A Monitorul Oficialban megjelenik a 641. sz. törvény, miszerint eltörlik a „faji törvényhozás” törvény-rendeleteit, vagyis visszaadják a zsidók polgárjogait. // Megjelenik a 644. sz. törvény, amely a korábbi jogszabályok kiegészítéseként tételesen felsorolja, hogy a 498/1942-es és a 443/1944-es törvényeket milyen kategóriákra kell alkalmazni. (A CASBI-törvény előfutárának tekinthető jogszabály a magyar és a német állam, illetve polgáraik romániai javainak zárolását rendeli el.) ? 1945. február 10.

Vasile Pogăceanu Kolozs megyei főispán 100/1945. sz. átiratával 29 „antidemokratikus, sovén, fasiszta magatartású” magyar egyetemi tanárt (többek közt Bónis Györgyöt, dr. Móritz Dénest, dr. Gyergyai Árpádot) állásvesztésre ítél, többek között olyanokat is, akik el sem menekültek, vagy már időközben visszatértek az egyetemre és a későbbiekben is taníthatnak majd. A rendeletet nem hajtják végre.

Az egyetemi alkalmazottak szakszervezete gyűlést tart a magyar egyetem ügyében. Az itt felszólaló Huhn Nándor belgyógyász tanársegéd javaslatára négy tagú delegáció megy a szovjet városparancsnokhoz, és ígéretet kapnak tőle, hogy nem kell átadni a visszatérő román egyetemnek az épületeiket. A másnapi szakszervezeti bizalmi ülésen Bányai László éles hangú támadást indít az „angolszász ügynök” Huhn Nándor ellen. (Egyes feltételezések szerint Huhn Nándor a szovjet városparancsnoktól kap biztatást az „akcióhoz”, de a bukaresti Szövetséges Ellenőrző Bizottság június 4-én hozzájárul az épületek átadási jegyzőkönyvének aláírásához.)   ¬ 1945. január 24–február 1.

Kolozsváron az Országos Demokrata Arcvonal Észak-Erdélyi Végrehajtó Bizottsága gyűlést tart az Országos Demokrata Arcvonal főtitkára, Luka László/Vasile Luca jelenlétében, aki kijelenti: „...tekintettel arra, hogy a bizottság által kitűzött különleges célokat elérték...”, ezért a bizottság tagjai kimondják a szervezet önfeloszlatását. (A határozatot csak 18-án hozzák nyilvánosságra.)   ¬ 1945. február 11–13.

Márton Áron gyulafehérvári római katolikus püspök levelet ír Petru Groza miniszterelnökhöz, amelyben nyíltan és kritikusan feltárja a magyar rokonszenvvel fogadta a Groza-kormány kinevezését, reményeiben súlyosan csalódnia kellett, mert a kormány egyes tagjainak, valamint a közigazgatás embereinek magyarellenes törvényei és rendeletei éles ellentétben állnak Groza többször hangoztatott magyar–barát kijelentéseivel. Azt is megemlíti, hogy a marosvásárhelyi kiáltvány óta „a magyar tömegek a Magyar Népi Szövetséggel mind élesebben szembefordultak, és annak vezetőit a legsúlyosabb vádakkal illetik.” Márton Áron az MNSz vezetőségének is megküldi a levél egy példányát. ? 1946. június 28–30. // A Magyar Népi Szövetség kolozsvári szervezete a Magyar Színházban „kiszélesített” gyűlést tart. Ezen Nagy Géza, Decsy István, Pásztai Géza, valamint dr. Huhn Nándor megtámadják Kurkó Gyárfás országos elnököt, mert az szerintük túlságosan függ a kommunista párttól. Követelik az országos vezetőség lemondását és új választást, valamint egy új kongresszus szervezését. (Súlyos hibának tartják az MNSz marosvásárhelyi kiáltványát. Kijelentik, hogy az MNSz válsága a marosvásárhelyi gyűlésen kezdődött.) Az ugyancsak felszólaló Asztalos Sándor, az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület jogtanácsosa erélytelenséggel vádolja meg Kurkó Gyárfást, valamint azzal, hogy az MNSz tönkretette az EMGE-t. Ekkor Kurkó kijelenti, hogy az EMGE-t az MNSz egyik szakosztályává nyilvánították. (Ekkor az EMGE-nek százezer tagja van.) Kiss András szerint a támadás igazi célpontjai Juhász Lajos és Mezei Lajos, valamint a Czikó-testvérek és Bányai László, vagyis a szélsőbal szárny. A Mezei által az Igazságban „a reakció szolgálatában álló kis csoport”-nak titulált ellenzéket a Kurkó-hoz hű munkások, és a kolozsvár-hóstáti „földészek” kizavarják a gyűlésről. Decsyt pár nappal később kizárják az MNSz-ből. ? 1946. február 8.

