezetet alakított Ruszin Nemzeti Önállóság Pártja néven. Cél: „a ruszin nemzet lehető legszélesebb körű önkormányzatának kiépítése a Magyarországgal levő gazdasági egységben”.

Az ungvári katonai parancsnok, Ciaffi olasz ezredes hirdetményben tudatta a lakossággal, hogy a városban a katonaság kizárólag a rendfenntartás miatt tartózkodik. ~ A Rahói járás tisztviselői letették az esküt a Hucul Köztársaságra. Memorandumot továbbítottak az Ungvári Néptanácshoz, G. Zhatkovych-hoz és T. G. Masarykhoz, melyben tudatták: inkább Csehszlovákiához kívánnak tartozni, mint Romániához.

Budapesten az Országos Néptanulmányi Egyesületben vitaülést rendeztek Ruszka Krajna politikai jelentőségéről. Domokos László, György Endre, Podhradszky György, Szegedy Rezső, Vikár Béla nyilatkozatát még ez évben külön kötetben jelentették meg.

G. Zhatkovych és J. Gardosh a Ruszinok Amerikai Néptanácsa nevében Prágában tárgyalt Kárpátalja ügyében.

A Magyarországi Szocialista Párt néven egyesült kommunisták és szociáldemokraták megalakították az új kormányt, a Forradalmi Kormányzótanácsot, mely kikiáltotta a Magyarországi Tanácsköztársaságot. Szabó Oreszt volt a kijelölt ruszin népbiztos, de ő nem fogadta el a kinevezést. Ruszka Krajna népbiztosa március 24-től Avgusztin Stefán. Stefán munkácsi képviselőjének nevezte meg Kaminszki József ügyvédet. Az országrész kormányzásában demokratikus elveket igyekeztek megvalósítani, visszafogni a hátrányos országos rendelkezéseket, többek között állami fizetést kaptak az egyházi személyek. - 1919. április 29.

a román hadsereg (a párizsi békekonferencián 1919. február 26-án megállapított, a nagyhatalmak által 1919. március 17-én jóváhagyott demarkációs vonal teljes hosszában), 1919. április 23-án a csehszlovák hadsereg megkezdte a régió elfoglalását. ~ Román megszállás alá jutott a területnek körülbelül 65 százaléka a Máramarossziget–Técső–Huszt–Beregszász–Csap vonalon. Husztra 1919. április 19-én, Királyházára és Nagyszőlősre 1919. április 20–21-én, Beregszászba (Tiszaújlak felől) 1919. április 27-én, Munkácsra 1919. április 28-án vonultak be. A román időszak beregszászi sajtóorgánuma az Új Élet című lap volt Papp László szerkesztésében. 1919. július 23-án Beregszászban a román katonaságot felváltotta a csehszlovák. ~ A csehszlovák hadsereg vette birtokába az Ungvári, a Nagybereznai, a Perecsenyi járást, a Munkácsi járás egy részét, egyetlen várost, Ungvárt, 1919. május 3-án foglalták el Csapot (a régiónak mintegy 35 százaléka). 1919. július 25-én a Vörös Hadsereg bombázta Csapot, mire a csehszlovák hadsereg megszállta a 1919. július 1-jei pozsonyi fegyverszüneti szerződésben kijelölt felvidéki semleges zónát. (1919. június 7-én G. B. Clemenceau, Franciaország miniszterelnöke, a párizsi békekonferencia elnöke jegyzékben követelte a budapesti Forradalmi Kormányzótanácstól a csehszlovák hadsereg elleni hadműveletek azonnali beszüntetését, a demarkációs vonalra történő visszavonulást. 1919. június 13-án az újabb Clemenceau-jegyzék kijelölte Magyarország új határait, amelyek északon és keleten megegyeznek a későbbi trianoni határokkal. Az ígéret szerint ha a magyar katonaság visszavonul e vonal mögé, a román csapatokat kivonják a Tiszántúlról. Ez nem történik meg.)

Hennoque és J. Breicha aláírásával megjelent a Generalni Statútum Podkarpatszka Rusz megszervezéséről és közigazgatásáról. ® 1920. április 26.

