TK | Kisebbségkutató Intézet

Vincze Gábor: Romániai magyarság történeti kronológiája 1944-1989

Keresőmező

Év

Hónap

Nap

Év	Hónap	Nap	Tétel	Helynév	Intézmény	Személynév
Év 1944.	Hónap szeptember	Nap 16.	Kolozsváron mintegy ötven észak-erdélyi polgári és kommunista politikus, baloldali értelmiségi, form ... Bővebben Kolozsváron mintegy ötven észak-erdélyi polgári és kommunista politikus, baloldali értelmiségi, formálisan is megalakítja az Erdélyi Magyar Tanácsot. A tanács elnöke Vásárhelyi János református püspök, a végrehajtó bizottság tagjai: Járosi Andor, Jordáky Lajos, Mikó Imre. A Tanács Dálnoki Veress Lajos jóváhagyásával megszervezi a lakosság, a közigazgatás helybenmaradását, megbízásából Balogh Edgár és Bíró Tibor – a kolozsvári Tízes Szervezet, valamint a szakszervezetek segítségével – felállítják a városi Polgárőrséget. Az EMT a szovjet–román csapatok Kolozsvárra történő bejövetelekor szűnik meg. // Éjszaka a szovjet légierő bombázza Szatmárnémetit, mely a város egy részét – köztük a püspökség épületét is romba dönti. Mivel az óvóhely is beomlik, 21-en maradnak a romok alatt. (Szinte az egész központi papság odavész.) A légitámadás 17-én és 19-én is megismétlődik, emiatt a városi papság is elmenekül.	Helynév Kolozsvár, Szatmárnémeti	Intézmény Erdélyi Magyar Tanács, Tízes Szervezet, Polgárőrség	Személynév Vásárhelyi János, Járosi Andor, Jordáky Lajos, Mikó Imre, Dálnoki Veress Lajos, Balogh Edgár, Bíró Tibor
Év 1944.	Hónap október	Nap 18.	Kivonul a kormányból a Romániai Szociáldemokrata Pártot és a Román Kommunista Pártot képviselő 2 min ... Bővebben Kivonul a kormányból a Romániai Szociáldemokrata Pártot és a Román Kommunista Pártot képviselő 2 miniszter: Lucreţiu Pătrăşcanu és Teohari Georgescu. // Megjelenik Kolozsváron a Világosság. (1945 augusztusától a lap a Magyar Népi Szövetség tulajdonába megy át és az MNSz hivatalos szócsöve lesz.) Főszerkesztő: Balogh Edgár. // A román katonák a Szolnok-Doboka vármegyei Páncélcsehből elhurcolnak három magyar férfit és a volt községi bírót, akiket brutálisan megkínoznak, majd meggyilkolnak. ? 1944. november 12	Helynév Kolozsvár, Páncélcseh	Intézmény Romániai Szociáldemokrata Párt, Román Kommunista Párt	Személynév Lucreţiu Pătrăşcanu, Teohari Georgescu, Balogh Edgár,
Év 1945.	Hónap február	Nap 28.	Lemond Nicolae Rădescu tábornok, majd az angol misszióra menekül. (1946. június 15-én titokban egy a ... Bővebben Lemond Nicolae Rădescu tábornok, majd az angol misszióra menekül. (1946. június 15-én titokban egy angol katonai repülőgépen kiszökik az országból, és a nyugati román emigráció egyik vezetője lesz, 1953. május 16-án hal meg New Yorkban.) ? 1944. december 6. // A kolozsvári postások szakszervezete közli, hogy megindult a postaforgalom Magyarország felé. (Távirat csak francia, vagy orosz szöveggel adható fel.)	Helynév Kolozsvár	Intézmény	Személynév Nicolae Rădescu,
Év 1945.	Hónap augusztus	Nap	a magyar lapok többször is beszámolnak arról, hogy a bátosi székely telepeseket a szomszéd monorfalv ... Bővebben a magyar lapok többször is beszámolnak arról, hogy a bátosi székely telepeseket a szomszéd monorfalvi románok géppisztollyal kergették el az erdőikből, harmincöten súlyosan megsebesültek. Az Országos Demokrata Arcvonal határozata értelmében az 1944 őszén elmenekült szászok falvaiba – Bátosra, Dédrádra, Petelére, Tekére, Nagyidára, Paszmosra, Vajolára – székely telepesek érkeztek. A szomszéd román telepesek minden erővel el akarják űzni őket. Folyamatosan terrorizálják a székelyeket még 1946 tavaszán is, a hatóság pedig ezt tétlenül tűrik. Ennek következtében a székelyek egy része elmenekül, a kétszáz vajolai pedig át akar térni az ortodox vallásra, csak hogy békén hagyják őket. (Az augusztus 18-i Világosság szerint a Szilágy megyei Alsóvalkón a románok kijelentették, hogy „addig nem lesz demokrácia, míg a magyarok nem mennek Ázsiába, a zsidók meg Palesztinába.)	Helynév Bátos, Monorfalva, Bátos, Déda, Petele, Teke, Nagyida, Paszmos, Vajol, Alsóvalkó	Intézmény	Személynév
Év 1947.	Hónap február	Nap 17.	A budapesti román követség szóbeli jegyzékben kéri 234, a kolozsvári népbíróságon háborús bűnösség v ... Bővebben A budapesti román követség szóbeli jegyzékben kéri 234, a kolozsvári népbíróságon háborús bűnösség vádjával elítélt személy kiadatását Budapesttől. (A kikért személyek között van például Vásárhelyi László, volt kolozsvári alpolgármester, Gyapay László volt nagyváradi polgármester, Ajtay Gábor volt máramarosi alispán és Paksy-Kiss Tibor volt csendőr alezredes – őt már Budapesten tizenöt évre ítélték 1946-ban.) Több, mint két évvel később, 1949. november 9-én Bukarest a kiadatási kérést megismétli, magyar részről azonban közlik, hogy a kikért személyek nagy részét (százhetvenhármat) nem találják Magyarországon, jónéhányan pedig (többek közt Finta Zoltán újságíró) 1945 óta meghaltak. (A kikértek nagy része még 1945–46-ban nyugatra menekült, mint például gr. Teleki Béla, Zathureczky Gyula, Olajos Domokos.) A tényleges kiadatás évekig húzódik, ugyanis a magyar pártszervek is tisztában vannak azzal a ténnyel, hogy a kolozsvári népbíróságon olyan személyeket is elítéltek, akiknek egyedüli bűnük az volt, hogy magyarok. Végül csak néhány személyt adnak át az ötvenes évek elején Romániának.	Helynév Budapest, Bukarest	Intézmény	Személynév Vásárhelyi László, Gyapay László, Ajtay Gábor, Paksy-Kiss Tibor, Finta Zoltán, gr. Teleki Béla, Zathureczky Gyula, Olajos Domokos