Petrogalli Oszkár Losonc,szeptember 30. keltezésű cikkében bejelenti a PMH-ban,hogy a lap szindikátusa ő kérte föl főszerkesztőnek. Ettől kezdve a fejlécen ez áll: A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja. Korábban: Politikai napilap. A cikk szövege:,'A szindikátus,amely ideiglenesen átvette a Prágai Magyar Hírlap felett a rendelkezési jogot,szükségesnek találta,hogy nevem mint a lap főszerkesztője a lap homlokára kerüljön. E határozathoz csatlakoztak a magyar pártok vezetőségei. Elhatározásukat azzal okolták meg,hogy a lap hivatása a köztársaságban lakó egész magyarságnak érdekeit megvédelmezni ama program alapján,amely szövetkezett pártjaink együttműködésének alapját képezi. Ezt kívánja kifejezésre juttatni egyrészt ama,ugyancsak a lap homlokára tett megjelöléssel,hogy az a szövetkezett ellenzéki pártok lapja,másrészt azzal,hogy a szerkesztőség élére engem állított. Személyemben azért állapodtak meg,mert eddig is,amikor a pártok Központi Irodájának vezetésével bíztak meg,olyan feladatok elé állítottak,amelyeknek helyes és becsületes teljesítése megkövetelte tőlem,hogy az egész magyarságnak hű és odaadó szolgája legyek. Nehéz helyzetben,súlyos harcok idejében mindenkinek,aki a küzdelemből ki akarja venni a részét,kötelessége fönntartás és habozás nélkül elfoglalni azt a helyet,amelyet részére a vele együtt küzdő polgártársai kijelölnek. Ezen kötelességérzettől áthatva parancsnak tekintettem ezt a velem közölt kívánságot,és meghajoltam előtte. Bizalmat és erőt ad az,hogy a lap szerkesztősége eddig is azt az irányt,amelynek érvényesítésére kiküldetett,híven képviselte. Az én kötelességem fönntartani az eddigi irányt,és nem azon változtatni. Bizalmat és erőt ad az a remény,hogy a nemzet jövőjéért és jogaiért folytatott küzdelemben a nemzet támogatni fog minket. Ezzel a bizalommal és erővel felvértezve nyugodtan számolunk azzal,hogy e munkánkban egy ellenséges indulatú hatalommal fogunk állandóan szemben állani. Nehéz küzdelmeket állottunk ki,és talán még nehezebbek várnak reánk. De ez nem riaszthat vissza,hiszen mi nemzetünkért,nemzetünk jogaiért és igazságaiért harcolunk,és e harcban a győzelem a miénk lesz.

Ezen a napon jelenik meg a PMH a magyar iparral és kereskedelemmel foglalkozó rovatának – ahogy a lapban nevezik: 'mellékletének' – első száma. A rovat nyitó cikke: Tarján Ödön: Toborzó.

Lévai tudósítónk írja: Szkalos Emil rozsnyói evangélikus lelkész Rozsnyói Hírlap címen hetilapot indított saját szerkesztésében. A rozsnyói egyháztanács ehhez hozzá is járult,de a felsőbb fórum nem. Az egyházmegye presbitériumának mindenesetre különös felfogására vall,hogy Szkalos Emilt a lapszerkesztéstől eltiltotta,mégpedig azzal az indoklással,hogy olyan mellékfoglalkozás egy lelkésznek sem engedhető meg,amely állandóan elvonja őt lelkészi hivatásától. A Léván megjelenő Evangélikus Lap foglalkozván az üggyel,felveti a kérdést,hogy amikor evangélikus lelkészek zsupánok meg főszolgabírák voltak,akkor nem gondoltak arra,. hogy azok a súlyos gonddal járó állások elvonják a lelkészeket papi hivatásuk teljesítésétől?'

