Prágában tárgyaltak a kárpátaljai politikai pártok a tartományt illető kormányprogramról. Az Orosz Néppárt (Avgusztin Volosin), Ruszin Parasztpárt (Brascsajko Mihajlo), Köztársasági Agrárpárt (Balog Juro), Ruszin Földműves Autonóm Párt (Mocskos Iván), Kárpátorosz Munkapárt (Gagatko Andrij), Földműves Szövetség (Kaminszki József), Magyar Kisgazdapárt (Egry Ferenc), Keresztényszocialista Párt (Kerekes István), Autonóm Őslakos Párt (Árky Ákos), Magyar Jogpárt (Korláth Endre), Magyar Kisgazdapárt (Bakó Gábor), Ortodox Zsidó Párt (Weisz K.), Zsidó Polgári Párt (Salamon K.), Cionista Párt (Spiegel A.), Kommunista Párt (Gáti József) közös ülést tartott. (A magyar pártok részéről jelen volt Korláth Endre, Kerekes István, Árky Ákos, Egry Ferenc és Bakó Gábor.) Ez volt az első és utolsó alkalom, hogy a tartományt érintő kérdésben a pártok ilyen széles körben képviseltették magukat. Az elfogadott közös nyilatkozatból: „Tekintettel arra, hogy a ruszinszkói válság tisztán politikai jellegű, hogy a kormány által előterjesztett program tulajdonképpen csak gazdasági–kulturális és szociális beruházásokat tartalmaz, de nem érinti egyáltalán az elsőrendű fontossággal bíró kérdéseket, hogy a programot a ruszinszkói Sojm nélkül hajtják végre, a ruszinszkói politikai pártok, mint az autonóm tartomány egyedüli politikai szervei, a kormányprogramot kielégítőnek és célravezetőnek nem tartják, mert a ruszinszkói válság megoldása szempontjából továbbra is megmaradnak a válság okai, nevezetesen az, a) hogy a ruszinszkói polgárok a politikai jogokból a törvényhozásban és a közigazgatásban ki vannak zárva, b) hogy a tartományt oktroj segítségével igazgatják.” A politikai jogokat követelő memorandumot eljuttatták a Népszövetséghez.

Küldöttség jelent meg Zseltvay János ungi zsupánnál és átnyújtotta a következő memorandumot (részlet): „Zsupán úr! Az Ön által feloszlatott Ungvár városi képviselőtestületben – a cseh nemzetiszocialista és a szociáldemokrata pártok kivételével – képviselve volt pártok megbízásából jelentünk meg, hogy ezek közös egyetértésben hozott határozatát átadva kérjük Zsupán urat, miszerint a Zsupán úr által ezelőtt 20 hónappal feloszlatott képviselőtestületet ugyancsak disretionális joga alapján, de egyúttal a még érvényben levő törvények betartása okából is, újra egybehívni méltóztassék.” A hivatkozott törvény: „1886. évi XXII. tc. 61. §.” Zseltvay válasza: a feloszlatás nem a hivatkozott, hanem csehszlovák kormányrendelet adta jog alapján történt, „a képviselőtestület összehívására sajnos pozitív ígéretet nem tehetek, mert az előbb jelzett törvény […] a képviselőtestület összehívását nem utalja a hatáskörömbe.” - 1928. október 17.

Rendelet mondta ki, hogy az 1928. október 1. után Magyarországon szerzett diplomákat Csehszlovákiában nem honosítják. Milan Hodža iskolaügyi miniszter közölte: „a magyarországi főiskolákon való tanulmányok különbözőségeire való tekintettel, valamint a főiskolát végzettekkel nyert tapasztalatok alapján ez év október 1-jével nem veszik tekintetbe a magyar főiskolai oklevelek nosztrifikálására vonatkozó kérvényeket, illetve az ottani iskolákon végzett tanulmányokat. Az október elseje előtt benyújtott kérvényekről egyenként és egyénenként döntenek.”

A munkácsi magyar szülők újabb beadványban fordultak az iskolaügyi minisztériumhoz és Eduard Beneš köztársasági elnökhöz a magyar gimnáziumi osztályok megnyitása ügyében. ~ Kárpátalja katolikus társadalmában elterjedt a hír, hogy a szatmári egyházmegyétől elcsatolt kárpátaljai és kelet-felvidéki résznek mint apostoli kormányzóságnak az önállósága megszűnik és a kassai püspökséghez csatolják. A lakosság az ügyben aláírásokat gyűjtött, amit a római szentszékhez továbbít azzal a céllal, hogy kérje a Kárpátaljai Apostoli Kormányzóság önállóságának fenntartását, illetve a területen önálló püspökség felállítását.