A PMH véleményeket közöl a prágai népszövetségi kongresszusról. Nyilatkozók: Mayr Harting német szenátor,Szüllő Géza,és Giesswein Sándor,a magyarországi keresztényszocializmus meghatározó alakja.

Ungváron közgyűlést tart a Ruszinszkói Földbirtokosok Országos Szövetsége. Memorandumot fogalmaznak meg a földkisajátítások ellen,s elhatározzák,hogy ugyanebben az ügyben az alkotmánybírósághoz fordulnak. 

A PMH híre szerint néhány nappal korábban a Nemzeti Demokrata Párt Horazdiovicéban [?] népgyűlést tartott – válaszként az égeri német gyűlésre, beszédet mondott Karel Kramar,a párt elnöke,aki Csehszlovákia első miniszterelnöke volt 1918–1919-ben. Említette,hogy a hírek szerint német pártokat akarnak bevenni a kormánykoalícióba,pedig 'az nem tyúkól,ahová mindenki beszállhat'. Ha a németek belépnek a kormányba,akkor minden fontos állami érdekről,katonai titokról értesülni fognak,noha 'a legfőbb érdekük az,hogy gyöngítsék a mi hadseregünk erejét'. Ráadásul nyelvi problémákat is okozna a koalíció németekkel való kibővítése, a központi hivatalok Kramár szerint nem lehetnek más,csakis cseh nyelvűek. (Kramár a hadikölcsönökről és a kormányválságról. PMH,1925. július 19.3. p.)

A PMH vezércikke előkészíti a magyar városokban a hónap utolsó napjaiban tartandó iskolaügyi tüntetéssorozatot.

A PMH vezércikkében elbúcsúzik Béla Henrik főszerkesztőtől,aki 'a mai napon' távozik Prágából,mert a rendőr-igazgatóság kiutasította Csehszlovákiából. A kiutasítást sajtóhadjárat előzte meg: 'A kormány sajtója a ferdítések,a rágalmak,a hazugságok,az uszítások és az ízléstelenségek nyilaiból egész záport zúdított egy férfiúra,kiknek évtizedes közismert politikai múltja éppen erre a harcmodorra nem szolgált rá.'1 Béla Henrik kiutasításának ürügye a helyi illetőség hiánya. A főszerkesztő a háború előtt két ízben is a trencséni kerület parlamenti képviselője volt. Hivatalos búcsúztatója 27-én kezdődött, ekkor Szent-Ivány József és Flachbarth Ernő mondott hivatalos beszédet. 

A Szlovenszkón és Ruszinszkón az iskolaügyi akció keretében szervezett ungvári,84 szülő által kezdeményezett ungvári népgyűlést betiltották. Az engedélyeztetési folyamat során kiderül,hogy a zsupán nem fellebbviteli fóruma a rendőr-igazgatóságnak. Sőt,egyáltalán nincs fellebbviteli fórum,azaz sehová nem lehet fellebbezni.

Ezen a napon 5 városban terveztek népgyűlést a magyar iskolák ügyében. Ezek közül a kassait a hatóságok és a szlovákok megakadályozták. A rendőrség a vidékről érkezett magyar gazdákat nem engedte be a Schalkház-terembe,amelyet 'felelőtlen elemek' egyébként is megszálltak. Ez utóbbiak az összes magyar iskola bezárását követelték,és megakadályozták,hogy Szalay László,a gyűlés elnöke megtartsa beszédét. A szlovákok a gyűlés több magyar résztvevőjét inzultálták, ezekből a magyarokból 8-at a rendőrök – akik azonosítószámukat levették -- elő is állítottak,2 személyt pedig átadtak az ügyészségnek. A kormánybiztos a gyűlést állítólag feloszlatta.Érsekújvárban a magyar kisgazdák és a keresztényszocialisták közös gyűlésén 38 község lakossága képviseltette magát.Nagyszőlősön is a magyar pártok együtt szerveztek gyűlést,keresztényszocialista szónokokkal. ,Az ungvári gyűlést nem engedélyezték. Az indoklásból: 'Szándékolt nagynépgyűlés iránti kérelmének helyt adni nem lehet,mivel már a kérvény tónusa sem bizonyítja a gyűlés nyugalmas és törvényes lefolyását. Azonkívül pedig az összehívók nevei nincsenek saját kezűleg aláírva és a személyt nem jelölik meg elegendően. Részben az is meg lett állapítva,hogy egyesek nevei azok tudtán kívül kerültek a kérvényhez. Rendőrigazgatóság.'

