Jaross Andor,a Magyar Nemzeti Párt egyik vezetője vezércikkben próbálja értelmezni értelmezi a németországi történéséket a június 30-i 'hosszú kések éjszakájá'-val összefüggésben. A velencei találkozó,ahogy utal rá,azt a látszatot kelthette, hogy a nemzetiszocializmus tevékenyebb külpolitikai munkába fog kezdeni,bár az kiderült már,hogy a hivatalos politika és a katolicizmus ellentétei vagy a Papen–Goebbels 'differencia' miatt nem megy minden simán. Ám azt nem képzelhette senki,hogy a német kancellár 'egy közeli napon volt fegyvertársait és hatalmának letéteményeseit,mint a haza árulóit fogja puskacső elé állittatni'. ,Az alábbiakban mintha a magyar ellenzéki pártok hivatalos álláspontját fogalmazná meg:,'Mi egy világviszonylatban kis kör: a csehszlovákiai magyarság szemszögéből néztük és nézzük azt,ami Németországban történt és történni fog- Nemzeti kisebbség vagyunk,harcosai és rajongói vagyunk a szabad emberei és nemzeti életnek,mert csak ez biztosithatja fennmaradásunkat. Olyan államban élünk,melynek létparancsa a demokrácia,a mi emberi és nemzeti jogainkat is csak a becsületesen értelmezett és végrehajtott demokrácia tudja biztositani. Nem lehetünk tehát fanatikus hivei semmiféle olyan külföldi tekintélyuralomnak,mely a nemzeti elvek érdekében az emberi szabadságjogokat eltiporja. Ma nem lehet ember Európában,aki menthető momentumokat talál olyankor,mikor embereket néhány percnyi felelősségrevonás után életüktől fosztanak meg. Ez történt Németországbsn most,mint időszakonként történni szokott Szovjetoroszországban,mint megtörtént februárban Ausztriában és néhány évvel ezelőtt Mexikóban és Spanyolországban. A sajnlatos az,hogy Németország sem külön kivétel,hanem szomorú példája a forradalmi erkölcsnek,a hatalommegtartás kíméletlenségének.',– A lap ugyane számban sajtóirodák jelentései alapján beszámol a 200-nál több áldozatot követelő 'második forradalom' előzményeiről.