(az 1918. november 3-i padovai szerződés értelmében) Magyarország számára véget ért a világháború. A szerződést a Monarchia írta alá, de teljesíteni az önálló Magyarországnak (és az önálló Ausztriának) kellett. - 1918. november 11.

A Keleti Szlovák Nemzeti Tanács eperjesi nagygyűlése elvetette a csehszlovák államhoz való csatlakozást, Magyarország integritása mellett foglalt állást. ~ Megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja, amely kiáltványban autonómiát és demokratikus szabadságjogokat ígért a nemzetiségeknek.

Ungváron J. Breichát ünnepélyesen beiktatták a ruszin terület polgári igazgatása vezetőjének tisztébe. ® 1920. április 26.

A Saint-Germain-en-Laye-ban aláírt szerződés értelmében a régió (Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros vármegyék nagyobb része) Podkarpatszka Rusz néven a Csehszlovák Köztársaság fennhatósága alá került. E szerződés 10–13. cikkelyeiben a Csehszlovák Köztársaság kötelezte magát, hogy a területet önkormányzattal rendelkező autonóm egységként szervezi meg, autonóm gyűlést állít fel, amelynek törvényhozó hatalmat kell kapnia a nyelvhasználat, az oktatásügy, a vallásügy terén, valamint a helyi közigazgatás kérdéseiben. (A csehszlovák törvénykezésben 508. sz., kihirdetve 1921. december 31-én.) - (Masaryk Kárpátalja helyzetéről a Csehszlovákiához csatolás után: „a mai viszonyok magyarázatát a régi rezsimben kell keresni. Ott is magyarosítottak az iskolában és az egyházban, különösen az egyház játszott nagy szerepet ebben és elnyomták a népet. Első kötelességünk, hogy a népet a parlamentáris tevékenység magaslatára emeljük. Mindenekelőtt különbséget kell itt tennünk a magyar és egyéb kisebbségek között. A magyar kisebbség művelt és előjogai voltak a többiekkel, az analfabéta lakosság nagy részével szemben. Ezért kell elsősorban megfelelő számú iskolát adni a népnek, itt tényleg a kulturális ábécével kell kezdeni a munkát. Egészségügyi szempontból is szigorú intézkedésekre és modern intézményekre van szükség, mert valóban ezen a földön kell a keleti járványoknak útjába állni. - Fontos probléma a földreform is. Ennek a végrehajtása Podkarpatszka Ruszban valódi kulturális küldetés, mert a földművelés ott teljesen középkori színvonalon van: egyáltalán nem ismeri a technika lehetőségeit, extenzív és a nép kizsákmányolásán alapszik. [...] Röviden szólva: Podkarpatszka Rusz három alapvető reformra szorul: iskolák felállítására, egészségügyi intézményekre és földreformra. Mikorra ezeket a feladatokat elvégezzük, akkorra az autonómia is érvénybe lép teljes mértékben, ahogyan erre vonatkozóan megegyeztünk.”)

Ungváron megjelent a Ruszinszkói Magyar Hírlap első száma. A fejléc szerint a Ruszinszkói Magyar Jogpárt politikai napilapja. Felelős szerkesztő: Zombory Dezső. Szerkesztők: Boldizsár Boldizsár, Rácz Pál. A kiadásért felelős: Lapkiadó Vállalat Rt. Ungvár.

Az ungvári magyar gimnázium szervezésére alakult bizottság jóváhagyta az új magyar gimnázium szervezeti szabályzatát és döntött arról, hogy a tanintézményt javarészt gyűjtésből (adományokból) fogják fenntartani. A felügyelő bizottság elnökévé Árky Ákost (Podkarpatszka Ruszi Őslakosok Autonóm Pártja) választották meg. A szervezőket a Ruszinszkói Magyar Hírlap augusztus 1-jei számában „új Drugethek”-nek nevezte (a XVII. században keletkezett tanintézet alapítója a Drugeth-család volt).

A Kárpátorosz Köztársasági Földműves Párt Munkácson kimondta egyesülését a Csehszlovák Köztársasági Földműves (Agrár) Párttal, s a továbbiakban annak podkarpatszka ruszi tagozataként fog tovább működni. Az ezzel egyet nem értők a hónap folyamán elszakadási mozgalmat kezdeményeztek. Az irányítók Kurtyák Iván, a kárpátorosz párt huszti titkára és Riskó Béla. ~ Munkácson megemlékeztek Csokonai Vitéz Mihály születésének 150. évfordulójáról. ~ Bótrágyon Petőfi-ünnepélyt tartottak.

