Philadelphiában a Ruszinok Amerikai Néptanácsa nevében G. Zhatkovych aláírta a független közép-európai népek közös céljait megfogalmazó nyilatkozatot (Declaration of Common Aims of the Independent Mid-European Unions). Ugyanitt 1918. október 25–26-án Zhatkovych megbeszéléseket folytatott T. G. Masarykkal. - 1918. november 12.

Magyarországon győzött az őszirózsás forradalom. Károlyi Mihály lett a miniszterelnök (az október 23-án megalakult Magyar Nemzeti Tanács elnöke). Kormányában tárca nélküli miniszter Jászi Oszkár, akinek hatáskörébe a nemzetiségi önrendelkezési ügyek előkészítése tartozik. - 1919. január 18. ~ Megalakult az Ungvári Nemzeti Tanács. Elnök: Berzeviczy István, a város polgármestere. Titkár: Gáti József ügyvéd. Tagok: Flach Jakab, Guttman Sándor, Hámos Aladár, Juhász János, Kavasch Ernő, Lám Elemér, Minay István, Németh Imre, Reisman Henrik, Rozgonyi József, Spoganics József, Szabó Zoltán, Szőke Andor. Vármegyei nemzeti tanács nem jött létre, helyette néhány nap múlva az ungvári tanács egészült ki, átvéve ezzel a vármegyei jogkört is. Új tagok: Tahy Endre, Magyar Bálint, H. Kiss Géza, Nagy József, Zombory Dezső, Gulovics Tivadar, Avgusztin Volosin, Julij Hadzsega. - 1918. november 5.

Az illetékes minisztérium megtiltotta az 1918. október 28. után Magyarországon megjelent nyomdatermékeknek az országba való behozatalát. ~ Az Ilosvai járásban a parasztok földosztást követeltek.

New Yorkban a Ruszin Nemzeti Tanács elnökévé választották Zhatkovych Gregoryt. Határozatban követelték Kárpátalján a kivételes állapot megszüntetését, a cenzúra eltörlését, a szojmba történő választások kiírását, Szepes, Sáros és Zemplén ruszinlakta területeinek az autonóm tartományhoz csatolását.

A Ruszinszkói Magyar Hírlap írta: „A most megindult lengyel–ruszin közvetlen vasúti összeköttetésnél is nagyobb jelentősége lesz a közeljövőben ismét meginduló Csap–záhonyi vasúti összeköttetésnek, mert ezáltal helyreáll a közvetlen kapcsolat Magyarország és Ruszinszkó között.”

a Magyar Kereskedelmi Bank tulajdonából a csehszlovák állam kezelésébe került a Borzsa-völgyi Gazdasági Vasút.

A Ruszinszkói Magyar Hírlap írta: „Az autóbuszláz egész Ruszinszkóra szétterjedt. Nincs Ruszinszkóban olyan nagyobb község ahová autóbuszjárat ne lenne. […] A vasúti forgalom ezt az autóbusz-inváziót igen megérzi.”

A vasútügyi minisztérium tiltakozására leállt az Ungvár–Nagykapos autóbuszjárat („konkurenciát csinált a vasútnak”).

augusztus 31-ig különvonat közlekedett a Lavocsne–Munkács–Bátyu–Sátoraljaújhely–Budapest útvonalon.

Ettől a hónaptól kedvezményes vasúti jeggyel és vízum nélkül utazhat Magyarországra, aki megveszi a Čedok Utazási Iroda „Három nap Budapesten” jegyfüzetét.

A vasút-igazgatóság kedvezményt biztosított a kárpátaljai gyümölcsszállítmányok részére.

Átutazott Kárpátalján a Prágába látogató Károly román király és Mihály trónörökös. Kárpátalja vezetői a királyházai vasútállomáson tisztelegtek a magas vendégek és kíséretük előtt. Ugyanilyen forgatókönyv szerint zajlott a visszaút november 2-án. Ez alkalommal az uralkodó kitüntetést nyújtott át Rozsypal Antonín országos elnöknek és Hrabár Konstantin kormányzónak.

