A Ruszinszkói Magyar Hírlap írta: „a központi hatóságok későn küldik szét a rendeleteket az első fokú hatóságoknak és hivataloknak. Számtalan esetben megtörtént, hogy a rendeletben kitűzött határidő lejárta után érkezett az akta rendeltetési helyére.”

Ungváron megalakult a Ruszinszkói Országos Méhész Egyesület. Elnök: Kaminszki József. Titkár: Kalász Andor.

Ungváron ülésezett a Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetségének vezetősége. Jelen volt Sziklay Ferenc kassai kultúrreferens. Határozatban mondták ki, hogy újabb memorandumban fordulnak a köztársasági elnökhöz, a kormányhoz a sérelmes iskolaügyek orvoslása érdekében, ha szükséges igénybe veszik a nemzetközi jog adta lehetőségeket is, mindent megtesznek annak érdekében, hogy a felekezeti iskolák megmaradjanak eredeti fenntartóik birtokában. A vezetőség aggodalmát fejezte ki a rohamosan növekvő munkanélküliség miatt.

Megalakult a Kárpátaljai Református Egyházkerület. A 78 érdekelt egyházközség közül 66 minden feltétel nélkül kívánta annak létrehozását. Egyelőre csak a helyettes püspököt választották meg Biki Ferenc személyében. ® 1923. március 8. ~ A kommunista párt népgyűléseket tartott Csapon, Ungváron, Nagyszőlősön és Munkácson.

Beregszászban a kisgazdapárt Országos Magyar Bált rendezett Egry Ferenc kárpátaljai kerületi elnök, Bakó Gábor, Demjén András, Hetey Bertalan, Isaák Imre, Meisels László és Tóth Bálint alelnökök, Polchy István politikai főtitkár, Korláth Endre, a Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetségének ügyvezetője védnökségével a sajtóalap javára. „A hölgyek kéretnek magyar ruhában megjelenni”.

A 107. sz. törvény szabályozta a közmunkaügyi hivatal illetékességét a szlovenszkói és a kárpátaljai állami bányák igazgatásában.

Ungváron megalakult a Podkarpatszka Ruszi Országos Kereskedelmi Egyesület. Elnök: Baán Mihály.

A Ruszinszkói Magyar Hírlap írta: „Az ötödik éve tartó ellenzéki küzdelem végre bebizonyította a szlovenszkói és ruszinszkói magyarságnak, hogy közös frontot kell alakítaniuk […] Ezért nem kell senkinek meglepetéssel vennie, ha ruszinszkói ellenzéki frontunk felszerelésével takarékoskodni akarván, június elsejétől kezdve egyesülünk laptestvérünkkel a Prágai Magyar Hírlappal. - Ez az egyesülés azonban nem azt jelenti, hogy a Ruszinszkói Magyar Hírlap feladja a küzdelmet és megszűnik. Nem! A Ruszinszkói Magyar Hírlap továbbra is küzdeni fog a ruszinszkói magyarság jogaiért, csupán a megjelenésében spórolja meg anyagi erejét”, megszűnik napilap lenni.

Munkácson a kárpátaljai iparosok gyűlésén arról döntötték, hogy a Podkarpatszka Ruszi Iparosok Szövetsége maradjon önálló és ne olvadjon bele a szlovenszkóiba.

A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Közös Bizottsága ülésezett Ótátrafüreden. A határozatból: a földreform a köztársaságban szükséges, de a végrehajtási módja elítélendő. Korláth Endre, a kárpátaljai magyar pártszövetség ügyvezetője bejelentette: „Ruszinszkóban a pártszövetség az őslakosság frontját megvalósította, amennyiben az Őslakosok Autonóm Pártjának programjával s közös listával megy a [március 16-i parlamenti] választásokba.”

A megválasztott kárpátaljai parlamenti képviselők és szenátorok átvették megbízólevelüket a belügyminisztertől.

A keresztényszocialista párt pozsonyi kongresszusán Lelley Jenő helyébe Szüllő Gézát választották meg pártelnöknek.

a kárpátaljai kisgazdapárt Beregszászba tanácskozásra hívta egybe a magyar pártok vezetőit. Korláth Endre nemzetgyűlési képviselő kifejtette, hogy „az egységes, vállvetett munka érdekében, de meg a választási harc sikeres lefolytatása céljából is, szükséges, hogy a ruszinszkói ellenzéki pártok, a keresztényszocialista párt kivételével, a nemzeti gondolat alapjára helyezkedve Ruszinszkói Magyar Nemzeti Párt név alatt menjenek a választási küzdelembe”, „a keresztényszocialista párttal továbbra is pártszövetséget alkotva haladjon azon cél felé, amely az itt élő magyarság és őslakosság minden irányú érvényesüléséhez vezet.” Az ülésen határozatban mondták ki: „a Szlovenszkói Országos Magyar Nemzeti Párttal és e párthoz csatlakozó más pártokkal közös listán megyen a választásokba és a pártszövetségben levő keresztényszocialistákkal is e közös lista alapján biztosít együttműködést.”

