Bukarestben Románia és Magyarország B-válogattottja mérkőzik meg egymással, és a románok 2:1-re győznek. A labdarúgó mérkőzés alatt a nacionalista román szurkolók vad magyarellenes hangulatot keltenek, ordítoznak, fütyülnek, egy idő után köveket, sörösüvegeket dobálnak a magyar játékosokhoz, majd negyven-ötven suhanc berohan a pályára, és köveket dobál a magyarok felé. (A meccsen kinnt van a politikai vezetés számos magas tagja is, többek közt Gheorghe Apostol, Constantin Pîrvulescu, Nicolae Ceauşescu.) Pataki László magyar nagykövet tapasztalata szerint „a karhatalmi szervek szemmel láthatóan nem nagyon igyekeztek a történtek elé akadályokat gördíteni”.   ? 1958. október 26.

A bukaresti Augusztus 23. Stadionban barátságos labdarúgómérkőzést játszik a magyar és román ifjúsági labdarugó válogatott és a felnőtt A-válogatott. A számtalan szabálytalanság és durvaság ellenére az ifik mérkőzésén 4:1-re, a nagy csapatok mérkőzésen pedig 2:1-re kikapnak a románok. A mérkőzés alatt a román szurkolók több magyar szurkolót megvernek, vagy paradicsommal dobálják meg őket, a magyar játékosokat becsmérlik, szidalmazzák játékukat fújjolással és a játéktérre történő kő-, üvegdobálással igyekeztek megzavarni. Jellemző a légkörre, hogy Nicolae Ceauşescu, a Központi Vezetés tagja elhagyja a mérkőzés színhelyét, amikor a szovjet bíró az egyik román játékost leküldi a pályáról. A budapesti Népsport tudósítója a botrányos jelenetekről nem számol be, csupán annyit jegyez meg, hogy: „A fanatikus szurkolók egy része szinte arénává változtatta a pályát...” (A bukaresti magyar nagykövet, Keleti Ferenc úgy látja, hogy „a mérkőzésen történt események világossá teszik a román vezető elvtársak és mindenki előtt, hogy a román lakosság körében igen sok tennivaló van még a sovinizmus maradványainak felszámolására.”. Mivel az év folyamán Romániában járt budapesti Honvéd labdarúgóit, valamint a vízilabda csapatot is különféle inzultusok érik, ezért egy későbbi jelentésében annak a véleményének ad hangot, hogy a közeljövőben nem tanácsos újabb sporttalálkozót rendezni a két ország között.) ? 1981. szeptember 23. // Diákgyűlést tartanak a Bolyai Tudományegyetem aulájában. A gyűlés elnöke Farkas Zoltán tanársegéd, IMSZ-funkcionárius. A hallgatókat arról faggatják, hogy mi a véleményük 1956-ról. Amikor Bunta Péter tanársegéd megkérdezi Vastag Lajos harmadéves hallgatótól, hogy kire lőtt volna, ha október 23-án fegyver lett volna a kezében, Vastag kijelenti: főbe lőttem volna magamat. Válaszára tapsvihar és füttykoncert tör ki. Az elnökség tagjai ezek után kihallgatások során próbálja kideríteni, hogy kik fütyültek. Vastagot a Securitate emberei a kijáratnál letartóztatják. ? 1959. február 13.

A tokiói olimpián Magyarország labdarúgó csapata 2:0-ra legyőzi Románia válogatottját. (Románia olimpikonjai két arany, négy ezüst és hat bronzérmmel térnek haza, mivel pedig korábban a propaganda azt súlykolta, hogy legkevesebb hét aranyra lehet számítani, a közvélemény igen csalódott lesz.)

Bukarestben magyar–román labdarúgó világbajnoki-selejtező mérkőzést tartanak. A meccsre a román hatóságok jó előre „készülnek”: a jegyelosztásnál a magyar nemzetiségűeket „mellőzik”, a román nyelvű sajtó jó előre „hecceli” a szurkolókat. (23-án Adrian Păunescu a România Liberă-ban „Éljenek a trikolór viselői, éljen Románia!” című cikkében követeli, hogy „végül vegyünk már revansot a magyar futballal szemben annyi igazságtalan vereségünkért”.) A mérkőzés alatt magnetofonra fölvett „buzdítást” játszanak le az egyébként is feltüzelt közönségnek. A játék döntetlenre végződik – ezt az eredményt Păunescu „a vereséggel egyenlő”-nek tart. A bűnbaknak kikiáltott Kovács István edzőt menesztik.