A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Rektori Tanácsának ülésén elhatározzák, hogy „az erdélyi magyarságnak különböző foglalkozású és pártállású képviselői kérésére” az egyetem a 12-i kiürítési parancsot megtagadva helyén marad. (A Rektori Tanács – helyben maradt – tagjai: Miskolczy Dezső rektor, Buza László prorektor, Rajty Tivadar dékán, Haynal Imre dékán, Balogh Ernő prodékán, Kristóf György prodékán.) // A Csendőrség Főfelügyelősége – a szovjet–román fegyverszüneti egyezmény 2. pontjára hivatkozva, amely előírja, hogy a román hatóságok internálják a Románia területén található német és magyar állampolgárokat – utasítja a vidéki felügyelőségeket, hogy internálják a német és magyar állampolgárságú személyeket, családtagjaikkal együtt. (Ez a rendelet az összes észak-erdélyi magyarra vonatkozik, hiszen a második bécsi döntést követően a magyar fennhatóság alá került magyarok mindnyájan megkapták a magyar állampolgárságot.) ? 1944. november 11. // Megjelenik Sepsiszentgyörgyön a Gavril Olteanu-vezette. Maniu-gárda („voluntării pentru Ardeal »Iuliu Maniu«”). „Partizánvadászat” és az elrejtett fegyverek összeszedése ürügyével sorozatos gyilkosságokat és rablásokat követnek el október folyamán Háromszék, Csík, Maros-Torda és Kolozs megyékben. ? 1944. szeptember 26.

Kolozsváron megkezdődik a tanítás az Almérnöki Intézet magyar tagozatán (A felvételi vizsgákat már február 27. és március 1. között megtartották.) Az oktatás nyelve magyar. Az 1948. október 26-i, a felsőoktatás átszervezéséről döntő 263.327. sz. közoktatásügyi miniszteri rendelet után megalakuló Mechanikai Intézetben szintén létesítenek egy magyar tagozatot, de ebben a negyvenhét tantárgyból már csak kilencet tanítanak magyarul a magyar oktatók – bár minden vizsga történhet magyar nyelven is.   ? 1953. szeptember.

A Monitorul Oficialban megjelenik a 175. sz. „tanügyi reform”-törvény, mely államosítja a felekezeti iskolákat. Összesen négyszázhatvannyolc római katolikus, ötszázharmincegy református, kétszázhatvanhat evangélikus és harmincöt unitárius iskolát vesznek el az erdélyi egyházaktól. Az eddigi százharmincnégy magyar elméleti líceumból csak tizenkilenc marad meg. (Szeptemberben még hármat visszaadnak.) Sok helyről (egyebek mellett Máramarosszigetről, Gyulafehérvárról, Nagykárolyból) „eltűnik” a magyar nyelvű elméleti középfokú oktatás. A volt humán-gimnáziumok egy részéből szakközépiskolákat létesítenek. Például: a nagyszalontai Arany János Gimnázium helyén román tannyelvű mezőgazdasági szaklíceum nyílik – magyar tagozattal, Nagybányán vegyipari líceum nyílik. A törvény szerint már első osztálytól kötelező a román nyelv tanulása. A kötelező elemi iskola hétosztályos, a gimnázium csak V–VII. osztály, a középiskola (szovjet mintára) VIII–XI. osztály.   ? 1949. október 26.

A közoktatásügyi minisztérium – pár nappal később napvilágot látó – reformja szerint a felsőfokú oktatás átszervezése után az almérnöki intézetek megszűnnek, és – szükség szerint – mérnök-képző intézetek létesülnek. Kolozsváron a megalakuló Mechanikai Intézetben csak különbözeti vizsgával (egy év „csúszással”) veszik át az Almérnöki Intézet magyar tagozatáról a hallgatókat. Az ipari minisztérium engedélyezi, hogy az új intézetben továbbra is folyhasson magyar nyelven oktatás. (Az intézetben a negyvenhét tantárgyból kilencet tanítanak magyarul, és minden vizsga történhet magyar nyelven is.) A magyar nyelvű műszaki felsőoktatás 1953 őszén megszűnik.