Korláth Endre a magyar pártokat ért sajtótámadásokkal kapcsolatos nyilatkozatában magyarellenes, kormánybérenc lapoknak nevezte a Kárpáti Szemlét, a Ruszinszkói Népszavát és a Beregi Újságot.

Egry Ferenc kárpátaljai szenátor első szenátusi beszédében sajnálatosnak nevezte, hogy a kormány még mindig nem váltotta be az autonómiára vonatkozó ígéretét, Kárpátalja határait nem a megállapodások értelmében vonták meg, földrajzi és néprajzi értelemben hozzá tartozó területeket vettek el, a rossz erdőgazdálkodás karsztosítással fenyeget, felvetette az állampolgársági ügyek rendezetlenségét, az elbocsátott alkalmazottak és a nyugdíjasok problémáját, a magyarság nehéz gazdasági helyzetét, rámutatott a vallási élet kuszaságára.

Kurtyák Iván pártja, a Podkarpatszka Ruszi Autonóm Földműves Szövetség nevében memorandumot nyújtott be a Népszövetséghez az autonómia ügyében.

Tanítói kongresszus volt Munkácson, melyen követelték a nyelvkérdés megoldását, a tanítók és tanárok véglegesítését, a vezető tanügyi pozíciók „autochtonokkal” való betöltését.

A Ruszinszkói Magyar Hírlap írta: „Beérkezett az első napilap Magyarországról. Míg a történelmi országokba kezdettől fogva bejártak a budapesti napilapok, addig a kormány Szlovenszkóban és Ruszinszkóban szigorúan eltiltotta azoknak behozatalát. Hat év után most a ruszinszkói kormányzat megengedte, hogy a Világ c. budapesti napilap behozható legyen. E héten a példányok megjöttek s az újságárusoknál már kaphatók is.”

Pozsonyban ülésezett a keresztényszocialista párt vezetősége. Kárpátalját Nagy Kálmán képviselte. Az ülésen Lelley Jenő lemondott az elnökségről. A pártelnöki funkciót átmenetileg 5 tagú bizottság vette át (tagjai: Jabloniczky János, Körmendy-Ékes Lajos, Palkovich Viktor, Jánoky-Madocsay Gyula, Petrásek Ágoston). Semmisnek mondták ki a nyugati magyar pártvezetőség március 16-i ülésének határozatát, mely egyes tagokat eltilt a pártfunkcióktól. Ezzel elcsitult a párton belüli viszály. A pártvezetőség „mint egyedül illetékes fórum” kimondta, hogy keresztényszocialista párt soros kongresszusát szeptember 8-án tartják Kassán. (Október 4–5-én került rá sor.)

Ungváron Kurtyák Iván szervezésében megalakult a Ruszin Nemzeti Tanács, mely határozatban foglalt állást az autonomista politika mellett, tiltakozott a Ruszinföld elcsehesítése ellen, követelte, hogy a hivatalokat ruszinokkal töltsék be, a kormány Kárpátalján gazdasági és szociális intézkedéseket csak a tanács bevonásával tehessen, a ruszin legyen a hivatalos nyelv, a terület határai a Poprádig terjedjenek, kinyilvánította, hogy a magyarság egyenrangú nemzetiség, számukra biztosítani kell a nemzeti fejlődés feltételeit.

Parlamenti határozatban mondták ki a kiutasítási eljárások azonnali felfüggesztését, tekintettel a készülő új állampolgársági törvényre.

A Ruszinszkói Magyar Hírlap írta: „míg Csehországban és Szlovákiában is majdnem mindegyik polgári és ehhez hasonló jellegű iskolának meg van a befejező kurzusa, addig Ruszinszkóban a polgári iskolák minősítését biztosító befejező kurzusok hiányzanak. - A négy polgári elvégzése tehát a gyakorlati életben – semmi.” ~ Rendeltetési helyére került az az 1453-ból származó, bizánci Szűz Mária-kép, amit a római pápa adományozott a csernekhegyi kolostornak, mert „a görög katolikus egyház védelme terén elévülhetetlen érdemeket szerzett”. A kegykép a kísérőlevél szerint „megvédi a hívőket a testi és lelki szenvedésektől.”