A PMH közli,hogy Móricz Zsigmond és Kosztolányi Dezső ezután a lap heti rendszerességű munkatársai lesznek. Cikkeket fognak írni,de a lap fogja közölni Móricz új regényét is, ezzel új fejezet kezdődik a PMH történetében.

Koczor Gyula a PMH vezércikkében – annak kapcsán,hogy a Magyar Nemzeti Párthoz tartozó Zay Károly gróf Nap című lapja nyíltan aktivistává,azaz kormánypártivá vált – az aktivizmus fogalmát taglalja. Maga az MNP is aktivista,de nem támogatják a kormányt,ugyanis az – mint az erről folytatott tárgyalásokon kiderült – nem hajlandó változtatni a magyarokkal kapcsolatos álláspontján.

Cikk méltatja az első csehszlovákiai magyar tudományos folyóirat első számának megjelenését,a Szlovenszkói Magyar Kultur Egylet tudományos szakosztálya Alapy Gyula főszerkesztésével Nemzeti Kultura címmel adja ki szemléjét. 'A sok keserü csalódás bizonyos tartózkodást parancsol most már minden kezdeményezéssel szemben és ez a tartózkodás abból a féltő aggodalomból sarjad,vajon ez az ujabb nekiindulás meg tudja-e vivni a közöny bástyáit és így betöltheti-e a célját,amely az inditók elhatározásában él.' Az első szám terjedelme 80 oldal,anyagi alapjának biztosításához 2000 előfizetőre volna szükség,aki nem sajnálná rá az évi 40 koronát.Az első szám méltatása mellett a cikk a kiépítendő tudományos munka rövid taglalása közben a jogot,a politikát,a történelmet,a közgazdaságot,a etnográfiát,a statisztikát,az irodalomterületet említi mint kultiválandó ismeretágakat,s külön kiemeli a magyar–szlovák együttélés története föltárásának és a kisebbségi magyarság szociográfiai vizsgálatának a fontosságát.

E napon fogalmazzák meg az alábbi nyilatkozatot:,'A magyar nemzeti párt országos elnökségének 1933 április 3-án kelt nyilatkozata kapcsán alulirott szövetkezeti igazgatóság kijelenti,hogy Dzurányi László a 'Prágai Magyar Hirlap'-nál töltött esztendők alatt több izben visszaélt a belépje helyezett bizalommal,nevezetesen a szövetkezetet csalárd módon anyagilag megkárositotta,sőt fenyegetésekkel kisemberektől is fölvett jogtalanul pénzeket.A szövetkezet igazgatósága szükségesnek tartja leszögezni,hogy a vállalat érdekében nem tartotta szükségesnek Dzurányi László csalárd ténykedéseit annak idején a nyilvánosságra hozni,annál kevésbé,mert Dzurányi László mindenkor igéretet tett,hogy az okozott kárt megtériti,illetve a vállalatot a kártól mentesiti.Ezen igéreteit Dzurányi László nem teljesitette és rövid idő mulva különböző indokokból a vállalat kötelékéből kivált és vele az alulirott vállalat igazgatósága minden magyar kisebbségi együvétartozást és összeköttetést megszüntetett.Pozsony,1933 április 4.A 'PRÁGAI MAGYAR HIRLAP',lapkiadóvállalat szövetkezetének igazgatósága.'

Húsvétkor megjelenik a kormány által szubvencionált Magyar Újság című napilap első száma.Dzurányi László és Győry Dezső lapja,amint a PMH írja róla,hivatalosan nem kormánylap,mint elődje,a Reggel,de több cseh kormánypárt lapjainak indiszkréciója nyomán – amely pártok mellőztettek 'a magyar nyelvű lapra szánt kormányszubvenció odaítélésénél',kiderült,hogy a csehszlovák legionáriusok bankja – Legiobanka finanszírozza. Az új lap ellenzékinek mondja magát,viszont a kormánypolitikáról nem ad lényeges bírálatot, össztüzét a magyar ellenzéki pártokra zúdítja,s lényegében aktivista politikát követel a magyaroktól. 'Csodálatos – jegyzi meg a PMH cikkírója,hogy az ál-ellenzéki kormánylap már az első számában sem tudta megőrizni az ellenzékiség látszatát.'