Megjelenik a felsőoktatás átszervezéséről döntő 263.327. sz. közoktatásügyi miniszteri rendelet. A jogszabály az addigi orvosi karokból létrehozza az önálló orvostudományi egyetemeket, amelyek doktori címeket is adhatnak. (Ezt csak három év tanulással és tudományos munkával lehet megadni.) A marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet azonban a doktori adási jogot nem kapja meg. A törvény megszünteti Marosvásárhelyen a szervezés alatt álló gyógyszerészeti kart. (A magyar nyelvű gyógyszerészképzést végül 1949-ben mégis engedélyezik.) // A közoktatásügyi miniszter 263.327. sz. határozata a Bolyai Tudományegyetemen felállítja a matematika és fizikai, a természettudományi, kémiai, történelem és földrajzi, filozófiai, pedagógia és pszichológiai, filológiai, közgazdasági, jogi és közigazgatási tanszékeket. Marosvásárhelyen általános orvosi, gyermekgyógyászati, közegészségügyi, fogorvosi, gyógyszerészeti. // A közoktatásügyi miniszter 249. sz. rendelete elrendeli az önálló Magyar Művészeti Intézet (Institutul de Arta cu limba de predare maghiare din Cluj) felállítását (ugyanekkor hozzák létre a párhuzamos román intézetet is). A Magyar Művészeti Intézet három fakultással indul: zenei (a dékán: Márkos Albert), képzőművészeti (román tagozata is van, a dékán: Aurel Ciupe), színművészeti (a dékán: Poór Lili). (A koreográfiai kar a román intézetnél van, magyar tagozattal.) Az intézet rektora Kovács Zoltán képzőművész. ? 1949. február 6. // A Közoktatásügyi Minisztérium 263.318 sz. rendelete alapján elrendelik az Agrártudományi Intézet (Institutul Agronomic) Növénytermesztési Fakultása magyar tagozatának létesítését Kolozsváron. A képzés négy éves. (1951 őszétől öt évre emelik az oktatás időtartamát.) ? 1948. november 15.

bevezetik a kötelező tízosztályos oktatást. Az ekkor végrehajtott átszervezések újabb lehetőséget biztosítanak a magyar nyelven történő tanulás lehetőségeinek szűkítésére, ugyanis számos helyen megszüntetik a magyar nyelvű XI-XII. osztályokat. Az első tíz tanévben magyarul tanult diákokat ezzel az elé a választás elé állítják, hogy vagy átmennek az utolsó két évre a román nyelvű osztályokba – sokan ezt nem tudják vállalni –, vagy mehetnek szakmát tanulni. Igen sokan ez utóbbi mellett döntenek, vagyis lekényszerítik őket az értelmiségivé válás útjáról. (1978/79-ben az ország összes XI-XII-es diákja közül alig három százaléka magyar nemzetiségű.) //Az addig csak magyar tannyelven oktató marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben román tagozatot létesítenek. 1980-ban még 7–7 magyar és román hallgató végez a főiskolán, míg 1990-ben 2, illetve 3.

Király Károly levélben fordul Ilie Verdeţi KB-titkárhoz, aki a „nemzetiségi dolgozói tanácsok” irányításával van megbízva. Levelében határozottan kritizálja a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa működését és – mint aki kezdettől fogva alelnöke az MNDT-nek, tehát belülről ismeri a problémákat – ezzel kapcsolatban számos javaslatot fogalmaz meg, melyek lényege az, hogy létezzen egy valódi szervezet, melynek van tagsága, infrastruktúrája, szervezeti szabályzata, választható vezetősége, főként pedig saját jelöltekkel vehessen részt a nemzetgyűlési választásokon, és legyen javaslattevő joga. (Tulajdonképpen Király a levelében – nyíltan ki nem mondva – az 1953-ban „önfeloszlatott” Magyar Népi Szövetség újrafelállítását javasolja.) Egy hónappal később Fazekas Jánoshoz is levelet ír, melyben fölveti, hogy tovább csökkent a magyar nyelven való tanulás lehetősége, a káderkérdésben a harmincas évekbeli „numerus valachicus” elvét alkalmazzák, és az állambiztonsági szervek esetenként a „megfélemlítési eszközökhöz nyúlnak”. Levele hamarosan kijut nyugatra és ismerteti a Szabad Európa Rádió, valamint a nagy nyugati médiumok. 1979-ben megjelenik a Witnesses to Cultural Genocide. First-Hand Reports on Romania’s Minority Policies Today című kötetben, amelyet New Yorkban az American Transylvanian Federation Inc. és a Committee for Human Rights in Rumania ad ki, Schöpflin György londoni politológus előszavával.   ? 1977. július.

Takács Lajos, a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa alelnöke beadványt állít össze az RKP országos konferenciájára. Ebben részletes statisztikai adatokra támaszkodva bebizonyítja, hogy a hatvanas-hetvenes években miként sorvasztották el a magyar nyelvű oktatást, milyen súlyos sérelmek keletkeztek a nemzetiségi művelődés területén, milyen nemzetiségi-jogi problémák léteznek. Végül tizennyolc pontos javaslatot fogalmaz meg. Többek közt javasolja a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa átalakítását (valódi kisebbségi tömeg-szervezetté alakítását), dolgozzanak ki egy új nemzetiségi statútumot, szervezzék át (tagozatosítsák) a kolozsvári Agronómiát, a Konzervatóriumot, a Politechnikát és a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézetet úgy, hogy a magyar szekcióknak külön beiskolázási kerete is legyen, azokon a területeken, ahol a kisebbségek aránya eléri a tizenöt százalékot, az államigazgatásban vezessék be a kisebbségek nyelvét is, legyenek többnyelvű feliratok. Memoranduma hónapokon belül kijut nyugatra, már áprilisban ismerteti a The times, a The Guardian és a Financial Times. 1979-ben megjelenik a Witnesses to Cultural Genocide. First-Hand Reports on Romania’s Minority Policies Today című kötetben.   ? 1978. május 25.

