E napi pozsonyi hír szerint a Csehszlovákiai Magyar Tudományos,Irodalmi és Művészeti Társaság régóta várt folyóiratának,a Magyar Figyelőnek első,dupla száma végre megjelent,ám azt Maléter István volt jogakadémiai tanár,a Társaság tudományos szakosztálya vezetőjének cikke miatt – mely a kisebbségi kérdésről Prágában tartott előadásának írott változata – rögtön el is kobozták.

A PMH-t pótló Napló 'gyöngéd szeretettel',de a hiányosságokat bőven taglalva értékeli a 'Masaryk Akadémia' Magyar Figyelő című folyóiratának 'Hosszu és gyötrelmes vajudás után' végre megjelent első számát. A lap gerincének,legsúlyosabb közleményének – teljes joggal – Maléter István a csehszlovákiai magyar kisebbség helyzetéről írott tanulmányát tartja (valószínűleg a cenzúra beavatkozását kerülendő nem említve meg,hogy a lap első kiadását e tanulmány miatt elkobozták,a második kiadása pedig csak a dolgozat megcsonkításával láthatott napvilágot). Emellett magas színvonalúnak,bár túlságosan részletkérdéssel foglalkozónak tartja Sas Andornak a munkácsi barokkról szóló tanulmányát,Krammer Jenő cikkét alaposnak és szintén színvonalasnak,de inkább (nyilván pedagógiai vagy lélektani) szaklapba valónak minősíti. A folyóiratnak azonban nincsen 'szilárd alapváz'-a,az összeállítás ötletszerű,az egyes közlemények bárhol másutt megjelenhettek volna. 'Hiányzik a lapból az,amit egyéniségnek nevezhetnénk s ami egy folyóirat magasabb élethivatását biztositja. A lap megjelenésének Masaryk nagylelkű adományán kívül nem tudja más indokát adni. Nem szükségszerüség,hanem lehetőség hivta életre.' Ezek a hibák pontosan mutatják a tudományos társaságnak az állapotát,amit képvisel. Sok a stílushiba,a magyartalanság,erős – a tudományos rovására – a népszerűsítő,ismeretterjesztő jelleg. Egyoldalúvá teszi a folyóiratot,hogy szerzői mind tanárok,s az ebből származó 'katedrahang' az oka,hogy inkább oktató,mint boncoló vagy szintetizáló jelleget kap az egész folyóirat.

E napi hír: A Csehszlovákiai Magyar Tudományos,Irodalmi és Müvészeti Társaság irodalmi osztályának évadzáró ülésén döntött az 1934. évi irodalmi díjakról. A 3000 koronás díjat Vozári Dezső Szebb a sziréna című verseskötete kapta. A csehszlovák–magyar szellemi kapcsolatok terén a 'legérdemlegesebb' munka Darvas János Hegyország hangja című szlovák költőktől fordított verseket tartalmazó antológiája volt,ő a szintén 3000 koronás díj felét kapta,a másik felét Szalatnai Rezső (a hírben nincs utalás rá,hogy mely dolgozataiért). A művészeti osztály évadzáró ülésén a 3000 koronás nagydíj odaítélésére bizottságot küldtek ki. Kisebb díjak: Peéry Rezső – 1000 korona,Kovács Endre és Jelenek Mária főiskolás hallgatók – 500-500 korona. (Utóbbiak esetlében a díjazott művek szintén nincsenek megnevezve. Sas Andor irodalomtörténet-írói munkásságáért 1000,Szerényi Ferdinánd tudományos munkájáért szintúgy 1000 koronában részesült.

A Csehszlovákiai Magyar Tudományos,Irodalmi és Művészeti Társaság 'hivatalosan közli',hogy kiadóvállalata 'szóhoz,kenyérhez,nyilvánossághoz' kíván juttatni minden tehetséges szlovákiai magyar írót,akár tagja az a társaságnak,akár nem. Ősszel egy hatkötetes könyvsorozatot jelentetnek meg,ebből egy kötet lírai antológia,öt kötet pedig regény,dráma,novella. Az elnökség fölhívja az írókat,hogy kiadásra kész 12-15 íves műveiket (a fölhívásban meghatározott formában) legkésőbb július 30-áig küldjék be a Társasághoz. A várható tiszteletdíj a maximum 15 íves műveknél 2000 példányban való megjelenés esetén 2500-3000 korona. Ha hatnál több értékes kézirat fut be,a Társaság fenntartja jogát arra,hogy a kéziratokat magánál tartsa a jövő évi sorozat számára.

A Csehszlovákiai Magyar Tudományos,Irodalmi és Művészeti Társaság évadzáró közgyűlése Pozsonyban. Szerényi Ferdinánd osztálytitkár beszámolójában kiemeli,hogy a számos gond mellett pozitív eredmények is vannak: megtették az első lépéseket az szlovenszkói magyar tanáregyesület megalapítására,az újesztendőben a rádióban középiskolai előadások fognak elhangzani. 'A legérdekesebb kezdeményezés abban az irányban indult,hogy a Társaság a népszámlálás magyar vonatkozású kérdéseiben állást foglaljon és bizonyos gyakorlati eredményeket érjen el. Lépéseket tett az iránt,hogy a társaság egy tagját mint magyar szakembert bevonják a statisztikai tanács munkájába és hogy intézkedés történjen majd arra nézve,hogy Szlovenszkón és Kárpátalján is az összeirási iveket ne a biztosok,hanem maguk a felek irják alá,amint a történelmi országokban történt.'

Duka Zólyomi Norbert a PMH szeptember 26-i számában közölt írására reflektálva Sziklay Ferenc vitát kezdeményez a szlovenszkói magyar tudományosság feltételeiről,lehetőségeiről.