Beregszászban a kárpátaljai magyar pártok közös választási bizottsága döntött arról, hogy a kárpátaljai őslakospárti magyar listát egyesítik a szlovenszkói német–magyar listával („A gazdák szövetsége, a német iparospárt, a szlovenszkói németek és magyarok nemzeti politikai pártja”).

A kárpátaljai kisgazdapárt választmányi gyűlését tartották Beregszászban. Korláth Endre képviselő előterjesztette a Szentiványi Józseffel és Törköly Józseffel, a szlovenszkói Magyar Nemzeti Párt vezetőivel lefolytatott tárgyalások eredményét a kárpátaljai Magyar Nemzeti Párt megalakítására vonatkozóan. A választmány kimondta, hogy „a ruszinszkói kerület az országos magyar kisgazda, földműves és kisiparos párt programjának, szervezeteinek, címének fenntartása mellett politikai küzdelmét az országos politikában a magyar nemzeti párt lobogója alatt viszi tovább, mint annak ruszinszkói kerülete, mert szükségesnek látja a városi iparosság és kereskedővilág erejének felhasználásával politikai hatalmát nagyobbítani, küzdelmét hatékonyabbá tenni.” A kárpátaljai Magyar Nemzeti Párt vezetősége: Kerületi elnök: Egry Ferenc, ügyvezető: Korláth Endre. Alsóberegi körzeti elnök: Bakó Gábor, ügyvezető: Ibrányi György. Felsőberegi körzeti elnök: Polchy István, ügyvezető: R. Vozáry Aladár. Ugocsai körzeti elnök: Siménfalvy Árpád, ügyvezető: Bodáky István. Ungi körzeti ügyvezető: Jaross Gyula. Máramarosi körzeti elnök: Ács Lajos Sámuel, ügyvezető: Rétyi Gazda Elemér. A gyűlésen megválasztották a kerületi döntőbíróság tagjait, valamint a kulturális, gazdasági, ipari és kereskedelmi, pénzügyi szakosztályok előkészítő bizottságát. A választmány úgy döntött, hogy az MNP továbbra is együttműködik a keresztényszocialista párttal, fent kívánja tartani az eddigi pártszövetségi keretet, melynek elnöki tisztébe Árky Ákost, az Őslakosok Autonóm Pártjának elnökét javasolja.

Kárpátalja parlamenti képviselői egységesen állást foglaltak a terület nagyzsupává alakítása ellen, mert az az autonómia megadásának újabb elodázását jelenti. „Mindaddig, amíg életbe nem lép Ruszinszkó autonómiája, amíg nem hívják össze az autonóm szojmot és nem állapítják meg a végleges határokat, nemcsak idő előttinek, hanem törvényellenesnek is tartjuk a mai megyei szervezet megváltoztatását. Mert a békeszerződés és a Csehszlovák Köztársaság alkotmánytörvénye harmadik és negyedik paragrafusa és a Podkarpatská Rus generális statútumai értelmében a helyi közigazgatás ügye kizárólag a szojm hatáskörébe tartozik. Ennek következtében csakis a szojmnak van joga határozni a megyék szervezete és a megyei határok és székhelyek megváltoztatása tárgyában, mert a megyei szervezet elsősorban helyi közigazgatásnak tekinthető.” A minisztertanácshoz benyújtott tiltakozást aláírták: Volosin Avgusztin, Gagatko Andrij, Kurtyák Iván, Gáti József, Králik Frantisek, Szedorják Nikolaj, Korláth Endre, Mondok Iván, Stefán Avgusztin, Nečas Jaromír.

Az ukrán nyelvi és nemzeti irányzat „kulturális és tanügyi képviselői” tartottak kongresszust Ungváron, melyen részt vettek a cseh néppárt, a Csehszlovák Szociáldemokrata Párt és a Csehszlovák Kommunista Párt ruszinszkói szervezetének küldöttei is. Követelték: „a ruszin népet ezután ukránnak nevezzék, mert az a 30 milliós ukrán nemzet törzséből való.”

Az MTI szerint a Népszövetség titkársága bizalmas jegyzéket intézett a csehszlovák kormányhoz, amelyben kéri, hogy a kormány közölje a Népszövetséggel, eddig miért nem léptette életbe a békeszerződésnek Kárpátalja autonómiájára vonatkozó határozatait. Eduard Beneš külügyminiszter az ügyben Prágába hivatta Anton Beszkid kormányzót.