Megszületett a mérnöki kamaráról szóló törvény. A székhely Prága, Ruszinszkó két tagot küld.

Ungváron megalakult az Orosz Néppárt. Elnök: Volosin Avgusztin. Alelnökök: Zseltvay János, Brascsajko Julij.

A katolikus egyháztanács tagjai Lőrinczy Jenő elnök vezetésével G. Zhatkovych kormányzóhoz fordultak, hogy az egyház kapja vissza az ungvári gimnáziumot.

E napon kelt minisztertanácsi rendelettel egész Podkarpatszka Rusz területén statárium lépett életbe. ® 1922. április 11. ~ Megalakult a Ruszinszkói Újságírók Szindikátusa. Elnök: Eperjessy József. Alelnök: Tárczy Károly. Ügyvezető titkár: Havas Emil. Jegyző: Rácz Pál. Pénztáros: Kováts Miklós.

A kormányzóság tudomásul vette az ungvári római katolikus hitközség magángimnázium felállítására vonatkozó kérelmét.

Elbocsátották a beregszászi járásbíróság alkalmazottait, mert nem tettek hűségfogadalmat. A megüresedett állásokat a munkácsi és az ungvári járásbíróságok áthelyezett alkalmazottaival töltötték be. ~ Ehrenfeld Péter alkormányzó felhívást tett közé, miszerint „minden közintézmény feliratában a ruszin nyelvű legyen az első helyen, és ne legyen kisebb betűvel, mint más felírás.” ~ Zhatkovych Gregory kormányzó új titkára lett Kossey János Budapesten végzett jogi doktor. ~ Kárpátalján eddig a következő pártokat ismerték el hivatalosan: Földműves Párt (Volosin Avgusztin), Orosz Szociáldemokrata Párt (Puza Jevhen), Munkapárt (Beszkid Anton), Parasztpárt (Gagatko Andrij), Kommunista Párt (Mondok Iván), Podkarpatszka Ruszi Földműves Szövetség (Kaminszki József), Keresztényszocialista Párt (Magyar Bálint), Magyar Jogpárt (Korláth Endre), Magyar Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Párt (Egry Ferenc), Cionista Párt, Köztársasági Földműves (Agrár) Párt. ~ A közélelmezési nyilvántartás szerint Ungvár lakossága 18766 fő. Ebben a számban nincs benne a katonaság és a csehszlovák tisztviselők létszáma. ~ Terebesi László munkácsi tanárt nevezték ki az ungvári reálgimnázium igazgatójává.

Husák nemzetvédelmi miniszter lapnyilatkozata: „Szlovenszkóban és Ruszinszkóban levő katonaságra, amely Cseh- és Morvaországból származik s másrészt Szlovenszkó és Ruszinszkó katonáinak Csehországban való elhelyezésére a csehek és szlovákok közötti kötelék megerősítése szempontjából van szükség és azért is, mert ezzel az egyirányú kultúra fejlődését az állam minden végében szintén erősítik.” ~ Megszűnt Ungváron az igazságügyi referátus, az országrész ügyei a kassai ítélőtáblához kerültek. ~ Ungváron megalakult a Kárpátia Földműves Biztosító Szövetkezet Szlovenszkó és Podkarpatszka Rusz részére. „A biztosítás összes ágazataival foglalkozik.” ~ A magyar pártok szövetsége Kárpátalján körutat szervezett, melynek keretében sorra alakultak meg a szövetségbe tartozó magyar pártok helyi szervezetei. Beregszászban a jogpárt, Nagyszőlősön szintén (elnök: Morvay Zoltán), valamint Huszton és Rahón is, Técsőn a kisgazdák (Ács Lajos Sámuel) és a jogpárt (Ágoston József), Visken pedig a kisgazdák (Peleskey Sándor), a jogpárt (Deutsch Jenő), a keresztényszocialisták (Koller Béla) szereztek híveket. ~ A tanügyi hatóság elrendelte, hogy az év végéig Kárpátalja minden „idegen nyelvű” tanítójának vizsgát kell tenni ruszin nyelvből, Csehszlovákia földrajzából, történelméből, Podkarpatszka Rusz történelméből. ~ Havas Emilnek, az Ungvári Közlöny szerkesztőjének Bécsben nyilatkozott az ott tartózkodó Gratz Gusztáv, az első Teleki-kormány külügyminisztere, aki kifejtette: a Csehszlovákia és Magyarország közötti tárgyalásokban „Ruszinszkó élelmezésének kérdését is fel lehet vetni és egészen bizonyos, hogy Magyarország ezt a kérdést komoly jóakarattal fogja kezelni.” Havas kérdése: „Van-e arról szó, hogy a mai Ruszinszkó tiszta magyar területei visszakerüljenek Magyarországhoz?” A külügyminiszter válasza: „Ha a csehszlovák kormánynak épp úgy szívén feküdne az új államok közötti békés egyetértés megteremtésének nagy érdeke, mint nekünk, akkor úgy hiszem, neki kellene módot nyújtani arra, hogy a tiszta magyarlakta területek kérdése is barátságos úton megfelelő rendezést találjon.”