A betiltott PMH helyett új sajtóorgánum jelenik meg,az első szlovenszkói 'információs lap'. Címe: Napló. Független magyar napilap – legalábbis a fejléc szerint. [Valójában a PMH szerkesztősége állítja elő.] Elsősorban a mindennapi,nélkülözhetetlen tájékozódási igényeket akarja kielégíteni. Megjelenési helye Mährisch-Ostrau [Ostrava],melynek fekvése lehetővé teszi hogy z éjfélkor fölvett friss híreket reggel Kassától Beregszászig olvashassák. (Ez egy évtizedes problémát old meg.) Ugyanaz a cég adja ki,amelyik a Mährisch-Ostrauer Morgenzeitung című,igen jó hírforrásokkal bíró német lapot. Egyben ez a legolcsóbb szlovenszkói reggeli lap. Kiad

A PMH-t pótló Napló 'gyöngéd szeretettel',de a hiányosságokat bőven taglalva értékeli a 'Masaryk Akadémia' Magyar Figyelő című folyóiratának 'Hosszu és gyötrelmes vajudás után' végre megjelent első számát. A lap gerincének,legsúlyosabb közleményének – teljes joggal – Maléter István a csehszlovákiai magyar kisebbség helyzetéről írott tanulmányát tartja (valószínűleg a cenzúra beavatkozását kerülendő nem említve meg,hogy a lap első kiadását e tanulmány miatt elkobozták,a második kiadása pedig csak a dolgozat megcsonkításával láthatott napvilágot). Emellett magas színvonalúnak,bár túlságosan részletkérdéssel foglalkozónak tartja Sas Andornak a munkácsi barokkról szóló tanulmányát,Krammer Jenő cikkét alaposnak és szintén színvonalasnak,de inkább (nyilván pedagógiai vagy lélektani) szaklapba valónak minősíti. A folyóiratnak azonban nincsen 'szilárd alapváz'-a,az összeállítás ötletszerű,az egyes közlemények bárhol másutt megjelenhettek volna. 'Hiányzik a lapból az,amit egyéniségnek nevezhetnénk s ami egy folyóirat magasabb élethivatását biztositja. A lap megjelenésének Masaryk nagylelkű adományán kívül nem tudja más indokát adni. Nem szükségszerüség,hanem lehetőség hivta életre.' Ezek a hibák pontosan mutatják a tudományos társaságnak az állapotát,amit képvisel. Sok a stílushiba,a magyartalanság,erős – a tudományos rovására – a népszerűsítő,ismeretterjesztő jelleg. Egyoldalúvá teszi a folyóiratot,hogy szerzői mind tanárok,s az ebből származó 'katedrahang' az oka,hogy inkább oktató,mint boncoló vagy szintetizáló jelleget kap az egész folyóirat.

Franke postaügyi miniszter a szenátus költségvetési bizottságában kijelenti,hogy szó sem lehet önálló német vagy magyar rádióról. Az érvényes törvények nem engedik meg a rádió szervezetének megváltoztatását,ráadásul a német és a magyar lakosság nem egységes,zárt területeken lakik,tehát nem lehet olyan rádióállomást létrehozni,amelyet mindenütt lehetne fogni. Új hullámhosszt egyébként is csak a a rádióegyezményt aláíró államok belegyezésével kaphat Csehszlovákia. Így a német és a magyar műsorokat fogják bővíteni.

