Keresztényszocialista pártnap volt Nagyszőlősön. Nagy Kálmán, a Ruszinszkói Keresztényszocialista Párt ügyvezetője kijelentette: „egyedül a keresztényszocializmus az a tengely, mely körül a társadalom elhelyezkedni s egymást békésen megértve nyugodtan fejlődni képes.” Jaross Gyula, a kárpátaljai kisgazdapárt titkára a keresztényszocialista pártot „testvérpártnak” nevezte, „a két párt tulajdonképpen egymást kiegészíti”, a kettő közt az a különbség, hogy „a keresztényszocialisták inkább az eszmei téren mozognak, míg a kisgazdák, a földművesek és a kisiparosok a rideg valóság, a realizmus talaján küzdenek.” Paulik János szövetségi titkár a Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetsége nevében rámutatott a ruszinszkói magyar pártok együttműködésének szükségességére, mert ebben rejlik „a forrása annak az erőnek, amely képessé teszi a magyarságot arra, hogy a rá kényszerített gazdasági és kulturális harcban győzelemre vihesse a magyarság lobogóját.”

Ungváron megalakult a Podkarpatszka Ruszi Iparosok Szövetségének helyi szervezete. Elnök: Egry Ferenc kisgejőci harangöntő.

Korláth Endre kárpátaljai képviselő első parlamenti beszédében tiltakozott az ellen, hogy „a kormány a békeszerződésben vállalt kötelezettségeivel és az alkotmánytörvénnyel ellentétben nem a szojm egybehívását tekintette elsőrendű feladatának.” Követelte „a podkarpatszka ruszi kormányzat” azonnali lecserélését. Hozzátette: „A választásokból azt a tanulságot kell levonni, hogy a kormányzatot és a közigazgatást át kell adni az őslakosoknak.” A saint-germaini szerződésben biztosított jogok megadásáért emelt szót Gagatko Andrij is. Kurtyák Iván az adóterhek leszállítása, az elbocsátott tisztviselők újbóli alkalmazása mellett foglalt állást, követelte a ruszin–szlovák határkérdés rendezését „az amerikai ruszinok kívánságai értelmében”.

Megalakult az ungvári egyetemi és főiskolai hallgatók köre. Az elsődleges cél: a szegény sorsú hallgatók megsegítése. ~ Kárpátaljaszerte háborúellenes tüntetések zajlottak az első világháború kitörésének 10. évfordulója alkalmából.

Ungváron le kellett bontani Nepomuki Szent János Ung-parti kápolnáját, mert a hídépítési munkálatok érdekében végzett robbantás következtében megrongálódott. - 1925. augusztus 23.

Megnyitották a nagyközönség előtt az ungvári városi könyvtárat, melynek felállítása érdekében jelentős munkát végzett Jan Hrbek ungi kormánybiztos és Szova Péter városi tanácsos. A könyvtár állománya 1506 kötet, ebből a magyar: szépirodalom 358, tudományos 69, ifjúsági 31 kötet.

Beszkid Sándor, a kárpátaljai közigazgatási hivatal kultúrreferense nyilatkozott a Ruszinszkói Magyar Hírlapnak a munkácsi zsidó hitközségen belüli viszállyal kapcsolatos hivatalos álláspontról: „a harcban álló zsidó pártok között elvi ellentétek nincsenek, csak kimondottak személyi ellentétek. A belzi párt éppúgy ragaszkodik a hagyományokhoz, a vallási szabályok legaprólékosabb betartásához, mint a munkácsi rabbié. […] a munkácsi hitközség viszálya nem lokális jellegű harc, hanem tűzfészke a zsidóságnak, amely károsan, sőt rombolóan hat az egész ruszinszkói zsidóság érdekeire s megakadályozza fejlődésében. […] a hitközség kettéválasztása nem megoldás”. ~ Ungváron megalakult a Kisiparosok és Kiskereskedők Gazdasági és Kulturális Egyesülete. Elnök: Behun István.

A Kárpátaljai Tudományos Társaság új elnökévé Ilniczky Sándort választották. ~ VKM-levél a Katolikus Tanügyi Főigazgatósághoz: „Az ungvári görög katolikus tanítóképző intézet ruszin tannyelvéhez igazodóan az 1942/43. tanévtől kezdve nem engedhető meg […] hogy az 1. osztályba még továbbra is magyar anyanyelvű és a ruszin tanítási nyelvet nem beszélő növendékek, a felsőbb osztályokba pedig anyaországi magyar tanítási nyelvű intézetekből való, ruszinul nem beszélő újabb növendékek is felvétessenek. A benépesítésnél követendő ez az egyébként természetszerű eljárás az intézetek eredményes működésének egyik legfőbb akadályát fogja eloszlatni. Kétségtelen ugyanis, hogy a tanítás eredménytelenségét a ruszinul beszélő tanárokban és a szükséges ruszin nyelvű tankönyvekben átmenetileg mutatkozó hiányon kívül a különböző anyanyelvű és csak anyanyelvét beszélő ifjúság együttes tanítása idézte elő. […] méltánylásban fog ezáltal részesülni, hogy Kárpátalja leendő tanítói a ruszin nép erre alkalmas fiaiból kerüljenek ki és hogy azok államhű görög katolikus szellemben és rutén nyelvű képzésben részesüljenek […] a munkácsi görög katolikus püspök határozott kívánságával egyetértően elrendelem továbbá, hogy a két intézetben az 1942/43. tanévtől kezdve az 1. osztályban, majd tanévenként fokozatosan a felmenő többi osztályban is a magyar nyelven és irodalmon kívül magyarul kell tanítani a következő tantárgyakat: a testnevelést, a kézimunkát, a rajzot, az éneket és zenét, a háztartási és gazdasági ismereteket (a karének órákon természetesen ruszin egyházi és népdalok is tanítandók.) - Hangsúlyozni kívánom, hogy ez a rendelkezés, mely egyes tantárgyak magyar nyelven való tanítására vonatkozik, az intézet ruszin tanítási nyelvének megállapítását nem érintheti.”