A Monitorul Oficialban megjelenik a nemzetnevelésügyi miniszter 39.326-os sz. rendelete, mely szerint a magyar tannyelvű iskolákban a történelmet, a földrajzot és az alkotmánytant is magyarul fogják tanítani, a román nyelvet pedig csak az általános iskolák harmadik évfolyamától tanítják. (Ez a „kedvezmény” csak az 1948-as „tanügyi reform”-ig tart.)   ¬ 1945. december 3–19.

Kolozsváron tartják a Római Katolikus Egyháztanács (Státus) gyűlését, melynek tárgya az Actio Catholica megszervezése. Az AC-mozgalom végül nem bontakozhat ki a kommunista diktatúra megszilárdulása miatt.

A fenyegetésekkel, hatósági erőszakkal Kolozsvárra egybehívott görögkatolikus papi gyűlés delegátusa átadja Iustinian pátriárkának kérelmüket, mely alapján a pátriárka „visszafogadta őket az ortodox anya jámbor kebelébe”. (Az ezernyolcszáz görög katolikus papból csak négyszáz tér át.) Az „egyesülés” idején mintegy egymillió-hatszázezer görögkatolikus található Romániában, melyből magyar ajkú mintegy…….   ? 1949. december 1. // Márton Áron gyulafehérvári püspök körlevélben tiltakozik az iskolák államosítása miatt. ? 1948. augusztus 3.

Az MNSZ vezető aktivistái (mások mellett Juhász Lajos elnök, Ottrok Ferenc országos titkár, Sütő András, Robotos Imre, Ady László, Bányai László és a Czikó-testvérek), valamint az RMP központi vezetőségeinek néhány tagja (Petre Borilă, Mogyorós Sándor/Alexandru Moghioroş, Szenkovics Sándor/Alexandru Sencovici) két bizalmas tanácskozáson határoznak az MNSZ önfeloszlatásáról. (20-án ezt jóváhagyja az MNSZ Központi Intézőbizottsága.) Az Ottrokból, Sütőből és Robotosból álló szerkesztőbizottság által összeállított határozat-tervezetet jóváhagyja az RMP Központi Vezetősége Politikai Irodája is. Március folyamán központi pártutasításra az addigi MNSZ-aktivisták gyűléseket szerveznek a helyi MNSZ-tagok számára, ahol „megmagyarázzák” a tagságnak, hogy miért nincs többé szükség a szövetségre. (A megszüntetett szövetség infrastruktúráját a kommunista párt veszi át, például a bukaresti MNSZ-székházból pártiskolát szerveznek.)

Márton Áron gyulafehérvári római katolikus püspök a kultuszdepartament vezértitkárának írott levelében nehezményezi, hogy akadályozzák a papok áthelyezését. Közli, hogy 1964. január 1-én még mindig huszonnyolc megyéspapja és tizenhárom szerzetes van börtönben.

Plenáris ülésre hívják össze Bukarestbe a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Országos Tanácsát. A jelentés megelégedéssel szól a párt nemzetiségi politikájáról. A lapok feltűnően hallgatnak az eseményről.   ¬ 1969. július 8.

Király Károly Kovászna megyei első titkár lemond a tisztségéről. Lemondását nagy nehezen elfogadják (utóda Nagy Ferdinánd lesz), de a XI. kongresszusig tagja marad az RKP KB-nak és 1976-ig a Nagy Nemzetgyűlésnek is. Királyt párthatározattal a karánsebesi Fakitermelő és Fafeldolgozó Kombinát élére nevezik ki. Egy év múlva átveszi a marosvásárhelyi fakitermelő vállalat vezetését, de mivel ennek a központját áthelyezik Szászrégenbe, lemond. Végül a megyei kisipari szövetkezet élére kerül.   ? 1977. június 2.