TK | Kisebbségkutató Intézet

Vincze Gábor: Romániai magyarság történeti kronológiája 1944-1989

Keresőmező

Év

Hónap

Nap

Év	Hónap	Nap	Tétel	Helynév	Intézmény	Személynév
Év 1945.	Hónap január	Nap 1-6.	Szatmárnémetiből és környékéről több ezer német származású (sváb) polgári lakost szovjet kényszermun ... Bővebben Szatmárnémetiből és környékéről több ezer német származású (sváb) polgári lakost szovjet kényszermunkára hurcolnak. (Az elhurcoltak egy része magyar nyelvű, identitású, csak a származása német. Egykorú beszámolók szerint azonban mellettük – a románok tevékeny közreműködésével – számos magyar származású lakost is elhurcolnak a szovjetek.) Bár papokat általában nem visznek el, több római katolikus plébános önként követi híveit a Szovjetunióba. Köztük van dr. Czumbel Lajos szatmári kanonok, dr. Mellau Ferenc római katolikus plébános, dr. Gruber Ernő nagybányai minorita házfőnök, Szeibel János és Láng Lajos gilvácsi római katolikus kispapokat, valamint Lengyel László nagyváradi egyházmegyés plébánossal együtt. ? 1945. január 22. // Ugyanebben az időben az Érmellékről – a környékbeli románok „asszisztálása” mellett – elhurcolják a római katolikus vallású – magyar civileket is. (Az az indok, hogy aki katolikus, az egyben biztos sváb is, csak a nevét megváltoztatta!) Szovjet katonák körül veszik Érmindszentet és minden dolgozni tudó római katolikus vallású magyar lakost elhurcolnak szovjet munkaszolgálatra. Ugyanez történik Érszentkirály, Tasnád és más környékbeli falvak római katolikus vallású magyar lakosságának nagy részével. A római katolikus plébánosok egy része követi híveit a fogságba is, például dr. Semptey Gellért szalvatoriánus és Simon Károly ferences szerzetesek.	Helynév Szatmárnémeti, Érmellék, Érmindszent, Érszentkirály, Tasnád	Intézmény	Személynév dr. Czumbel Lajos, dr. Mellau Ferenc, dr. Gruber Ernő, Szeibel János, Láng Lajos, Lengyel László, dr. Semptey Gellért, Simon Károly ferences szerzetesek.
Év 1950.	Hónap április	Nap 27.	A stockholmi békekonferencia felhívásának ürügyén Marosvásárhelyen „békeértekezletet” tartanak, kato ... Bővebben A stockholmi békekonferencia felhívásának ürügyén Marosvásárhelyen „békeértekezletet” tartanak, katolikus papok és világi hívek. (A papok egy részét kényszerrel hurcolják Vásárhelyre a Securitate emberei.) Az értekezleten megalakítják a Katolikus Akcióbizottságot, melynek elnökévé Ágotha Endre nyárádselyei esperes-plébánost választják, akit a Szentszék 1950. május 5-én excommunicál. (Márton Áron a kiszabadulása után nyugdíjaztatja.) A kiadott „békefelhívásban” (melyet 39 lelkész, és 63 laikus írt alá) felszólítják a „békét akaró” katolikus lelkészeket és híveket, hogy írják alá a Béke Hívei Világkongresszusa Állandó Bizottságának felhívását. A korabeli lapok szerint ezután a katolikus papok „tömegesen csatlakoznak” az értekezlet határozatához, valójában a katolikus lelkészeknek egy töredéke vett részt a kommunista párt által irányított mozgalomban. A „békeívet” az értekezlet után a Securitate emberei alá akarták iratni a papsággal, azonban a legtöbb helyen ezt megtagadják, ellenállva a zsarolásnak, fenyegetőzésnek. A Katolikus Akcióbizottság által év közben kiadott brosúrában szereplő, a felhíváshoz csatlakozó személyek névsora hamisítvány, sokan nem is tudták, hogy fölkerültek a listára. ? 1951. március 15.	Helynév Marosvásárhely,	Intézmény Katolikus Akcióbizottság, Béke Hívei Világkongresszusa Állandó Bizottsága,	Személynév Ágotha Endre, Márton Áron