Ungváron tartotta rendkívüli ülését a Csehszlovákiai Magyar Újságírók Szindikátusának vezetősége Dzurányi László elnökletével. Határozatban ítélték el, hogy az utóbbi időben a kassai magyar sajtó egymás elleni támadások színtere lett.

Az állami földhivatal hivatalos közleménye a volt Schönborn-uradalom kihasználtságáról: az uradalom földjéből eddig 19000 kat. holdat parcelláztak fel és osztottak ki. Maradt még 10000 kat. hold szántó és 105000 kat. hold egyéb földterület, nagyobbrészt erdő. A szántóföld nagyobbik fele az ún. Fekete-mocsár, ami csak kellő feljavítás után lesz termőképes, „de akkor meg van a kilátás arra, hogy az ország keleti részének raktára legyen.”

Az ungvári városi parkban fasiszta rendzavarás történt. Többeket letartóztattak és bíróság elé állítottak.

kelt 93. sz. kormányrendelet szabályozta a járások területét, a 95. sz. és a 96. sz. módosította a közigazgatási hivatalok hatáskörét Ruszinszkóban.

Bydlo cseh egyetemi tanár írta a Ceskoslovenska Republikában: „Podkarpatszka Rusz csak ideiglenes függvénye a Csehszlovák Köztársaságnak, mely azt idővel Ukrajnának engedi át.”

A Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetségének ungvári ülésén egyhangú határozatban mondták ki, hogy a szövetség és a két magyar párt közös listán indul a tartománygyűlési választásokon.

Az ukrán nyelvi és nemzeti irányzat „kulturális és tanügyi képviselői” tartottak kongresszust Ungváron, melyen részt vettek a cseh néppárt, a Csehszlovák Szociáldemokrata Párt és a Csehszlovák Kommunista Párt ruszinszkói szervezetének küldöttei is. Követelték: „a ruszin népet ezután ukránnak nevezzék, mert az a 30 milliós ukrán nemzet törzséből való.”

Tizenöt év fegyházra ítélték kémkedés, hadititok Magyarországnak történt kiszolgáltatása, Szlovákia elszakításáért szőtt tervek vádjával Vojtech Tuka jogi professzort, aki a köztársaság megalakulásának 10. évfordulója előtt a Szlovák Néppárt hivatalos lapjában azt állította, hogy az 1918. október 30-i turócszentmártoni csatlakozó nyilatkozatnak volt egy titkos záradéka, amely szerint a megállapodás csak tíz év próbaidőre szól, utána a szlovákok visszanyerik önrendelkezési jogukat.

Közzétették a köztársaság 11. kormányának listáját. Miniszterelnök František Udržal (másodszor), iskolaügyi miniszter Ivan Dérer, külügyminiszter Eduard Beneš. - 1932. október 24.

A csehszlovákiai magyar könyvhét munkácsi napján részt vett többek között Mécs László, Simon Menyhért.

A pravoszláv egyházra vonatkozó új törvény többek között kimondta, hogy a kárpátaljaitól külön kell választani az eperjesi régiót és létrehozni az önálló szlovák püspökséget.

Prágában a magyar és a német pártok képviselői javasolták, hogy alakuljon parlamenti bizottság a kisebbségi kérdés tanulmányozására.

A CSTI jelentése szerint a Duchnovics Társaság által szervezett „orosz kultúrnapon” Ungváron egy szemináriumi diák rálőtt Szabó Eumén görög katolikus főesperesre. A sikertelen merénylet elkövetője tagja annak az ukrán ifjúsági-katonai szervezetnek, amelyik Nagy-Ukrajna eszméjét propagálja.

Hokky Károly kárpátaljai magyar keresztényszocialista képviselő a többi magyar képviselővel együtt interpellációt nyújtott be az igazságügy miniszterhez, melyben kérték: tegyék lehetővé, hogy Szlovenszkóban és Ruszinszkóban magyar nyelven is lehessen bírói és ügyvédi vizsgát tenni.

