Az SZMKE eperjesi szervezete korábban sikeres sárosi estet tartott Kassán, ezt otthon is meg szerette volna ismételni. Két estet szerveztek az Olympia mozgóban, ezek közül a 25-it csendőri asszisztencia mellett nagy sikerrel meg tudták tartani. A 26-ára tervezett estet azonban tüntető szlovák fiatalok meghiúsították. A csendőrök szétkergették ugyan a tüntetőket,de azok visszaszivárogtak a mozgó elé,s amikor az esten a magyar Himnuszt énekelték,újból tüntetni kezdtek. A csendőrség másodszor is feloszlatta a tömeget,de közben a járási hivatal kiküldöttje az előadás megtartását a további tüntetések megelőzése végett betiltotta. A közönséggel ezt Mécs Lászlónak kellett közölnie. ,November 29-én Szvatkó Pál a PMH vezércikkében tárgyalja az esetet és hátterét. Szerinte félreértések vannak a SZMKE körül,ezeket néhány lap kitalálta,mások pedig felfújták. Az egyesület ellen kampány folyik,noha nem politizál,és a magyar – szlovák kultúrközeledés érdekében dolgozik. Cikkét Szvatkó a szlovák ifjúságnak 'adresszálja',ugyanis ha van valami. Ami a nemzetiségi békét előmozdítja,az nem a Masaryk Akadémia,nem a rádió,hanem a járási közművelődési egyesületekkel együtt dolgozó,kiépülőfélben levő magyar kultúregyesület.Kontsek György,a Magyar Nemzeti Párt tartománygyűlési képviselője 30-i hír zerint interpelllációt nyújtott be Országh József országos elnökhöz. Tiltakozik az eljárás ellen,mely 'éket ver a magyar és szlovák kulturális együttműködés közé'. A járási hivatalnak kötelessége lett volna az engedélyezett előadás megtartásának zavartalanságát biztosítani,nem volt joga betiltani azt. Vonják felelősségre a járási hivatalt,vizsgálják ki az ügyet,ki a felelős,és szabjanak ki számára büntetést.

Kamil Krofta külügyminiszter Karlsbadban a németség csehszlovákiai szerepéről tart előadást. Megemlíti,hogy 'fajtisztasági szempontból' nem lehet a csehszlovákiai németeket a német birodalomhoz csatolni,s ugyanilyen képtelenség az elcsehesítésük is. A svájci példa,mely évszázados fejlődés eredménye,a köztársaságban megvalósíthatatlan. 'Csehszlovákia nem lehet olyan nemzetiségi állam,amelyben a csehszlovák nemzeti jelleg megszünne. Ez nem jelenti azt,hogy mi egyedüli államnemzet vagyunk és akarunk maradni [..] amelynek a többiek szolgálni kötelesek.' Fölveti a második államnemzet lehetőségét,amelynek az volna a feltétele,hogy a németek tekintsék magukat államnemzetnek,Csehszlovákiát pedig a hazájuknak. Ez lassú fejlődéssel valósulhat meg, cseh oldalról 'józan,igazságos s valóban demokratikus kisebbségpolitika' kell hozzá. Krofta állást foglal a német autonómiával szemben,viszont helyesli a a közigazgatás decentralizálását. A kulturális önkormányzat szerinte nagyrészt megvalósult. Elismeri a németek igényének jogosságát az állami és közhivatalokban való aránylagos hivatalviselésre.

A 'második államnemzet' fogalmának bevezetése,mely újabban sokszor fölmerült a kisebbségpolitikai vitákban,voltaképpen azt jelentené,hogy Csehszlovákia nemzetiségi állam,amelyben a német is államnemzetnek minősülne. Kamil Krofta külügyminiszter viszont idézett karlsbadi beszédében egyértelművé tette,hogy az állam a nemzetiségeket nem ismeri el közjogi személyként. Spina német miniszter a fogalom átértelmezésére tett kísérletet a PMH által ismertetett zwittaui [Svitavy] beszédében: 'Sem Belgiumban,sem Svájcban nem mondják,hogy két,vagy három államnemzet létezik',ott az államnemzet azon polgárok összességét jelenti,akik az államot támogatják,a sajátjuknak tekintik,engedelmeskednek a törvényeknek,részt vesznek az állam fejlődésében,azt tökéletesítik,szükség esetén pedig megvédelmezik. Minden ilyen polgár az államnemzethez tartozónak vallja magát,tehát ezekben az országokban egy államnemzet van,mely az államban élő nemzetiségekből tevődik össze. Csehszlovákiában is van egy nemzetiségileg elkülönülő csoportokból álló államnemzet, 'Van tehát cseh államnemzet,de van német államnemzet is,vagyis mindazok a német polgártársaink,akik feltétel nélkül teljesitik az állam iránti kötelességeiket.' Abból,hogy a németek részei ennek a z államnemzetnek,következik minden jogra való igényük. 'Švehla szavaival: egyenértékű és egyenlő jogu német része vagfyunk az államnemzetnek.',Spina ezt azt az elméletet vitakezdeményező alapnak szánja.