64 éves korában Eperjesen tüdőgyulladásban meghal Maléter István,a Magyar Figyelő főszerkesztője. A Napló Maléter halálát a szlovenszkói magyarság 'pótolhatatlan veszteség'-ének nevezi. Visszavonultságának lehet a magyarázata,hogy a rövid hír,bár nagyra értékeli őt,életrajzát nem egy hibával tarkítva foglalja össze,s megfeledkezik arról is,hogy a jogtudós a Magyar Nemzeti Párt egyik alelnöke volt annak alakulása idején. Maléter egyéniségének jellemzése mindenképpen tanulságos: 'Maléter István nem tartozott s szlovenszkói magyar közéletnek az előtérben mozgó alakjaihoz,de annál intenzívebb és értékesebb müködést fejtett ki zártabb körökben. Azok közé a kevesek közé tartozott,kik valóban európai nivóju komoly tudományos alappal rendelkeztek és nem felületesen,hanem tökéletes felkészültséggel szemlélték a jelenségeket. Ha valaki,akkor ő tisztelhető meg a szlovenszkói magyarság körében a leginkább a »tudós« jelzővel. Sokan sajnálták,hogy csak csendesen dolgozik és nem jön az előtérbe,ahol nagy szerepet tölthetett volna be és nagy feladat várt volna reá. Passzivitásából éppen a legutóbbi időben lépett ki és mintegy tudományos,jogi és magyarságbeli végrendeletét irta meg abban a tanulmányban,amelyet a prágai kisebbségi társaságban olvasott fel a szlovenszkói magyarság helyzetéről s amely miatt a pozsonyi Masaryk-Akadémia folyóiratának,a Magyar Figyelőnek első számát elkobozták.'

Három havi 'kényszerű szünet' után újraindul a Prágai Magyar Hírlap,első oldalán Szent-Ivány József és Szüllő Géza egy-egy beköszöntő cikkével,illetve kettejük a magyar társadalomhoz intézett fölhívásával,hogy anyagilag támogassák a lapot,'erejéhez mérten [mindenki] növelje a Prágai Magyar Hírlap lapkiadóvállalat szövetkezet üzletrésztőkéjét'. (Az üzletrészek névértéke 100 Kč. Belépési nyilatkozatok az OKP- és az MNP-irodákban kaphatók,és felhívásra a lap kiadóhivatala is szívesen küld belőlük.) Szüllő cikkében két dolgot hangsúlyoz – mint írja,a lap szünetelésének ideje alatt volt idejük sok olyan tanulmányt elvégezni,amire máskor nem volt idő,így a magyar történelmet is újból átlapozhatták. Az egyik tanulság az,hogy a magyar 'nem árja faj,hanem turáni','éket alkot a szláv gondolat és a germán tenger között'. A másik,hogy a magyarok lojálisak,de ez nem a Beneš logikája szerinti lojalitást jelenti,hanem a törvények betartását és betartatását. Szent-Ivány is összefoglalja – nem először –- a lap misszióját,utal a külügyminiszter újabb keletű és a magyarokkal szemben meglepően barátságos nyilatkozataira,de nem rejti véka alá a véleményét,hogy azokat a 'politikai szükségesség' szülte. Ismét leszögezi: 'Szabad nemzetek társaságában akarunk élni teljesjogu nemzeti életet ujabb ezer esztendeig.' A helyzet iróniája,hogy Szent-Ivány cikkét cenzúrázták,amiről a szedés fejér 'ablakai' tanúskodnak.

Hírt ad a PMH arról,hogy megjelent a Csehszlovákiai Magyar Dalosszövetség hivatalos lapjának,a Magyar Dalunknak 20 oldalas első száma. Szerkesztő: Boross Béla alsószeli tanító,a CSMDSZ főtitkára.

A PMH új rovatot indít,illetve kibővíti a régit. Ezentúl 'behatóbban' kíván foglalkozni a szlovenszkói magyar kultúrélet eseményeivel,az eddigi Színház,Könyv,Kultúra rovat anyagát kettébontja,a színházzal és a filmmel kapcsolatos anyagok képezik majd az egyik részt,az irodalmi és művészeti tárgyúak a másikat. Ennek oka a hiánypótlás szándéka,ugyanis a csehszlovákiai magyarságnak nincsen művészeti lapja. Főleg a fiatalokat kívánják megszólítani,bevonni a munkába.