Az Őslakó írta: „Kárpátaljának az erdőkitermelés és a faipar, a fűrészek adnak munka- és kenyérkereseti lehetőséget”, ám „a csehszlovák–magyar vámháború következtében […] fokozatosan megszűntették a faipar menetét, a fűrészek munkáját. Ennek következtében fokozódott oly soha nem gondolt méretűvé és mérvűvé Kárpátalján a munkanélküliség, nyomor és ínség. Mert Kárpátalja lakosságának egyharmada közvetlenül, egy másik harmada pedig közvetetten az erdőkitermelés, faipar, napszámos, akkordos, fuvarkeresetéből él.” ~ Uo.: Munkácson „Spira főrabbi nagyjövedelmű ugyan, de gazdagnak éppen nem mondható, sőt adóssága van, mert minden jövedelmét szétosztja a szegényeknek”. Mivel kirótt adóját nem tudta kifizetni, ezért a végrehajtó lefoglalta a főrabbi könyvtárát. „A könyvtár világhírű, többezer héber kötetből áll, azok között ritkaságok, egyetlen példányok. A könyvek kizárólag vallásos, héber tudományos művek.”

Pozsonyban tartotta meg egyetemes konventjét a szlovenszkói és a kárpátaljai református egyház. Az utóbbi képviseletében Bertók Béla püspök és Polchy István egyházkerületi főgondnok volt jelen.

Kárpátalján bojkott bizottságok alakultak a németországi áruk és filmek forgalmazása ellen. ~ Munkácson a zsidó fiatalok bojkottot hirdettek a német árukra. Kérésükre a városban az üzletek tulajdonosai bevonták a német árukra vonatkozó reklámtáblákat. ~ Az ungvári zsidó egyesületek felszólították a kávéházak, nyilvános olvasótermek és hírlapterjesztők tulajdonosait, hogy mondják le a további németországi laprendeléseket. A város zsidó egyesületei és pártjai zártkörű gyűlésen fejezték ki tiltakozásukat a németországi zsidóüldözések miatt. ~ A postaügyi minisztérium a külföldi rádióadások nyilvános vételének szabályozását célzó rendelkezést adott ki, melyben a rádiótulajdonosoknak „megtiltja, hogy a fölvevőkészülékkel olyan külföldi rádióprogramot terjesszen, amelynek tartalma vagy jellege a közrend és nyugalom ellen szól, vagy alkalmas arra, hogy közfelháborodást idézzen elő, avagy a polgárságot vagy annak egy részét akár egymás ellen, akár a csehszlovák állam egysége és érinthetetlensége, annak demokratikus-köztársasági formája, alkotmánya és közberendezése ellen izgassa.” ~ Hokky Károly interpellációt nyújtott be a prágai parlamentben, melyben szorgalmazta, hogy a postahivatalokban engedélyezzék a magyar feliratokat. A kérést elutasították.

Beregszászban tartott közgyűlést a Kárpátaljai Általános Magyar Tanító Egyesület. A határozatból: az egyesület „a legszorosabb kapcsolatban kíván együttműködni a testvér Szlovenszkói Általános Magyar Tanító Egyesülettel”, szeptembertől a Magyar Tanítót saját hivatalos lapjának is tekinti, ezért minden tagja számára megrendeli.

Életbe lépett az új sajtótörvény, mely kimondja: „a kormány bírósági ítélet nélkül is elrendelhet lapbetiltásokat, megvonhatja a lapok postai és vasúti szállítási jogát, utcai elárusíthatását és az újságokat kötelezheti a kormánytényezők nyilatkozatainak első oldalon való közlésére.” ~ A Podkarpatszka Ruszi Szociáldemokrata Párt vezetősége feloszlatta a párt magyar frakcióját. Tamás István és Szilágyi Ferenc megalakította a Független Szociáldemokrata Pártot. ~ Kávéházakban, vendéglőkben tilos magyarországi, németországi és szovjet rádióadást hallgatni. ~ Sztojka Sándor, a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye püspöke ilosvai látogatása alkalmával istentagadónak nevezte a hitlerizmust és híveit.

Az Őslakó írta: „Az államfordulatra senki sem fizetett úgy rá, mint Beregszász városa. Neki a szegény Lázár szerepe jutott a dúsak asztalánál. Míg Munkács, de főként Ungvár fejlődési vonala, a köztársaságba kerülve, nagyot lendült, addig Beregszász évről-évre mélyebbre csúszott a lejtőn.” „Beregszász csak úgy maradhat meg, ha a szőlő városává lesz.”