Új nemzetközi gyorsvonat indult Kassáról Munkácson, Volócon, Lavocsnén keresztül Lembergbe. A gyorsvonathoz közvetlen budapesti (Sátoraljaújhelyen át közlekedő) kocsit is kapcsolnak Csap állomáson.

Munkácson a szocialista, a szociáldemokrata és a kommunista pártok közös nagygyűlést tartottak. ~ Bezárták a Szolyvai Faipari Rt.-t. Az ok: a magyar–csehszlovák vámháború „teljesen tönkretette Kárpátalja fatermelését és faüzletét.”

A lilafüredi magyar–csehszlovák kereskedelmi tárgyalásokon jelen volt Kárpátalja képviselője is. ~ Az Európai Nemzeti Kisebbségek Genfben megtartott VII. kongresszusán Kárpátaljáról Kurtyák Iván, az Autonóm Földműves Szövetség elnöke volt jelen, aki beszédet tartott a ruszin autonómia ügyében. A csehszlovákiai magyarságot Szüllő Géza és Jaross Andor képviselték. ~ Kárpátaljai előadókörúton járt Fábry Zoltán író. ~ Husznaj Igor tanfelügyelő utasítására a beregszászi állami elemi iskola magyar tagozatának könyvtárából kiselejtezték a következő könyveket: Radvánszky Béla: Magyar családélet és háztartás a XVI–XVII. században, Szádeczky-Kardos Lajos: Konstantinápoly és magyar emlékei, Szana Tamás: Száz év a magyar művészet történtéből, Benedek Elek: Magyar mese- és mondavilág, Fraknói Vilmos: Pázmány Péter, Thaly Kálmán: Kurucvilág, Tóth Béla: Mendemondák.

Kárpátalján polgári igazságszolgáltatás lépett életbe. Újra felállítják az alsóvereckei, a huszti, az ilosvai, a nagybereznai, a nagyszőlősi, az ökörmezői, a rahói, a szobránci, a técsői kir. járásbíróságot, Huszton a kir. törvényszéket és a kir. ügyészséget. ~ Horthy Miklós kormányzó amnesztia-rendelete: „kegyelemben részesítem állampolgárságra és nemzetiségre tekintet nélkül mindazokat, akiket a kárpátaljai területek állami hovatartozásának kérdésével, illetve az előállott politikai feszültséggel kapcsolatban a jelen elhatározásom kibocsátásig elkövetett bűncselekmények miatt a polgári vagy katonai büntetőbíróság jogerősen elítélt s akik ellen polgári vagy katonai büntetőbíróság előtt ily cselekmény miatt kell bűnvádi eljárást indítani vagy folytatni.”

A kormányzóság tanácsadó testületének ülésén elhangzott: „a kárpátaljai magasabb fokú iskolák tanulói között, csaknem valamennyi tanintézetben, akadtak megtévedt diákok, akik a már leleplezett és fölszámolt ukrán politikai irányú szervezkedésben részt vettek. A gimnáziumi diákokon kívül ennek a politikai mozgalomnak résztvevői a tanítóképezdék, a kereskedelmi iskolák, sőt a papnevelő intézet növendékei között is akadtak. - A megtorlás nem maradt el és a honvéd vezérkar főnökének bírósága 59 diákot ítélt el, akik közül 14 az ungvári, 9 a munkácsi, 13 a huszti rutén gimnázium tanulója volt. A megtévedt tanulók további tanulása ügyében a kultuszminiszter dönt, egyelőre ezek a diákok nem folytathatják tanulmányaikat.” ~ A MÉP felvidéki és kárpátaljai képviselőcsoportja elhatározta, hogy „Kárpátalja és a Felvidék összes gazdasági és kulturális kérdéseit memorandumban foglalják össze és azt átadják Kállay Miklós miniszterelnöknek.” A memorandum megfogalmazásával Giller Jánost bízták meg. ~ Ungváron vendégszerepelt Tőkés Anna színművész.

A szovjetek sztálingrádi győzelmével bekövetkezett a döntő fordulat a világháború menetében. ~ E napon kelt rendeletével a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége amnesztiát adott azoknak a Magyarországról menekült „kárpátoroszoknak, ukránoknak és szlovákoknak, akik Csehszlovákia feldarabolásáig csehszlovák állampolgársággal rendelkeztek.” Az érintetteket kiengedték a munkatáborokból és Buzulukba irányították, hogy „önként belépjenek a csehszlovák hadseregbe”. A katonai szolgálatra alkalmatlan személyeket, lányokat és asszonyokat Kazahsztánba irányították munkára. (A Szovjetunióban mintegy 6,3 ezer kárpátaljai menekült volt.)