Húsvét hétfőjén a [pozsonyi?] rádió helyszíni közvetítést ad Nyitragerencsérről,a nyitra-barsi félsziget legjellegzetesebb községéből,bemutatva a régi palóc húsvéti szokásokat. A közvetítés anyagát Dallos István hangjátékká dolgozta föl Adamecz János és Szombath Antal gyűjtése alapján. A közvetítésben szerepelt a SZMKE-dalárda,Szőke József vezénylésével.

Január 30-án kezdődik a pozsonyi rádióban a Csehszlovákiai Magyar Közművelődési Szövetség Mintafalu című rádióelőadás-ciklusa. Dramatizált adásokból áll,amely belekapcsolódik a közművelődési testületek,illetve ezek helyi bizottságai és a magyar közkönyvtárak programjába. Ezzel a ciklussal kezdődik a magyar rádióhallgató-körök szervezése, az adásokra vasárnaponként [du.?] 6 órakor kerül sor. A sorozat tervezetét Ivánffy Géza szövetségi ügyvezető és a sajtóreferens,Nagy Barna állította össze a köbölkúti Árendás József,a komáromi Doma Ervin,a gutai Bartalos János és G. Fischer György közreműködésével.A ciklus egységeinek címe: 1. Mintafalu bemutatkozása. 2. Mintafalu közigazgatása. 3. Mintafalu képviselő-testületi ülése. 4. Mintafalu mezőgazdasága. 5. Látogatás egy minta-gazdaságban. 6. Az iskola és a szülők együttműködése Mintafalun. 7. Hogyan építették és rendezték be a mintafalusi iskolákat. 8. Tanítási módszer Mintafaluban. 9. Hogyan fognak a házépítéshez. 10. Mintafalu népének ruházkodása. 11. Mintafalu iparosai. 12. Kereskedelmi élete. 13. Beszélgetés az ételek tápértékétől. 14. Mintafalu kulturális és társadalmi élete. 15. Mintafalu közkönyvtára. 16. Egy könyvtári óra Mintafalu könyvtárában.

Szombaton este Ungváry Ferenc rendezésében a pozsonyi rádió bemutatja Neubauer Pál Egy perc az ember életében című – recenzense szerint költői erejű lélektani drámáját/ bűnügyi hangjátékát.

Megjelent Csehszlovákia első magyar nyelvű gazdaságpolitikai hetilapja. Ternyei László indította. Az első számban hosszabb cikk olvasható a csehszlovák–magyar gazdasági kapcsolatokról,továbbá számos Szlovenszkót és Ruszinszkót érintő gazdaságpolitikai kérdéssel foglalkozik. A szerzők közül a PMH-híradás Hantos László és Hantos Elemér nevét említi meg.

A PMH utólagos híre szerint pünkösdre új református néplap jelent meg Szlovenszkó és Ruszinszkó református közössége számára. Címe: Összefogás. Főszerkesztője Sörös Béla,felelős szerkesztője Varga Imre.

A PMH szerkesztőségének távirati jelentése szerint a munkácsi rendőrség telefonon közölte a munkácsi Wellner nyomdával,hogy asz Országos Hivatal az általa előállított Kárpáti Magyar Hírlapot – az Egyesült Párt Rácz Pál és Kováts Miklós szerkesztésében Ungváron hetenként háromszor megjelenő lapját – két hónapra betiltotta. A lap ungvári szerkesztősége erről még nem kapott írásbeli végzést. A 18 éve megjelenő lap betilthatóságát a területi bíróság hónapokkal ezelőtt mondotta ki,s a határozat a közelmúltban jogerőre emelkedett. A 23-i,vasárnapi szám már nem jelenik meg.