Prágában minisztertanácsi ülésen vitatták meg a nemzetiségi jogokat, nyelvhasználatot, az önkormányzatot illető törvénytervezeteket.

A Beck–Ribbentrop találkozó reggelén Munkács külterületén, Oroszvégen európai sajtóvisszhangot kiváltó fegyveres határincidens tört ki a magyar és a csehszlovák katonaság között („vízkereszti csata”). Még aznap a városba érkezett Jaross Andor tárca nélküli felvidéki miniszter. A magyar fél szerint „a csehszlovák reguláris és az ukrán szabadcsapatok” intéztek támadást a város ellen, rálőttek a magyar parlamenterekre is, egyikük könnyebben megsérült. A másik oldal hivatalos jelentése szerint az összetűzést a magyarok provokálták. Berlinben az incidenst „helyi fegyveres alakulatok önkényes tettének” tekintik. (Lásd. ezzel kapcsolatban a június 2-i emléktábla-avatást.) Január 8-án temették az áldozatokat Munkácson. Jelen volt Jaross Andor felvidéki tárca nélküli miniszter, aki utána Beregszászba látogatott. Munkács város az ügyben küldöttséget menesztett Imrédy Béla miniszterelnökhöz (a küldöttség tagja volt többek között R. Vozáry Aladár): hasson oda, hogy hasonló esetek ne ismétlődhessenek meg. A miniszterelnök a küldöttséget január 9-én fogadta. Január 10-én Őrhegyalján a felek kicserélték a foglyokat. Január 13-án az ügyben magyar–cseh katonai bizottság kezdte meg a tárgyalásokat. A magyar bizottság vezetője Andorka Rudolf vezérkari ezredes. Január 14-én helyszíni szemlét tartottak. Január 15-én Munkácson tiltakozó gyűlés volt a „vízkereszti csata” miatt. Jelen volt többek között Majoros István, a Magyar Nemzeti Szövetség és Fall Endre, a Magyar Revíziós Liga vezetője. A gyűlés résztvevői táviratot intéztek B. Mussolinihez és A. Hitlerhez.

Brascsajko Julij, Dolinai Mikola memorandumban kérte Perényi Zsigmond kormányzói biztost és Pataky Tibor miniszterelnökségi államtitkárt, hogy a hivatalokban és az iskolákban vezessék be az ukrán nyelvet, engedélyezzék a Proszvita működését, adják vissza az egyesület vagyonát.

Minisztertanácsi ülésen döntés született arról, hogy „a Kárpátalján működő állami hatóságok, hivatalok összes külső megjelöléseiben a magyar és a magyarorosz nyelvet mindenütt használni kell”. „A Kárpátalja területén működő közhivataloknál (üzemeknél, posta, távírda, vasút) szolgálatot teljesítő összes alkalmazottak, a közbiztonsági szervek és a fegyveres erő tagjai szigorú utasítást kell kapjanak magatartásukra nézve.” ~ Munkácson megtartották a városi képviselőtestület első ülését, melyen beiktatták Engelbrecht István polgármestert. ~ Munkácson megalakult a Magyar Fatermelők, Fakereskedők és Faiparosok Országos Egyesületének kárpátaljai szervezete.

A közhivatalok nyelvhasználatát szabályozó rendeletek (5.800/939. sz. és 6.200/939. sz. M. E. rendelet) kiegészítése (18.136/939. sz. M. E. rendelet) kimondta: a) az alkalmazottak a szóbeli érintkezésben kötelesek a „magyarorosz” nyelvet használni, ha a fél „magyarorosz” nyelven fordul hozzájuk. Az átmeneti időben a közszolgálati alkalmazott igénybe vehet tolmácsot b) köteles elfogadni a „magyarorosz” nyelvű beadványt ugyanúgy mint a magyar nyelvűt c) a nyomtatványok nyomtatott szövegrésze kétnyelvű legyen d) a közhivatalokon kétnyelvű felirat legyen e) a közhivatalok egymással való érintkezése kizárólag magyar nyelven történik d) „Kárpátalján a magyarorosz nyelv nem nemzetiségi nyelv, hanem második államnyelv. A nyelvkérdést gyakorlati kérdésnek kell tekinteni és semmi körülmények között sem szabad belőle politikumot csinálni.”

