A Prágai Magyar Hírlap közli az SZMKE dr. Alapy Gyula,dr. Kamrás József és dr. Szijj Ferenc által aláírt fölhívását,és Alapy kiegészítő fölhívását,hogy minden 18. életévét betöltött magyar lépjen be a kilenc év után végre engedélyezett és így munkáját megkezdő egyesületbe,s minden faluban és városban alakítsák meg annak fiókegyletét. A SZMKE központja a komáromi kultúrpalotában van,eddig négy helyi szervezet jött létre – Komáromban,Léván,Pozsonyban és Érsekújvárban.

Matousek kereskedelmi miniszter a nemzetgazdasági bizottságban expozét tart. Eszerint a külkereskedelmi mérleg a megelőző év első 9 hónapjában 1350 millió aktívát mutatott,a tárgyévben a passzívum 743 millió. Kijelenti,hogy a köztársaság a Magyarországgal való külkereskedelmi kapcsolatok újbóli felvételére törekszik.

A PMH-t pótló Napló 'gyöngéd szeretettel',de a hiányosságokat bőven taglalva értékeli a 'Masaryk Akadémia' Magyar Figyelő című folyóiratának 'Hosszu és gyötrelmes vajudás után' végre megjelent első számát. A lap gerincének,legsúlyosabb közleményének – teljes joggal – Maléter István a csehszlovákiai magyar kisebbség helyzetéről írott tanulmányát tartja (valószínűleg a cenzúra beavatkozását kerülendő nem említve meg,hogy a lap első kiadását e tanulmány miatt elkobozták,a második kiadása pedig csak a dolgozat megcsonkításával láthatott napvilágot). Emellett magas színvonalúnak,bár túlságosan részletkérdéssel foglalkozónak tartja Sas Andornak a munkácsi barokkról szóló tanulmányát,Krammer Jenő cikkét alaposnak és szintén színvonalasnak,de inkább (nyilván pedagógiai vagy lélektani) szaklapba valónak minősíti. A folyóiratnak azonban nincsen 'szilárd alapváz'-a,az összeállítás ötletszerű,az egyes közlemények bárhol másutt megjelenhettek volna. 'Hiányzik a lapból az,amit egyéniségnek nevezhetnénk s ami egy folyóirat magasabb élethivatását biztositja. A lap megjelenésének Masaryk nagylelkű adományán kívül nem tudja más indokát adni. Nem szükségszerüség,hanem lehetőség hivta életre.' Ezek a hibák pontosan mutatják a tudományos társaságnak az állapotát,amit képvisel. Sok a stílushiba,a magyartalanság,erős – a tudományos rovására – a népszerűsítő,ismeretterjesztő jelleg. Egyoldalúvá teszi a folyóiratot,hogy szerzői mind tanárok,s az ebből származó 'katedrahang' az oka,hogy inkább oktató,mint boncoló vagy szintetizáló jelleget kap az egész folyóirat.

A Kazinczy Társaság Gömöry János főtitkár kezdeményezésére vitaesteket szervez,12-én került sor a harmadikra, az alkalmak népszerűek,ez utóbbin például olyan emberek is megjelentek,akik korábban nem vettek részt a Társaság rendezvényein. Az előadó,Ungár Jób,a magyar nemzeti párt tagja a nacionalizmusról értekezett. Ő maga azelőtt inkább világpolgár volt,most 'elszakíthatatlan kapcsokkal' tartozik Petőfi,Arany,Ady,Munkácsy nemzetéhez,'az egészséges nacionalizmus kibontakozásának útja' szerinte az,hogy 'a magunk értékeinek öntudatos megbecsülése mellett elismerjük a mások értékeit is és a nacionalizmust ne a rombolás,hanem az építőmunka és az emberi haladás szolgálatába állitsuk'. Az előadó,aki egyébként zsidó származású,a cionizmust fikciónak nevezte,szerinte a zsidóságnak bele kell illeszkednie abban a 'nemzettestbe','amelyben él'. Vele szemben a cionizmust Dr. Ritte igyekezett megvédeni. A hozzászólások közül három emelkedett ki. Gömöry János Hegel dialektikáját idézte. Most a nacionalizmus a tézis,a szocializmus az antitézis, kérdés,hogy mi lesz a helyes szintézis. A fasizmus és a hitlerizmus rossz úton jár, talán a vallás fog segíteni a szintézis megtalálásában. Pfeiffer Miklós kanonok is hangsúlyozta a vallás szerepét,a zsidóságét pedig abban látta,hogy 'régi értékes kulturájának alapján összekötő kapocs legyen az egyes nemzetek között'. Sinkó Ferenc [a Prohászka Kör tagja,a hír szerint 'a fiatal kisebbségi magyar generáció egy világnézeti csoportjának nevében' nyilatkozott meg] a nacionális érzés kialakulásának gazdasági körülményeire utalt és e téren gyakorlati kezdeményezéseket is vár,nemcsak akadémikus vitákat.

Megalakultak az Országos Keresztényszocialista Párt,a Magyar Nemzeti Párt és a Szepesi Német Párt törvényhozóinak parlamenti klubjai. A képviselőházi klub elnöke dr. Szüllő Géza,alelnöke Szent-Ivány József,háznagya dr. Holota János. Klubtagok: Esterházy János,dr. Holota János,Jaross Andor,dr. Korláth Endre,Nitsch Andor,Petrásek Ágoston,dr. Porubszky Géza,Szent-Ivány József és dr. Szüllő Géza. A szenátusi klub elnöke: dr. Törköly József,alelnöke dr. Turchányi Imre,háznagya Hokky Károly. Tagjai Füssy Kálmán,Hokky Károly,dr. Pajor Miklós,dr . Törköly József és dr. Turchányi Imre.

Július 2-i hír. – Rakasz község határában Mihály István hetvenéves gazdát egy kettétört tölgyfa agyonütötte. Ez a nagy vihar napjaiban történt.

Tost László kassai helyettes polgármester,a város múzeumbizottságának elnöke tájékozódni próbált a múzeumban a honvédszobor hollétéről. Az igazgató-helyettes minden választ megtagadott azzal,hogy nem tud semmit. Tost interpellálni fog a város vezetőségéhez.(Egy hír szerint a szobrot restaurálás céljából vitték el,hiszen voltak is erről tárgyalások Budapesttel,ahol az eredeti szobor gipszmintázata van [a szobor fejét kell újraönteni].Ez azonban valószínűtlen, a tárgyalások csak informálisak voltak,másrészt ez esetben nem kellett volna a szobrot rejtélyes körülmények között elszállítani.)

Ankét a prágai mezőgazdasági kultúrházban,Milan Hodža földművelésügyi miniszter jelenlétében. Hodža felszólalásában arról beszél,hogy 'az urbanizmus és a ruralizmus közötti küzdelem drámai stádiumba lépett'. Korábban az volt a trend,hogy a falusiak a városokba költöztek,most azonban,hogy a városi munkahelyek száma csökkent,a folyamat megállt,és elkezdődött a visszaszivárgás a falvakba. Az ilyen típusú mozgásnak ismert szociológusok szerint 'katasztrofális következményei' szoktak lenni, ezt tehát meg kell állítani,egyensúlyi helyzetet kell teremteni az agrárizmus és az indusztrializmus között.

A PMH a Pondělni list alapján közli: Észak-Csehországban még mindig tart az üvegmunkások sztrájkja, a bértárgyalások eredménytelenek.