Budapesten az árucsereforgalmat érintő cseh-szlovák—magyar gazdasági tárgyalások kezdődtek.

A Lidové noviny bírálja a nagymegyerendszer gyakorlati kivitelezését.Magát a közigazgatási átszervezés célját,a szlovákok megszervezését helyesnek tartja.

Losoncon eltemették a 42 esztendős korában elhunyt Rakottyai Gyulát,akinek korábban nagy szerepe volt Szlovenszkó közgazdasági életében. Nevéhez fűződik a helyi zománcedénygyártás megteremtése,az általa létrehozott ipartelep egy városrészt tett ki,'a régi magyarság egyik leghatalmasabb gyárüzeme' volt,amely 1921 végén,a fordulatot követő szlovenszkói gazdasági válság következtében leállította működését.

Küldöttség hozza föl Prágába a Központi Orosz Nemzeti Tanács egy nappal korábban elkészült memorandumát.

A Rothermere-akció kapcsán a Csehszlovák Nemzeti Demokrata Párt szervezésében,de más pártbeli vezető politikusok részvételével is revízió- és magyarellenes népgyűlést és azt követően bankettet tartanak a prágai Zsófia-szigeten. Vezérszónok a kormánykoalícióba belépő Szlovák Néppárt vezetője,Andrej Hlinka. A banketten Samuel Zoch evangélikus püspök,az Agrárpárt prominense a prágai magyar 'lapok' – a Prágai Magyar Hírlap – szigorú cenzúráját követeli,majd az ezt követő sajtópolémiában a pozsonyi magyar nyelvű,Reggel című lapban is megtámadja a Prágai Magyar Hírlapot és .a szlovák – magyar viszonyt kutató Steier Lajos történészt.

A rozsnyói kultúrházak 8 éve katonai célokra vannak lefoglalva. A PMH híre szerint Michal Bubnič rozsnyói püspök beszédet tartott a helyi Katolikus Legényegylet díszelőadásán,s szóvá tettek az kultúregyletek [és egyéb épületek] – pl. a Legényegyesület székháza,a premontrei gimnázium – tarthatatlan helyzetét.

63 éves korában meghal Kovaliczky Zénó,az eperjesi görög katolikus székeskáptalan nagyprépostja.

A PMH a berlini Vossische Zeitung alapján közli,hogy a cseh–magyar vegyes bíróság ítéletet hirdetett Hadik gróf a földreformmal kapcsolatos perében, elutasítva Hadik képviseletének kifogásait és téziseit,a csehszlovák állam belső ügyének minősítve a földreformot. 'Az ítélet kifejezetten méltatja a csehszlovák földreform szociálpolitikai jelentőségét.'

Szikay Ferenc válaszol a Kassai Napló (K. N.-ként jelöli) szeptember 13-i számában megjelent cikkre,'mely felelőssé teszi a szlovenszkói íróegyesületeket,mért nem történt lépés az irányban,hogy a Baumgarten-alapítvány kuratóriumában a szlovenszkói magyar irodalom is képviselve legyen s hogy az alapítvány kamataiból szlovenszkói magyar írókat is jutalmazzanak'. Sziklay szerint a cikk nem korrekt,s nem felel meg a K. N. munkatársa és közte történt megállapodásnak. Ő maga a Kazinczy Társaság megbízásából fölkereste Babits Mihályt,az alapítvány irodalmi kurátorát, megkapta tőle a Baumgarten Ferenc Irodalmi Alapítvány Alapító Oklevelét,amelyben a kiosztás feltételei szerepelnek. Eszerint az alapító célja nem a tehetség jutalmazása,hanem olyan eszményi célokat szolgáló alkotók támogatása,akik 'személyes előnyök kedvéért megalkuvást nem ismernek' s 'anyagiakban szükséget szenvednek'. A kuratórium két személyből áll,Babitsból mint író kurátorból és Basch Lórántból mint jogász kurátorból. Tehát a kuratóriumban a szlovenszkói magyar irodalom nem igényelhet képviseleti jogot. Az évdíjakban és segélyekben részesülő írók kiválasztása pályázat kiírása nélkül történik, irodalmi és tudományos társaságok a tanácsadó testület útján ajánlhatnak írókat támogatásra,de az első évdíj,jutalom eleve csak 1929. január 18-án kerül kiosztásra. Azok jönnek tehát számításba,akiket a tanácsadó testület vagy a kuratórium kijelöl,vagy akiket irodalmi és tudományos társaságok ajánlanak. A Kazinczy Társaság élni fog az ajánlás jogával,olyan írók érdekében,akik az alapító intencióinak és a a föltételeknek megfelelnek.