A Kárpáti Magyar Hírlap írta, hogy „a kárpáti határon szolgálatot teljesítő szovjetőrség szigorú utasítást kapott, hogy az illegális határátlépésekkel szemben a legszigorúbban járjanak el. Értesülésünk szerint a szovjet határőrség több szökevénnyel szemben fegyverzetét is használta, akiket pedig elfognak, átadják a magyar hatóságoknak.”

Madarász István kassai római katolikus megyéspüspök, szatmári apostoli kormányzó egyházi látogatást tett Kárpátalján. Többek között felkereste Ungváron a Szociális Misszió Társulat nőszervezetét.

A Magyar Kultúregyesületek Országos Szövetsége és a Kárpátaljai Magyar Kultúregyesület rendezésében került sor Ungváron a Magyar Rádió IV. felvidéki kultúrnapjaira. Többek között Zapf László tartott előadást a kárpátaljai magyar kultúregyesületek feladatairól.

A kárpátaljai kormányzói biztos rendeletet adott ki „a szállásadás terén tapasztalható túlkapások és megokolatlan árdrágítás ellen”.

Új főispánokat neveztek ki: Bereg vármegyébe Péchy Miklós Szabolcsot (előtte Szatmár vm. főispánja), Ung vármegyébe, Ungvár thj. városba, Ugocsa vármegyébe Siménfalvy Árpádot (előtte Bereg és Ugocsa k. e. e. vármegyék, Ung vm. és Ungvár thj. város főispánja), Máramaros vármegyébe Jurka Flaviuszt.

Kárpátalján a szakadatlan esőzések következtében ismét súlyos árvizek voltak, amelyek emberáldozatot is követeltek. ~ Háztartási, ruházati cikket Munkácson csak vásárlási könyvre lehet kapni. ~ Megalakult a Beregszászi Hegyközség. Elnök: Polchy István.

Ung vármegye törvényhatósága döntött a vármegyei szociális alap megszűntetéséről, amely beleolvad az Országos Nép- és Családvédelmi Alapba. ~ Bereg vármegyében is bevezették a kenyér- és lisztjegyet, a napi kenyérfejadag 20 dkg, nehéz fizikai munkát végzőknek a duplája. A kenyérhez kétnaponként lehet hozzájutni.

Szerednyén megalakult a Kurtyák Iván Közművelődési Egyesület, mely „a kárpátaljai őslakos ruszin kulturális törekvéseket lesz hivatva ápolni és terjeszteni.” Elnök: Boksay Gyula. Titkár: Malinics Ernő. ~ Az Őslakó írta: „A Munkácsi Sportegyesület pályáját rövidesen már bontani kezdik és az oly sok lelkes küzdelemtől viharos sportpályából tavasszal már park lesz, a Rákóczi liget folytatása. Amikor ezeket a sorokat leírjuk, lehetetlen, hogy bizonyos rezignáció erőt ne vegyen rajtunk. Így múlik el minden a világon. Ki gondolta volna, hogy a cseh megszállás alatt a magyar sportért, magyar életért olyan bátran harcoló Munkácsi Sportegyesület a magyar álmok valóra válása után becsukja kapuit. Nem akarunk sokat elmélkedni sem a múlton, sem a jelenen: állapítsuk meg mégis tárgyilagossággal, hogy kár a Munkácsi Sportegyesületért.”

A ?????????????? ????? írta: a munkácsi rendőrség szigorú rendszabályokat hozott a prostitúció visszaszorítására. Több tucat nőt bebörtönöztek, illetve internáltak.

az új kormányzói biztos Tomcsányi Vilmos Pál. (1880–1959, közjogi író, igazságügyi minisztériumi tisztviselő, 1920.VII.19.–1922.VI.16. igazságügy miniszter, 1921.II.19.–IV.14. belügyminiszter az első Teleki-kormányban). - 1944. május 10.

A Kárpáti Magyar Hírlap írta: „kemény a hideg […] kilencven éve nem volt olyan hideg, mint ezen a télen.” „Egész Kárpátalját hatalmas hóréteg borítja. Szerte mindenfelé hatalmas hóviharok dühöngenek.” Emiatt egyhetes iskolaszünetet is elrendeltek.

