Jaross Andor,a Magyar Nemzeti Párt egyik vezetője vezércikkben próbálja értelmezni értelmezi a németországi történéséket a június 30-i 'hosszú kések éjszakájá'-val összefüggésben. A velencei találkozó,ahogy utal rá,azt a látszatot kelthette, hogy a nemzetiszocializmus tevékenyebb külpolitikai munkába fog kezdeni,bár az kiderült már,hogy a hivatalos politika és a katolicizmus ellentétei vagy a Papen–Goebbels 'differencia' miatt nem megy minden simán. Ám azt nem képzelhette senki,hogy a német kancellár 'egy közeli napon volt fegyvertársait és hatalmának letéteményeseit,mint a haza árulóit fogja puskacső elé állittatni'. ,Az alábbiakban mintha a magyar ellenzéki pártok hivatalos álláspontját fogalmazná meg:,'Mi egy világviszonylatban kis kör: a csehszlovákiai magyarság szemszögéből néztük és nézzük azt,ami Németországban történt és történni fog- Nemzeti kisebbség vagyunk,harcosai és rajongói vagyunk a szabad emberei és nemzeti életnek,mert csak ez biztosithatja fennmaradásunkat. Olyan államban élünk,melynek létparancsa a demokrácia,a mi emberi és nemzeti jogainkat is csak a becsületesen értelmezett és végrehajtott demokrácia tudja biztositani. Nem lehetünk tehát fanatikus hivei semmiféle olyan külföldi tekintélyuralomnak,mely a nemzeti elvek érdekében az emberi szabadságjogokat eltiporja. Ma nem lehet ember Európában,aki menthető momentumokat talál olyankor,mikor embereket néhány percnyi felelősségrevonás után életüktől fosztanak meg. Ez történt Németországbsn most,mint időszakonként történni szokott Szovjetoroszországban,mint megtörtént februárban Ausztriában és néhány évvel ezelőtt Mexikóban és Spanyolországban. A sajnlatos az,hogy Németország sem külön kivétel,hanem szomorú példája a forradalmi erkölcsnek,a hatalommegtartás kíméletlenségének.',– A lap ugyane számban sajtóirodák jelentései alapján beszámol a 200-nál több áldozatot követelő 'második forradalom' előzményeiről.

Az Egyesült Magyar Párt elnöke a csehszlovákiai magyar egységtörekvések kérdéséhez szól hozzá a PMH vezércikkében,konkrétan az erdélyi magyarok példájára reflektálva. A vásárhelyi találkozó 'élénk hullámzást indított el' a magyarok között,a csehszlovákiai magyarság 'nyugati előretoltsága folytán' mindig élen járt a különböző országok magyarsága sorsproblémái iránti érdeklődésben. Arra is utal a cikk,hogy a romániai Magyar Párt (elvei) és a vásárhelyi találkozón elfogadott alapelvek között nincs ellentét,még ha Bethlen György pártelnök 'várakozási álláspontot' hirdetett is meg a továbbiak vonatkozásában.Tény viszont,hogy Csehszlovákiában a fejlődés 'más természetű és más ütemü',az itteni magyarokra hatott az,amit a csehek 'életsodrába' kerülve megtapasztaltak, a kezdetektől látták,hogy megmaradásuk e 'kisebbségi életrecept' adaptálásának függvénye,a 'dolgos,szerény,társadalmilag egyenrangú homogén magyarok' társadalmának kialakításáé. Így az első döntő lépés a szociális szempontok tudatosítása volt,a fellépés az egyoldalú magyar kapitalizmus ellen. A magyar párt alapelvei: 'A nemzeti gondolat,a keresztény erkölcsi felfogás,a szociális felelősség és a népuralmi eszme'. Ezek a vásárhelyi találkozó eszméi is. Így tehát aki itt vásárhelyi találkozót akar,'nyitott kaput dönget'. Ebben a magyar párt mindenkivel együttműdik,és Jaross örömmel látja,hogy a fiatal értelm iség prominensei – név szerint Bólya Lajost említi – kitérő után szintén visszajutottak a közösséghez. Amelyben mindenkinek helye van,aki nem áll más zsodjában.