A közeledő országos és járási képviselő-testületi választások terminusaiban a koalíciós pártok valószínűleg megegyeztek már,a Szlovák Néppárt nyilván ezért rendezett választási népgyűléseket 7-én vasárnap,ahol a pártvezérek voltak a vezérszónokok. Hlinka Nagyszombatban,Tiso és Buday Nyitrán volt kénytelen válaszolni az arra vonatkozó vádakra,hogy a párt elárulta az autonómiát. Nagyszombatban Hlinka nyilvános beszédeit az elmúlt tíz évben mindig megzavarták a kommunisták és a szocialisták,most mint kormánypárti vezér jött ide, a gyűlés zavartalanságának biztosítására acélsisakos rendőrosztag vonult fel. Ugyanekkor a népgyűléstől alig száz méterre egy szállodaétteremben Fedor Miklós OKP-s képviselő értekezletet hirdetett,ahol a város tekintélyes magyar és szlovák polgárai vettek részt. Hlinka a népgyűlésen védekezett az árulás vádja ellen,azt hangoztatta,hogy 'Most küzd csak igazán az autonómiáért'. A néppárti tömegtől balra elhelyezkedő kommunista,illetve szocialista tömegből az asszonyok 'Kenyeret adj nékünk,Hlinka' felkiáltásokkal válaszoltak. A zajongó tömeget végül feltűzött szuronyú csendőrök verték szét,két kommunista vezért letartóztattak,majd a városháza elé vonuló és társaik kiszabadítását követelő kommunisták ellen is rohamot intéztek. Később az ismét a városháza előtt tüntető tömeg követelésére a két letartóztatottat szabadon engedték,Hlinka pedig autón visszautazott Rózsahegyre. Szerencsésebben járt Buday és Tiso egészségügyi miniszter Nyitrán. Tiso részletesen indokolta,hogy miért nem árulta el a Néppárt az autonómiát,s hogy miért szavaztak meg pártja képviselői a szlovákokra nézve hátrányos törvényeket – 'néha áldozatot is kell hozni'. A közigazgatási reformról szóló törvényt azért szavazták meg,mert 'alapját képezi a teljes autonómiának'. Beszéde végén hangsúlyozta,hogy a tíz éve emlegetett veszély,hogy a magyarok visszajönnek,alaptalannak bizonyult,a Rotherrmere-akció is sikertelen lesz,majd elítélte a korábbi szocialista kormányrezsimet.

Prágában nagyszabású,katonai szemlével egybekötött ünnepségsorozaton emlékeznek meg a köztársaság fennállásának tizedik évfordulójáról. A Vencel téri nagygyűlést kommunista tüntetők zavarják meg,a fővárosi közgyűlésen 'a programban levő karének megkezdése helyett a tizenhét kommunista városatya uniszónó teli tüdőből az Imternacionálét énekelte el'.Masaryk elnök ünnepi üzenetében utalt a revízióra és a kisebbségi kérdésre. Többek között ezeket mondta:,'nem várhatjuk el,hogy a békeszerződések határozatait mindenki ellenkezés és tiltakozás nélkül vállalja magára. Habozás nélkül kijelentem magam is,hogy a békeszerződések bizonyos tisztázást követelnek. Ennek azonban lojálisan,nyíltan és becsületesen kell megtörténnie. Az ellenséges agitáció,a hamisságokkal vagy egyenesen hazugságokkal való küzdelem nem hozhat javulást. Ugy a külső,mint a belső politikában mindig és mindenütt vannak dilettánsok és amatőrök,köztük néhány becsületes naiv is,akik értelmes értelmetlenségükkel a politikai nyilvánosságot nyugtalanítják. Éppen most láttuk egy ilyen kiáltó dilettantizmusnak a példáját,amely nem tárgyilagos módon agitált a békeszerződések ellen. Az ilyen szabású emberek a béke jelszava alatt harcot szítanak és a békeszerződések reviziójára való nem tárgyilagos törekvésük által veszélyes mértékben erősítik meg a politikai zűrzavar kihasználóit. A több millió emberélet által megvásárolt szerződések nem jelenthetnek papírrongyot. Nem túlzás,ha kijelentem,hogy a békeszerződések aláírása óta lojálisan törekszünk a szomszédainkkal való békés viszonyra és fáradozunk az általános béke,továbbá Középeurópa és az egész Európa békés konszolidációja érdekében. A pacifizmus a háború óta nemcsak erény,hanem életszükséglet.',A Pondelnik hétfő lap szerint Bernard Shaw ünnepi levelet intézett [Karel] Čapek cseh íróhoz,amelyben ez is szerepel: 'Ami engem illet,ha választanom kellene,mi legyek inkább,magyar nemzetiségű-e csehszlovák uralom alatt,vagy csehszlovák nemzetiségű magyar uralom alatt,mindig inkább magyar szeretnék lenni.'