Megalakult a Keresztény Nemzeti Liga ungvári szervezete. Célja „a keresztény magyarság összehozása, hogy mint egytestvér küzdjenek a szebb, jobb magyar holnapokért.” Elnök: Ortutay Jenő.

Gyermeknapot tartott Beregszászban az Országos Egészségvédelmi Szövetség helyi szervezete. A bevételt a szegény gyermekek segélyezésére fordították. ~ Beregszászban új egészségházat avattak. ~ A Kárpáti Magyar Hírlap írta, hogy a kárpátaljai állami erdőkben „nemzetgazdálkodási okokból” bérbe adják az erdei gyümölcsök és gyógynövények szedésének jogát.

A Magyar Turisták Országos Szövetsége és a Magyar Turista Egyesület Ungváron országos kongresszust rendezett. Cél: „a turista szellem megerősítése és a kárpátaljai turista idegenforgalom fellendítése”.

Corvin Mátyás éve volt. ~ Huszton megalakult a Máramarosi Közigazgatási Kirendeltség Általános Tanító Egyesülete. ~ A 106.025/942. VKM-rendelet kimondta: „A szlovák, rutén, román és szerb tannyelvű gimnáziumokban az érettségi vizsgálat írásbeli részének tárgyai a magyar nyelv, az iskola tanítási nyelve, a latin nyelv és a német nyelv. Szóbeli: magyar nyelv és irodalom, az iskola tanítási nyelve és irodalma, latin nyelv és irodalom, történelem, mennyiségtan és természettan.” ~ Az ungvári Iskolán Kívüli Népművelési Bizottság 75 előadást, 24 különböző tanfolyamot szervezett. ~ Az Országos Magyar Sajtókamara kárpátaljai kerületi titkára Bártfai László, az MTI helyi tudósítója Pálóczi-Horváth Lajos (Budapest) és Szilágyi Pál (Ungvár). ~ Ebben az évben Kárpátalján megjelent lapok: Kárpátaljai Közlöny, a kormányzói biztosság hivatalos hetilapja, Ungvár, III. évf. (fk. Sinka István, fsz. Balázs Vilmos), Kárpáti Híradó, politikai napilap, Ungvár, XIX. évf. (fk., fsz. Bártfai László), Kárpáti Magyar Hírlap, politikai napilap, Ungvár, XXIII. évf. (k., fsz. Kováts Miklós), Az Őslakó, politikai hetilap, Munkács, XIV. évf. (k., fsz. R. Vozáry Aladár), Kárpátalja, politikai, társadalmi és közgazdasági hetilap, Beregszász, X. évfolyam (k., fsz. Nádas Józsefné sz. Schmidt Etelka), ????? ????????????? ???????????? ??????? (Hangya Kárpátaljai Szövetkezeti Hírlap), szövetkezeti havilap, Ungvár, IV. évf. (fk. Zoltán Gyula, fsz. Gábriel Jenő), Jóhirnök ?????????????, görög katolikus hitbuzgalmi havilap, Ungvár, IV. évf. (k., fsz. Ilniczky Sándor), ????????????? ????????? (Kárpátaljai Szövetkezet), szövetkezeti havilap, Budapest, III. évf. (fk., fsz. Szilágyi László), ?????????????? ????? (Kárpátorosz Hang), hetente kétszer, politikai, Ungvár, XI. évf. (k., fsz. Fenczik István), ??????? ????? (Népiskola), a kormányzói biztosság tanügyi osztályának nevelésügyi havilapja, Ungvár, III. évf. (fk., fsz. Kutlán András), ?????? ??????? (Ruszin Ifjúság), a KTT ifjúsági havilapja, Ungvár, II. évf. (fk., fsz. Harajda János), ??????? ????? (Orosz Szó), hetente kétszer, politikai, társadalmi, közbiztonsági lap, Ungvár, III. évf. (k. Bródy András, fsz. Spák Iván), Tiszaháti Magyar Gazda, politikai hetilap, Beregszász, XVIII. évf. (k., Polchy István, fsz. Balogh Sándor), Ung Vármegye Hivatalos Lapja, hetilap, Ungvár, XXI. évf. (fk., fsz. Pereszlényi Ernő), Bereg Vármegye Hivatalos Lapja, hetilap, Beregszász, IV. évf. (fk. Fekésházy Zoltán, fsz. Stéger László). ~ Megjelent: Kiss László: Magányos csillag. Versek. Viktória ny., Ungvár., Gereben Pál: Hajnal a Kárpátalján. Regény. Könyv-, Színpadi és Zeneműkiadó Vállalat, Budapest., A munkácsi Árpád-szobor regénye. Fel. kiadó: Ludányi Bay Gábor. Kárpáti ny., Munkács., R. Vozáry Aladár: A magyar és a magyar nyelvű újságírás a volt Csehszlovákiában. (Adatok a magyar újságírás történetéhez.) Felvidéki Egyesületek Szövetsége, Kálvin ny., Munkács., Emlékalbum. A világháborúban, a Felvidék, Kárpátalja és Erdély visszaszerzésében részt vett bajtársaink… Élet ny., Budapest., A Kárpátaljai Mezőgazdasági Kamara 1941. évi igazgatói jelentése. Ungvár., Földbirtokrendezés Kárpátalján. Centrum, Budapest., Tájékoztató a kárpátaljai területen végrehajtott földbirtokrendezés felülvizsgálásával kapcsolatos bejelentési kötelezettségről. KTT ny., Ungvár., A kárpátaljai terület állattenyésztési szabályrendelete. KTT ny., Ungvár., Bacsinszky Tivadar: Orosz–ruszin kapcsolatok a XIX. sz. közepén. Irodalmi és Tudományos Könyvtár 7. Kárpátaljai Tudományos Társaság, Ungvár., Papp György: A munkácsi egyházmegye székeskáptalanjának statutumai. Irodalmi és Tudományos Könyvtár 18. Kárpátaljai Tudományos Társaság, Ungvár., Győrffy István: Kárpátalja növényvilága és gyakorlati haszna, valamint megoldatlan kérdései. Irodalmi és Tudományos Könyvtár 27. Kárpátaljai Tudományos Társaság, Ungvár., Ihnát András: Báthory István orosz háborúi. A debreceni Tisza István Tudományegyetem Kelet-európai Történelem Szemináriumának kiadványai 1. Kárpátaljai Tudományos Társaság, Ungvár., Péchy-Horváth Rezső: Kárpátalja a fenyveszúgás országa. Eggenberger, Budapest., Felvidéki és Kárpátaljai Képzőművészek Kiállítása 1943.II.28.–III.15. Nemzeti Szalon Művészeti Egyesület, Ábrahámné ny., Budapest., „Modern” kölcsönkönyvtár Ungvár. Könyvjegyzék. [Ungmegyei ny., Ungvár.], Segédlet az orosz nyelvű lakossággal való érintkezéshez. [Kárpátalja.] KTT ny., Ungvár., Gyöngyösi Irodalmi Társaság Évkönyve.