Az illetékes minisztérium elrendelte a román katonaság által okozott károk bejelentését. ~ A Népszövetség felszólította Csehszlovákia kormányát, hogy tegyen előterjesztést Podkarpatszka Rusz autonómiájára vonatkozóan. ~ Az ungi és a zempléni református lelkészek és egyházi gondnokok Nagymihályiban letették a csehszlovák állam iránti hűségesküt. ~ Megindult a Podkarpatszka Ruszi Tanító Egyesület hivatalos havilapja, a ??????? ?????. ~ A beregszászi téglagyárak dolgozói sikeresen léptek fel a bérek tervezett csökkentése ellen.

Ungvárt elhagyták a bazilita apácák. Új helyük: Eperjes. ~ Jankovics József Mihály lett a Lehoczky Tivadar Múzeumegyesület új igazgatója.

Az országos magyar kisgazdapárt kárpátaljai kerülete Beregszászban országos aratóünnepet szervezett „a testvéri összetartás bemutatására és fokozására”. A rendezvényen részt vettek a szlovenszkói és a kárpátaljai kisgazdapárti vezetők. A népünnepély egyik újdonsága volt, hogy megválasztották „Ruszinszkó cigánykirályát”, azaz a cigányprímás-verseny győztesét.

Beregszászban ülésezett a Magyar Nemzeti Párt alsóberegi körzeti választmánya. Hokky Károly parlamenti képviselő a Kurtyák-párttal közös harcra szólított fel az autonómia érdekében. Korláth Endre szenátor felszólalásából: szlovenszkói és kárpátaljai őslakos csak őslakossal legyen egy politikai táborban. ~ Ungváron Kárpátalja válogatottja–Budapest válogatottja labdarúgó-mérkőzésre került sor.

Bacsinszki Edmund és Földesi Gyula az ún. orosz blokk nevében, Hrabár Konstantin kormányzó támogatásával, ismételten benyújtotta a prágai kormányhoz a szeptember 21-i memorandumot. ~ A magyar kormány jegyzékben követelte a csehszlovák kormánytól a túlnyomórészt magyarlakta települések visszacsatolását, Szlovákia és Kárpátalja autonómiájának megadását.

A Budapesti Hírlapban Bródy András népszavazást követelt Kárpátaljával kapcsolatban. ~ A lengyel csapatok bevonultak a sziléziai területekre.

A Központi Orosz Nemzeti Tanács a következő határozatot hozta: „Kárpátalja déli részén fekvő terület egy egészet alkot és ennek az északi részét nem lehet elválasztani a délitől, már csak azért sem, mert ezt egybeköti az ezer éves múlt gazdasági kapcsolata, az őslakos népek testvéri együttélése. - Az orosz többség ezen a területen az ezer éves múlt folyamán mindig meg tudta magát értetni az itt élő kisebbséggel. - Ennek a területnek az egységét és oszthatatlanságát 1918-ban elismerte Magyarország, amidőn a X-ik törvénnyel megadta Kárpátalja autonómiáját. - Ennek a terültnek az egységét elismerték a Nagyhatalmak is a nemzetközi és békeszerződések által, és ezért az Orosz Nemzeti Tanács ezennel bejelenti, hogy az orosz nemzet egységét, oszthatatlanságát Poprádtól a Tiszáig védeni fogja és ennek politikai hovatartozandóságát megváltoztatni csak az esetben lehet, hogyha Kárpátalja északi részei a délitől nem lesznek elszakítva és Kárpátalja önrendelkezési joga csak népszavazás által juthat kifejezésre.”

