Mészáros Gyula a PMH vezércikkében azt írja,hogy a csehghszlovákiai magyar kisebbség kulturális sérelmei,panaszai össze vannak gyűjtve,statisztikailag rendezettek,most jön a neheze,'a tettek mezejére kell lépni' a kulturális élet intézményes biztosítása érdekében. Túl sok volt a jelszó,kevés a fedezet. Tény viszont,hogy soha senkit nem akadályoztak meg abban,hogy részt vegyen a magyar kultúrmunkában, a képviselő-testületekben egységesen állást lehetett foglalni a magyar kultúra ügyében. A 'legsürgősebb tennivaló',ahogy azt a világháború előtti cseh,román,szlovák politikusok is hangoztatták – a kulturális autonómia létrehozása,amelynek alapelveit a háború utáni kisebségvédelmi szerződések is tartalmazzák,s ami a köztársaság alkotmánylevelében is ott van. A kisebbségeknek joguk van 'saját anyanyelvű kultúrintézményeket,iskolákat' működtetni,'igényük van az állami és közpénzekből megfelelő arányú részesedésre'. A kulturális autonómiát törvényes úton kell biztosítani,ez a politikusok feladata – új törvény nem kell hozzá,csak az érvényben lévők végrehajtása:,'1. A kormánynak rendeleti úton gondoskodnia kell az alkotmánytörvény kisebbségvédelmi pontjainak végrehajtásáról. ,2. Ki kell terjeszteni a 189/1919. számú népiskolai törvény hatályát Szlovenszkóra és Kárpátaljára,amely törvény biztosítja az ittélő magyar kisebbség számára is a jogot,hogy mindazokon a helyeken,ahol legalább 40,a magyar kisebbséghez tartozó tanköteles gyermek jelentkezik,ezek részére minden különösebb föltétel nélkül magyarnyelvű népiskola állítható föl. Ahol pedig legalább 400 iskolaköteles gyermek van,ott polgári iskola szervezhető,amelyben a gyermekek anyanyelvén kell tanítani. - Ez a törvény a történelmi országokban már 1919 óta van érvényben. Ennek a törvénynek a kiterjesztése Szlovákiára és Kárpátaljára tehát annyira természetes és jogos,hogy még az úgynevezett aktivista törvényhozók is követelhetik,anélkül,hogy ezzel fegyelemsértést követnének el csehszlovák anyapártjukkal szemben. ,3. A kulturális autonómia további előföl- tétele az iskolatanácsok fölállítása Szlovákiában és Kárpátalján,külön magyar osztállyal. A magyar kisebbség ezen a téren sem kíván valami újat vagy törvényelleneset,hanem csupán olyat,ami a történelmi országokban az államfordulat óta megvan és zavartalanul működik. Az iskolatanácsok fölállításáról szóló törvényt a parlament még 1920-ban megszavazta s e tekintetben ennek a törvénynek a végrehajtását,illetve Szlovákiára való kiterjesztését kívánjuk. A köztársaság fönnállásának huszadik évében joggal követelhetjük,hogy Szlovákia és Kárpátalja e téren fönnálló hátrányos helyzete teljesen megszűnjön s gazdasági és kulturális tekintetben tökéletes legyen az egyenjogúság a történelmi országok és Szlovákia s Kárpátalja között. ,4. Rendezni kell végül a nemzeti kisebbségek anyagi támogatását az úgynevezett közalapokból,amire a kisebbségeknek törvényes igényük van az alkotmány kisebbségvédelmi pontjai alapján. Ez elől eddig a kormány következetesen elzárkózott és az önkormányzati testületekben a kérdést kegyként kezelték. Ha az arányos részesedést vesszük alapul – amire a kormánykörök oly gyakran hivatkoznak –,akkor meg kell állapítanunk,hogy a magyar kisebbség az államfordulat óta százmilliókkal károsodott. Ennek a kérdésnek a rendezése a kisebbségek elvitathatatlan joga és követelése,s összefügg magával a kulturális autonómiával.',A cikk egy rehjtett,illetve összafeoglaló cím nélküli sorozat első darabja.