Ivánka László munkácsi rajztanár, festőművész második díjat (Kaposvár város díját) nyert a Berzsenyi Irodalmi és Művészeti Társaság kaposvári tárlatán. A kiállítás anyagát Munkácson is bemutatták.

Ilniczky Sándor kormányzósági főtanácsadó Esztergomban tájékoztatta Serédi Jusztinián bíboros hercegprímást Kárpátalja kulturális és közállapotairól.

Visken és Técsőn járt Antal István nemzetvédelmi miniszter, hogy átvegye díszpolgári oklevelét.

Beregszászban a Lórántffy Zsuzsanna Egyesület meghívására tartott előadást Karácsony Sándor debreceni egyetemi tanár Magyar nagyasszonyok címmel.

Vincze András kormányzói biztos eltiltotta „Kárpátalján és Máramarosban”: 1. az elköltöztetett polgári lakosságnak és az idegen személyeknek a kiürített területekre való visszatérését, 2. gyűlések, vásárok tartását (a hetipiac kivételével), 3. a vadászatot és a halászatot, 4. a vándoripar gyakorlását, a házalást, a könyöradomány-gyűjtést, a koldulást, 5. augusztus 20-án 24 óráig bármiféle szeszesital árusítását vagy felszolgálását. A rémhírterjesztőkre büntetés és internálás vár.