A PMH október 29-i keltezésű híre a Lidové Novinyből idézi Scotus Viator Csehszlovákia tíz év után című cikkét. A skót politikus-publicista változatlanul meg van ugyan elégedve Csehszlovákia fejlődésével,de kisebbségi vonatkozásban nem zárkózik el korábbi álláspontja némi korrekciójától, a magyar panaszokat indokoltaknak,jogosaknak tekinti. A legfontosabb részt a magyar napilap idézi is:,'Nincsen még megoldva a szlovenszkói magyar kisebbségnek kisebb,azonban külpolitikai okokból alig kisebb jelentőségű és sokkal kényelmetlenebb problémája. A magyarok sokkal kevésbé hajlandók a megegyezésre,részben azért,mivel sokkal többet veszítettek,minthogy csalódásuk,a múltjuk és jelenük közti ellentét sokkal nagyobb és ezért kevesebb bizalmuk van a jövőben, de részben azért is,minthogy a köztársaságban elfoglalt helyzetük sokkal alárendeltebb,mint a németeké és sok panaszra ad nekik jogos okot. Nem szándékozom most a magyar panaszokkal foglalkozni,azonban érzem,hogy ezt meg kell mondani az általános igazság érdekében. Sok cseh és szlovák egészen hálátlanul megfeledkezik arról,hogy belássa,mennyit kell még végezni és megelégszik azzal,hogy szembeállítja a magyaroknak valóban megadott jogokat ama jogok fogyatékosságával,amelyeket a magyarok valamikor biztosítottak a szlovákoknak,vagy amelyeket a mai Magyarországon biztositanak a szlovák kisebbségnek. A magyaroknak ez alapok egyikén sincs joguk hangjukat fölemelni,hanem csak az absztrakt igazság alapján,ha a történelmet egy időre mellőzzük – és ez az egyetlen alap,amelyet mint Csehszlovákia határozott jóbarátja elfogadhatok – van valóban igaz okuk a panaszokra.Különösen az állampolgárság és illetőség meg nem oldott kérdése,amely a »hontalanok« hatalmas osztályát teremtette meg,válik komoly botránnyá s idézi elő sok ezer ember szenvedését és bárminél jobban járul hozzá a magyarok és csehszlovákok viszonyának elmérgesítéséhez. Ez és a nyugdíjasoknak párhuzmosan haladó,bár kisebb,de távolról sem elhanyagolható kérdése belekuszálódott a hivatali szőrszálhasogatás közigazgatási és jogi zűrzavarába és amire szükség van: az mindkét tulnyomóan politikai és nem jogi problémának bátor és államférfiúi rendezése,nagyszabású rendezése,amely az emberiességen és nem jogi csűrés-csavaráson alapul.Egy másik ügy,amelyet a magyarok sérelmesnek éreznek,az a szándékos és mesterséges mód,amellyel a szlovenszkói járásokat úgy osztották be,hogy a magyar lakosság bennük a megkivánt husz százaléknál kisebb legyen és ezzel megfosztották attól a jogtól hogy nyelvét a biróság előtt használhassa. Hasonlóképpen – ámbár elegendő elemi iskolával birnak (?) és néhány középiskolájuk van,ugyszólván semminő szak- (például mezőgazdasági) iskolájuk nincs – a magyar tanitók képzéséről való gondoskodás nagyon elégtelen,az egyetemeken nincsenek magyar tanszékek,ámbár erre ma,amikor Csehszlovákia kénytelen volt (?) megtagadni a magyar egyetemeken szerzett akadémiai fokozatok elismerését,inkább van szükség,mint bármikor. Könnyen lehetne még felsorakoztatni más panaszokat is,amelyek a magyar református egyház és a kulturális egyesületek helyzetére vonatkoznak. Mostani célomnak azonban megfelel,ha megjelölök bizonyos irányokat,amelyek sürgős vizsgálatot és reformokat igényelnek,mielőtt állítani lehet majd,hogy a szlovenszkói magyaroknak nincsenek jogosult panaszai.'