Szóbeli jegyzékben közlik a román féllel, hogy dr. Szepes Istvánt kívánja a magyar külügyminisztérium kinevezni a kolozsvári főkonzulátus élére. Február 28-án a bukaresti külügyminisztérium közli, hogy az előzetes hozzájárulást megadják, ám a működési engedély (exequateur) megadása egyre késik. Az új nagykövet, Rajnai Sándor ezért november 2-án C. Oancea külügyminiszter-helyettesnél tett látogatásakor felveti a kérdést, de érdemi választ nem kap, a román illetékesek különböző mondvacsinált indokokkal húzzák-halasztják az engedély megadását. Végül – hosszas huza-vona után – 1979. július 12-én adják át a külügyminisztériumban Rajnai Sándor nagykövetnek a kolozsvári főkonzul működési engedélyét. // Király Károly újabb levelet ír Ilie Verdeţi miniszterelnöknek. Ebben többek között részletes statisztikai adatokkal illusztrálja, hogy mennyit romlott az utóbbi években a magyar nyelvű oktatás helyzete. (A magyar nagykövetség értesülése szerint a nemzetiségi statisztikai adatok összgyűjtésében Bodor Pál, Domokos, Géza, Fazekas János, Gere Mihály és Takács Lajos segítették.) Levelében fölveti, hogy teljesen megszűnt a magyar nyelv használata a közhivatalokban, a nyilvános fórumokon (beleértve a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa üléseit is), súlyos hibának tartja a „Romániai Kisebbségi Jogok Chartájának” hiányát, bírálja az „egységes szocialista nemzet” fogalmát. Végezetül konkrét javaslatokat fogalmaz meg a kisebbségi helyzet javítása érdekében: ismerjék el a román mellett a magyart és a németet is hivatalos nyelvként és Erdélyben mindhárom nyelv tanulása legyen kötelező, dolgozzanak ki új nemzetiségi statútumot, a kisebbségek-lakta körzetekből külön közigazgatási egységeket szervezzenek. Király ezt a levelét is – akárcsak az előzőeket kijutatja Nyugatra, ahol ezek nagy feltűnést keltenek. Ezt jelzi az is, hogy a washingtoni magyar nagykövet március 13-i rejtjeltáviratában értesíti a külügyminisztériumot, hogy Anatolij Dobrinyin szovjet nagykövet is érdeklődött a magyar kisebbség helyzete felől, különösen a „Király-akcióról”. Információi szerint Király ügyével, illetve a beadványaival a Fehér Ház és a State Departament is foglalkozik.

Összehívják Bukarestben a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa országos plenárisát, melyen részt vesz Miu Dobrescu, a Szocialista Nevelés és Művelődés Tanácsa elnöke és Virgil Cazacu KB-titkár is, akit korábban a nemzetiségi tanácsok felügyeletével bíztak meg. (Közvetlenül a plenáris előtt egy kis időre összeül a büró is.) A tanácskozás mindvégigi román nyelven folyik, csupán Gere Mihály – akit most választanak meg az elhunyt Péterfi István utódaként a tanács elnökévé – olvassa fel magyarul is az üdvözlő beszédét. (A pártvezetés eredeti jelöltje a még Gerénél is szervilisebb Kovács József, a Babeş-Bolyai egyetem prorektora volt.) Az ülés napirendjén a Megéneklünk Románia országos kulturális fesztivál és a kongresszusi irányelvek szerepelnek. Az előzőleg egyeztetett hozzászólókon kívül Domokos Géza, Bodor Pál és Gálfalvi Zsolt szólalnak fel. Utóbbi azt kifogásolja, hogy az MNDT gyakorlatilag nem működik, a magyar nyelvű oktatás szűkítését célzó intézkedések láttak napvilágot és korlátozták a nemzetiségi nyelvű könyvek kiadását. (Miu Dobrescu ezt hevesen cáfolja – vagyis a valóban tervezett szűkítést ezennel visszavonja.)

Kolozsváron a helyi illetékesek a beiratkozások alkalmával közlik az érdekelt szülőkkel, hogy megszűnik a zeneiskola magyar nyelvű tagozata. A felháborodás igen nagy, a szülők egyenesen N. Ceauşescunak írnak ez ügyben kérelmet, amire a központi szervek – bevonva a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa elnökét, Gere Mihályt is, vizsgálatot kezdeményeznek. Végül a 15-i tanévnyitó előtt egy nappal közlik a szülőkkel, hogy mégis indul magyar nyelvű tagozat.

Megszűnik a bukaresti Tankönyvkiadó kolozsvári magyar szerkesztősége. A cél a magyar tankönyvkiadás elsorvasztása, hírek szerint a magyar nyelvű oktatást a közeljövőben az 1–8. osztályokra akarják korlátozni.