Hrabár Konstantin kárpátaljai kormányzó a koalíciós pártok megbízottai által készített, az autonómia bevezetésének előkészítését célzó csomagot nyújtott át Eduard Beneš köztársasági elnöknek és Milan Hodža miniszterelnöknek. „A javaslat a kormányzói jogkör szabályozásáról szóló törvény tervezetét, a kormányzói tanács létesítésére vonatkozó tervezetet és egy kisebb rendeletet tartalmaz, amely szerint Kárpátalja felsőbíróságot, ügyvédi, kereskedelmi és iparkamarát kapna.” ~ Az ellenzéki ruszin autonomista pártok autonómia-javaslatot terjesztettek a kormány elé. ~ A Slovenska Liga pozsonyi kongresszusának napirendjén szerepelt a ruszin propaganda kérdése, melynek célja „tovább tolni nyugat felé a ruszinföld határait Szlovenszkó rovására. Ennek kapcsán követelik [lásd. a Slovenska Liga] a szlovák–ruszin határoknak végleges és törvény által biztosított kijelölését. […] Követelik, hogy a szlovák érdekből és a ruszin érdekből is nagyobb figyelem fordíttassék azokra a vidékekre, amelyek a fordulat előtt meg lettek magyarosítva.” ~ A Podkarpatszka Ruszi Gazdasági Szövetkezetek Kereskedelmi Központja által építtetett gabonaraktárakat adtak át Ungváron, Munkácson, Beregszászban, Nagyszőlősön, Bátyuban. ~ A Nemzetgazdasági Testület illetékes helyen kérelmezte, hogy Kárpátalja kapjon önálló vasút-igazgatóságot. A kérelmet elutasították azzal, hogy a területen a vasúti hálózat teljes hossza mindössze 650 kilométer, a vasúti alkalmazottak száma 2300 fő. ~ Felmerült az ötlet, hogy Kárpátalján kutatóintézetet kellene létrehozni a természeti adottságok tanulmányozására. ~ A postaügyi minisztérium és a Nemzetgazdasági Testület képeslapsorozat megjelentetését határozta el Kárpátalja népszerűsítésére. ~ Irodalmi rovatot indított a Kárpáti Magyar Hírlapban Kováts Miklós szerkesztő. Mottója: „Ne feledd: az úri lakás a könyvtárnál kezdődik.” ~ A Szlovenszkóba és Kárpátaljára ebben az időszakban beengedett budapesti lapok: Népszava, Újság, Magyar Hírlap, Esti Kurir. ~ Megalakult a PRMKE 4., nagyszőlősi kerülete. Elnök: Siménfalvy Árpád. ~ Ady-est volt Beregszászban.

Ungváron vasút-igazgatóság kezdte meg működését. ~ Gerény egy részét Ungvárhoz csatolták.

A prágai német konzulátus vezetője a következő jelentést továbbította a birodalom külügyminisztériumába: Kárpáti Ukrajna politikai helyzete megköveteli, hogy erőteljesen támogassuk az Ukrán Nemzeti Tanács propagandáját Fenczik magyarpárti csoportja ellen. Ugyanakkor követelni kell az ottani kormánytól, hogy mondjon le a „piemonti” tervekről, mert ezzel fölöslegesen nyugtalanítja Lengyelországot és Romániát.

Husztra román bizottság érkezett, hogy a két ország közötti vasúti közlekedés kiépítéséről tárgyaljon. ~ E naptól Kárpátukrajnában a hivatalos nyelv és az oktatás nyelve az ukrán.

Az MTI idézte a varsói Nasz Przeglad c. zsidó lapot: „Prága most Berlin parancsainak engedelmeskedik és kénytelen hatalmas összegeket befektetni ebbe a szegény terméketlen országba. Utakat, vasutakat, kórházakat épít ma Prága Ruszinszkóban.” ~ A Volosin-kormány elrendelte „a magyaroktól megszállt területekről menekültek lajstromba foglalását.” ~ Ungváron megkezdte működését a vasúti pályaudvaron felállított fővámhivatal.

A magyar hatóságok elzárták a forgalmat a Szatmárnémeti–Huszt közti vasútvonal magyar területre eső szakaszán (a Romániából Kárpátukrajnába érkező élelmiszer szállítmányok útja).

Megindult a Kőrösmező–Prága vasúti forgalom (magyar területeken keresztül). ~ Sikertelen merényletet követtek el Lev Prchala tábornok ellen.

Helyreállt a vasúti összeköttetés Ungvár és Uzsok (Ókemencén keresztül), Nagyszőlős és Kovácsrét, Szentmiklós és Nagyszőlős (Bátyun keresztül) között. A vasúti forgalom hivatalos megindítása alkalmából Ungvárra érkeztek a Budapesten tárgyaló magyar–cseh/szlovák–kárpátukrán vegyes bizottság tagjai.

Kárpáti Ukrajnában megtartották a választásokat a szojmba. A választásra jogosultak 92,5 százaléka (265072 fő) járult az urnákhoz, közülük az UNO-ra szavazott 92,4% (244992), ellene 6,7% (17752), érvénytelen szavazat 0,8% (2328). A terület 187 településén kitűzték a fehér zászlókat, a kormány tájékoztatása szerint ezeken a helyeken a lakosságnak 98 százaléka támogatta az UNO-t. ~ „A felszabadult Felvidéken” először Ungváron alakult meg a Magyar Vasutasok Országos Szövetségének helyi szervezete. Elnök: Ortutay Sándor állomásfőnök.