Párkányi Iván Prágában tájékoztatta a minisztertanácsot a podkarpatszka ruszi eseményekről. Jan Syrový miniszterelnök lemondatta Hrabár Konstantin kárpátaljai kormányzót, s helyébe Párkányit nevezte ki.

Köszörű Károly ügyvezetővel az élen a Kárpátaljai Magyar Nemzeti Tanács elnöksége felkereste Bródy András miniszterelnököt, hogy „az ártatlanul meghurcolt és bebörtönzött magyar nemzetiségű politikai foglyok szabadon bocsátását követelje.” A miniszterelnök a követelés teljesítését helyezte kilátásba.

Budapesten rendkívüli minisztertanácsi ülésen elhatározták a Kárpátalja elleni katonai akciót. Másnap a német követ átadta kormánya jegyzékét, melyben az nem helyesli a tervet. Kánya Kálmán külügyminiszter ígéretet tett, hogy a magyar kormány nem fog erőszakot alkalmazni. ~ Volosin Avgusztin miniszterelnök elrendelte, hogy Rahó mellett (Dumenben) hozzanak létre koncentrációs tábort. ~ A Német Távirati Iroda jelentése: „külföldi bandák egy csoportja” Munkács közelében „betört Ruszinföld területére”. ~ A Kárpáti Magyar Hírlap vezércikkét Pálóczi Horváth Lajos MTI-tudósító írta A ruszin testvérekhez címmel.

A Kárpáti Magyar Hírlap: „a románok lezárták a ruszinszkói határt. Határátlépési igazolvánnyal csak indokolt esetekben engedik át a csehszlovák állampolgárokat.” ~ Budapesten Ruszin Hét (a Magyar Nemzet szerint „ruszin szabadságnapok”) vette kezdetét.