A Magyar Nemzeti Párt elnöki tanácsának pozsonyi ülésén határoznak a Blanár Béla halálával megüresedett tartománygyűlési mandátum sorsáról. Ezt a listán következő dr. Salkovszky Jenő ipolysági ügyvéd,országos alelnök kapja meg egy évre,a következő esztendőben pedig dr. Halmi Béla kassai ügyvéd,országos és kerületi alelnök.

A betiltott PMH helyett új sajtóorgánum jelenik meg,az első szlovenszkói 'információs lap'. Címe: Napló. Független magyar napilap – legalábbis a fejléc szerint. [Valójában a PMH szerkesztősége állítja elő.] Elsősorban a mindennapi,nélkülözhetetlen tájékozódási igényeket akarja kielégíteni. Megjelenési helye Mährisch-Ostrau [Ostrava],melynek fekvése lehetővé teszi hogy z éjfélkor fölvett friss híreket reggel Kassától Beregszászig olvashassák. (Ez egy évtizedes problémát old meg.) Ugyanaz a cég adja ki,amelyik a Mährisch-Ostrauer Morgenzeitung című,igen jó hírforrásokkal bíró német lapot. Egyben ez a legolcsóbb szlovenszkói reggeli lap. Kiad

Keresztúry [József] magyar szenátor a sajtótörvény-javaslat szenátusi vitájában bírálja a tervezet elasztikus szövegét: ha az ebben a formában kerül be a törvénytárba,akkor Csehszlovákiában egy új rend fog kialakulni. A demokratikus állam falán rés támad a rendi alkotmány felé,megszűnik a kisebbségi jogvédelem. A készülő törvény kizárólag az ellenzéki sajtó letörésére szolgál. Ketresztúry név szerinti szavazást kér,és tiltakozik a törvényjavaslat ellen a lelkiismereti szabadság nevében. (A szenátor szót emel a pozsonyi magyar reálgimnáziumból kiszorult diákok érdekében is.)

Ruzsbachfürdőn agyvérzésben meghalt Kolos Ernő volt bankigazgató,aki az államfordulat idején a kassai szinház titkára,Karel Čapek R. U. R. című színművének társfordítója,később a műkedvelő színjátszás pártfogója volt, az ő nevéhez is fűződik az eperjesi műkedvelő színházi munka felvirágoztatása.

A PMH híre szerint cseh lapok,így a Večer és a Bohemia arra hívják föl a figyelmet,hogy a cseh nemzetiszocialisták közeledni próbálnak a Szudétanémet Párthoz, Jaroslav Stránský,a cseh párt egyik vezetője részt vett például egy Henlein-párti értekezleten.

E napi hír szerint Munkácson új magyar katolikus hetilap jelenik meg Katolikus Élet címmel, felelős szerkesztője Tonhaizer Ferenc,a munkatársak között szerepel Mondy Miklós fancsikai esperes és Máthé Miklós görög katolikus lelkész.

Szabó Lajos,az árpádföldi templom esperes-plébánosa,Rákosszentmihályról templomába utazván misét tartani,Sashalom és Cinkota között a vonaton szívszélhűdésben meghal. Nagy Kálmán nagyszőlősi orvossal ő szervezte meg a kárpátaljai keresztényszocialista pártot,később munkácsi illetőségét megsemmisítették,1927. november 26-én Romániába toloncolták,innen került aztán Magyarországra.