A prágai német követség titkára, Hoffmann Hamilkar lett a huszti német konzul. ~ Különvonattal több mint ezer ruszin munkást vittek Németországba. ~ Rudolf Beran cseh-szlovák miniszterelnök lemondatta a szlovák kormányt (Tisót). Az új szlovák miniszterelnök Karl Sidor. - 1939. március 14.

A szent jobbot szállító „aranyvonat” áthaladt Csapon, Ungváron, Bátyun, Munkácson, Beregszászban. Munkácson az ereklyét végigvitték a városon. A körmenet tagja volt többek között Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás.

Megszűnt az ideiglenes jelleggel felállított Felszabadult Területek Tankerülete (székhelye Debrecen, főigazgatója Bessenyei Lajos volt). ~ Megindult a vasúti forgalom „Halmi és Máramarossziget, Tőketerebes és Visó völgye között”. „A peage-vonalon csapatszállítások nem hajthatók végre.”

A lengyelországi események következtében éjszaka megkezdődött a lengyel lakosságnak Magyarországra való szivárgása az uzsoki vasútvonalon. Az Uzsokra, Volócra, Kőrösmezőre menekültek között több diplomata, külügyminisztériumi főtisztviselő is volt. Több vonatot feltartóztattak a Kőrösmező alatti román határt védő szovjet katonák. A magyar kormány hozzájárult a menekülő lengyel polgári lakosság befogadásához.

Beregszászban megtartotta „a felszabadulás után” újjáalakuló ülését a Kárpátaljai Magyar Kultúregyesület. Elnök: Benda Kálmán. Főtitkár: Bellyei Zapf László. ~ A debreceni Déri Múzeumban a város testvérközségeinek – Ökörmező, Vucskómező, Alsó- és Felsőszinevér – népművészetét bemutató kiállítást rendeztek. - Kárpátalján járt Varga József ipar-, kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter. Többek között helyszíni szemlét tartott a taracközi vasút építésénél.

Megkezdték munkájukat a kárpátaljai tanítókat és tanárokat igazoló bizottságok. ~ Szentpéteri Kun Béla debreceni egyetemi tanár elnökletével megkezdte működését „a tiszántúli református egyházkerület által alakított igazoló-bizottság”, melynek feladata „igazoló-eljárás” alá vonni „a felszabadult területeken működött református lelkészeket a cseh uralom idején tanúsított nemzethűségüket illetőleg”. ~ Beregszászban megkezdte működését „a nyugdíjasok igazoló bizottsága”. ~ Nagyszőlősön Orosz Ifjúsági Kör alakult a helyi Duchnovics szervezet keretében. ~ A szénhelyzet, a hóakadályok miatt jelentős korlátozások voltak a kárpátaljai vasúti közlekedésben. A helyzet február közepére normalizálódott.

Ungvár székhellyel felállították a M. Kir. Kereskedelmi Hivatal kirendeltségét a közellátás megszervezésére. ~ Az ungvári rendőrkapitányság jelentése szerint a városban 135 magánautó, 54 bérautó, 1 autóbusz, 54 motorkerékpár, 40 teherautó, 2085 kerékpár, 44 egyfogatú bérkocsi van nyilvántartva. ~ Szó van arról, hogy nyíljon Ungváron építészeti főiskola. ~ A Királyháza–csapi vasútvonal a debreceni üzemvezetőségtől Miskolchoz kerül. ~ Munkács város Iskolán Kívüli Népművelési Bizottsága ruszin nyelvtanfolyamot szervezett az „anyaországból” áthelyezett tisztviselők számára.

A szovjet fővárosból elindult a Moszkva–Budapest menetrend szerinti járat első szerelvénye (menetidő 50 óra). Ez a vonat hozta a visszaszármaztatott 1848/1849-es zászlókat. Az ünnepélyes fogadás a lavocsnei határállomáson volt március 23-án. A szovjet katonai díszkíséretet felváltotta a magyar.

Ettől a naptól sebesvonat közlekedik a Királyháza–Budapest útvonalon. A menetidő egy irányba 7 óra.

a „rendkívüli viszonyok miatt” korlátozásokat vezettek be a Budapest–Ungvár vasútvonalon. ~ E napon a Kárpáti Magyar Hírlap (lásd. a június 30-i lapszámot) közlése szerint „ellenséges repülők Ungváron keresztül haladva Csapot akarták bombázni. Légelhárító tüzérségünk hét szovjetgép közül hármat lelőtt.”

az Ungvár–Budapest (Miskolcon keresztül közlekedő) gyorsvonat menetideje egy irányban négy és fél óra.