Jaross Andor a képviselőház ülésén 12 pontban foglalta össze a magyar követeléseket. ,'1. A magyarság tántorithatatlanul ragaszkodik az Érsekujvárott 1936 junius 21-én az alakuló pártkongresszuson elfogadott pártprogram elvi alapjaihoz és annak minden pontjához. Ennek megvalósit- hatása érdekében tökéletes rendszerváltozást követel a köztársaság bel- és külpolitikájában. ,2. A köztársaságban minden nemzet részére teljes egyenjogúságot,egyenrangúságot és önkormányzatot követelünk. Ennek érdekében külön törvény hozandó,melynek alapján a magyarságot mindazon jogok megillessék,amely jogot a köztársaság bármely nemzete élvez,vagy a jövőben élvezni fog. ,3. Minden eddigi egyenlőtlenség,sérelem és igazságtalanság,amely a közigazgatásban,bíráskodásnál,nyelvtörvény kezelésénél,állampolgárságnál,népszámlálásnál,iskolapolitikában és gazdasági téren érte a magyarságot,jóváteendő. ,4. Magyarlakta területen a hivatalok,állami üzemek és közintézmények tisztviselői,alkalmazottai és munkásai a magyarság számarányának megfelelő számban magyarok legyenek,ahol pedig a magyarság a többség,ott a hivatalvezetők is kivétel nélkül. ,5. Követeljük,hogy az iskolákat és a népművelés minden intézményét a magyarság saját szervei utján,hitvallásos szellemben,maga vezethesse és kezelhesse. Követeljük a hiányzó magyar iskolák sürgős pótlását. Követeljük a magyar nyelvterületen az elnemzetlenitést célzó,a Slovenská Liga által létesített csehszlovák népiskolák megszüntetését. ,6. A mezőgazdasági termelés megszabadítandó a monopóliumok és álmonopóliumok béklyóitól,annak jövedelmezősége tarifális és vámpolitikai eszközökkel biztosítandó. A magyar nyelvterületen létesített csehszlovák telepek és maradékbirtokok földje a magyar földművelő lakosságnak osztandó ki. ,7. Követeljük a magyar munkások fokozott védelmét és ennek szolgálatában a minimális munkabérek kormányrendeleti uton való megállapítását,valamint biztosítását annak,hogy mindaddig,amíg magyar nyelvterületen munkanélküliek vannak,más nemzetiségű munkás csakis számarányának megfelelően:,kaphat alkalmazást. ,8. Követeljük a magyar kisiparosság fokozott védelmét és részeltetését az állami és közmunkáknál,valamint a magyar nyugdíjasok és elbocsátott közalkalmazottaknak a köztársaság többi nyugdíjasaival való teljes egyenjogúsítását. ,9. Követeljük a nemzeti kataszter törvényes megvalósítását,amely kötelességévé teszi minden állampolgárnak,hogy községe ,saját nemzeti kataszterébe magát felvétesse. Ez a kataszter képezi alapját a minden vonalon biztosítandó nemzetek közötti teljes jogegyenlőségnek. ,10. Követeljük az elnemzetlenités és ennek kísérletét szigorúan büntető törvény megalkotását. ,11. Követeljük Szlovákia és Kárpátalja autonómiáját. ,12. Uj,minden tekintetben kizárólag békés külpolitika bevezetését követeljük,amely szakit a szovjettel kötött szerződéssel és a szomszédállamokkal való politikai megegyezésre támaszkodik,

A Národní listy írja,hogy Henlein után,aki egy hete Karlsbadban ismertette a német követeléseket,a napokban Jaross Andor és Esterházy János emlékiratat adott át a kormánynak a magyar kívánalmakról. A fő követelés egy olyan törvény meghozatalára irányul,mely büntetné az elnemzetlenítést,egy másik a népszámlálás végrehajtásának reformjára. Szerepel az igények között egyebek mellett egy bölcsészeti és jogi karral bíró magyar egyetem.

A PMH Jaross Andortól kért tájékoztatást a kormánynak átadott magyar emlékiratról.A pártelnök szerint a dokumentumot már februárban kidolgozták,és már több mint egy hónappal ezelőtt átnyújtották. A sokumentum első mondatai:,'Az Egyesült Párt szükségesnek látja,hogy a magyarság sérelmeit,amelyek jogi,kulturális és gazdasági természetűek,a kormánytényezőkkel megismertesse s igy az orvoslás valódi módját megjelölve utat mutasson az égető kisebbségi kérdés megoldására. ,Ezek a követelések részletkérdésekre vonatkoznak és nem ölelik fel a párt egész államjogi programját,amely a köztársaságot lakó valamennyi nemzet teljes egyenrangúságát,önkormányzatát,valamint Szlovákia és Kárpátalja területi autonómiáját is magában foglalja. Ezt a programot alkotmányrevizióval,illetve uj alkotmány alkotásával lehet csak megoldani,amelynek munkájában a köztársaság összes nemzeteinek képviselői részt kell,hogy vegyenek. Meggyőződésünk,hogy csak az állami berendezkedés teljes és organikus átépítése biztosíthatja a Csehszlovákiát alkotó nemzetek harmonikus együttélését,mikor az egyes nemzetek etnikumát politikai,gazdasági,kulturális és szociális téren biztosító egyenlőség,szabad fejlődés s egyenlő érvényesülés lesz alapja Csehszlovákia nemzetiségi békéjének.Az Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt úgy véli,hogy ezt a nagy átfogó,tényleg történelmi jellegű munkát meg kell előznie a belső nemzeti jóvátételnek,amely újból visszaadja a magyar etnikumnak a teljes magyar jelleget. Ebben a memorandumban foglalt követeléseink ezt az előzetes feladatot jelölik meg teljes részletességgel.' ,Jaross hangsúlyozza,hogy a magyar párt az egyetlen párt,amelynek programja húsz éve változatlan,illetve az elődpártok programját nem változtatták meg az új politikai fejlemények hatására.