A reggel órákban Volosin Avgusztin miniszterelnök ismételten Berlinhez fordult azzal a kérdéssel: a birodalom eladta-e Kárpáti Ukrajnát vagy sem? A külügyminisztériumból ebéd után érkezett meg a válasz: ne álljanak ellent a magyar beavatkozásnak, mert Németország a jelen helyzetben nem terjesztheti ki Kárpáti Ukrajnára a protekturátust. ~ Csáky István magyar külügyminiszter felszólította Volosin Avgusztin kárpátukrán miniszterelnököt, hogy „a vérontás elkerülése végett az általa eddig de facto gyakorolt hatalmat adja át a bevonuló magyar hadsereg parancsnokának”. A válaszadásra a külügyminiszter 20 óráig adott határidőt. (Az MTI közleménye szerint Csáky külügyminiszter Volosinhoz intézett táviratára a kárpátukrán miniszterelnök azonnal válaszolt. A magyar kormány tudomására hozta, hogy küldöttséget indított el Budapestre és kéri a hadműveletek megszüntetését. Csáky értesítette Volosint, hogy a küldöttséget várja, a hadműveletek felfüggesztése azonban, miután már a katonaság megindult, technikai okokból lehetetlen. Annak a reményének ad kifejezést, hogy Volosin úgy is mint egyházi férfiú mindent el fog követni a fölösleges vérontás megakadályozására.) ~ A honvéd vezérkar főnöke 12 órakor a következő hivatalos jelentést adta ki: „A magyar csapatok előrenyomulása a ruszin területen március 15-én tovább haladt. Prchala tábornok hadikövetet küldött a magyar lovasdandár parancsnokához és a cseh erők elvonulására öt napi haladékot kért. - A m. kir. honvéd vezérkar főnöke azonnali fegyverletételt követelt. Az ezirányú tárgyalások folyamatban vannak.” Az MTI szerint „az Erdős-Kárpátok megszállása komoly ellenállás nélkül megy végbe”. ~ 15 óra 20 perckor Huszton megkezdte munkáját Kárpáti Ukrajna első és utolsó szojmja. (Az elfogadott 1. sz. törvény többek között kimondta: a terület független állam, hivatalos megnevezése Kárpáti Ukrajna, államformája köztársaság az élén az elnökkel és a választott szojmmal, a hivatalos nyelv az ukrán, a hivatalos színek a kék–sárga, a címerpajzs jobb oldalában piros alapon egy medve, a bal oldalon négy kék és sárga sáv, Szent Vlagyimir nagyfejedelem jelképe (a trezub), a középső fogán kereszttel. Az állami himnusz a Scse ne vmerla Ukrajina... .) A szojm bezárása után Volosin Avgusztin miniszterelnök azonnal összehívta a minisztertanácsot, amelyen többek között a következőket mondta: a reguláris magyar hadsereg vonult fel ellenük, az ellenállás értelmetlen, Ukrajna ügye munkát kíván tőlünk és nem a halálunkat. Volosin Budapestre küldte Brascsajko Julijt és Dolinai Mikolát, illetve Szlovákiába Klocsurak Sztepant. Perevuznikot megbízta, hogy maradjon a helyén és várja be a magyar hadsereget, rendezze türelemmel a felmerülő problémákat. A többi kormánytag szabad kezet kapott a cselekvésre. Volosin maga azonnal Nagybocskóra utazott. (A városban maradt kormánytagokat a huszti német konzulátus vette védelmébe.) ~ A honvéd vezérkar főnökének hivatalos jelentése szerint 20 órára a magyar csapatok elérték „a Tisza völgyében Verécze, a Borzsova völgyében Cserhalom, a Latorca völgyében Szolyva és az Ung völgyében Ókemence vonalát. A mai napon több mint 100 község jutott a honvédség birtokába, közte Nagyszőlős, Királyháza, Szentmiklós, Nevicke.” A legsúlyosabb harcokra Huszt előtt, a Tisza jobb partján elterülő Vörös mezőn került sor. Szics-gárdisták, csehszlovák katonaság, de főként gimnáziumi tanulók álltak szemben a magyar hadsereggel. A fogságba esettek többségét a helyszínen, a többieket néhány nap múlva Szlatina határában kivégezték. ~ Este a magyar rádióban Sztojka Sándor munkácsi görög katolikus püspök intézett beszédet „a ruszin néphez”. ~ 23 órakor Lev Prchala közölte Husztról, hogy a kárpátukrajnai csehszlovák hadsereget a birodalmi hadsereg részének tekinti, mivel Csehország és Morvaország hivatalosan a birodalom joghatósága alá került. A kárpáti Szics szervezet hozzátartozik ehhez a hadsereghez. ~ Napközben a Magyarországi Ruszinszkóiak Egyesülete Budapesten nagyszabású ünnepséget szervezett, melyen részt vett Sztojka Sándor, a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye püspöke is, Teleki Pál miniszterelnök négyszemközt találkozott Bródy Andrással. A Központi Orosz Nemzeti Tanács budapesti ülésén felhívta a magyar kormányt, hogy „a ruszin nemzet nemzeti mivoltának, szabad fejlődésének, önkormányzatának, valamint gazdasági megélhetésének biztosítása céljából haladéktalanul szállja meg csapataival Podkarpatszka Ruszt.” Aláírták: Kaminszky József elnök, Földesi Gyula, Marina Gyula, Demkó Mihály, Hajovits Péter, Spák Iván.

A magyar–csehszlovák államközi megegyezés szerint „mindazok, akik a trianoni Magyarországon vagy a visszacsatolt területen születtek és 1928. január 1-jétől állandóan azon a területen laktak, automatikusan magyar állampolgároknak tekinthetők.” ~ A katonai hatóságok bezárták a perecsenyi ruszin reálgimnáziumot.

délután Német katonaság érkezett Ungvárra. ~ E napon Horthy Miklós kormányzó kinevezte a Sztójay-kormányt (a belügyminiszter augusztus 7-ig Jaross Andor). - 1944. október 16.