TK | Kisebbségkutató Intézet

Filep Tamás Gusztáv: Csehszlovákiai magyar kisebbség történeti kronológiája 1922-1938

Keresőmező

Év

Hónap

(a Prágai Magyar Hírlap alapján)

Év	Hónap	Nap	Tétel	Kapcsolódó dokumentum
Év 1937.	Hónap november	Nap 26.	Egy kommunista képviselőnek a csehszlovák–magyar viszonyra vonatkozó interpellációjára adott válaszb ... Bővebben Egy kommunista képviselőnek a csehszlovák–magyar viszonyra vonatkozó interpellációjára adott válaszból kiderül a csehszlovák kormány aktuális álláspontja. Eszerint a Habsburg-restaurációnak nincs olyan realitása,mint amekkorát tulajdonítanak neki. Magyarország nemzetközi kötelezettségeket vállalt,s ha ezeket megsértené,komplikált helyzetbe kerülne. Ezért a kérdést a kisantant nem bolygatja fölöslegesen. Ha a kérdés valamilyen formában aktualitást nyerne,Csehszlovákia és a kisantant többi állama erélyesen követelni fogja,hogy Magyarország ezeket a nemzetközi kötelezettségeket tartsa be. Egyébként Csehszlovákia nem avatkozik be a szomszéd állam belügyeibe. Viszont a kormány 'a kérdés fejlődését állandóan és alaposan figyelemmel kiséri'.	Kapcsolódó dokumentum A csehszlovák kormány álláspontja a Habsburg-restauráció kérdésében. PMH,1927. november 27.,2. p.
Év 1928.	Hónap február	Nap 17–18.	A PMH a londoni Generall Pressből idézi a csehszlovák külügyminiszter véleményét,mely szerint a béke ... Bővebben A PMH a londoni Generall Pressből idézi a csehszlovák külügyminiszter véleményét,mely szerint a békeszerződésekhez nem szabad nyúlni: 'Nem marad tehát más,mint a második ut: Önöktől függ,keressünk-e bázist a megegyezésre,bennünk nincs semmi rosszakarat. Locarno keretei közt egész könnyen találhatunk Magyarországgal megegyezést,mely véget vetne a polémiáknak és békén élhetünk majd egymás mellett.' Másnap a budapesti Pester Lloyd [félhivatalos válaszként] visszautasítja az ajánlatot,Magyarország békés eszközökkel,de a revízióra törekszik.	Kapcsolódó dokumentum Benes Locarnot ajánl Magyarországnak? PMH,1928. február 18.,[??] p., A nyugati Locarno nem igazolja Benes keleti Locarnoját. PMH 1928. február 19.,[??] p.
Év 1933.	Hónap február	Nap 6.	A vegyes döntőbíráság Hágában ítéletet hozott a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem a csehszlová ... Bővebben A vegyes döntőbíráság Hágában ítéletet hozott a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem a csehszlovák állam ellen tíz évvel korábban,1923-ban Nyitra,Pozsony és Turóc megyékben fekvő,kb. 15 000 katasztrális hold kiterjedésű birtokainak visszaadása iránt indított perében. Az ítélet kötelezi a csehszlovák államot,hogy a trianoni szerződés 250. cikke értelmében ezeket az ingatlanokat adja vissza. Az ingatlanok értéke egy a cseh sajtóból átvett hír szerint körülbelül 30 millió csehszlovák korona.	Kapcsolódó dokumentum Nagy magyar győzelem a hágai döntőbíróság előtt. PMH,1933. február 10.,4. p.
Év 1933.	Hónap szeptember	Nap 5.	A PMH összefoglalja a Vavro Šrobár állítólagos kijelentései okozta bonyodalmakat. A volt szlovák pol ... Bővebben A PMH összefoglalja a Vavro Šrobár állítólagos kijelentései okozta bonyodalmakat. A volt szlovák politikus – ekkor Trencsénteplicen főrészvényes és fürdőorvos – interjút adott a budapesti Reggel munkatársának,amelyben az szerepel,hogy a csehszlovákok teljes barátságban akarnak élni Magyarországgasl,hiszen a két nemzet egymásra van utalva. A revízió ügyében ők nem dönthetnek,csak a nagyhatalmak,hiszen Csehszlovákia az ő akaratukból jött létre,és határait is ők állapították meg. Ha ők meg akarnák változtatni ezeket a határokat,úgy a két nemzet hozzájárulása nélkül teszik meg. A Csehszlovák Távirati Iroda megkereste Šrobárt,valóban az ő kijelentései-e ezek. Šrobárnak nem volt alkalma összehasonlítani a szöveget a saját kijelentéseivel,viszont elmondta,hogy szerinte mit nyilatkozott a magyar lapnak:,'A magyarok a revizióra vonatkozóan nemzetüket fölösleges reményekben ringatják,amivel nemcsak saját népüket,de a környező országok népeit is állandóan nyugtalanitják. Sem a magyarok nem kényszerithetnek Csehszlovákiára valamilyen reviziót,sem Csehszlovákia nem teheti ezt a magyarokkal szemben. Ha a hatalmas német birodalom nem tudta az osztrák csatlakozást kierőszakolni,mennyivel kevésbé tudnának célt érni a kis nemzetek hasonló törekvései. A nyugtalanság szitása helyett sokkal okosabb volna,ha a magyarok arra törekednének,hogy szomszéd államaikkal jó gazdasági kapcsolatba kerüljenek és előnyös kereskedelmi szerződést kössenek.'	Kapcsolódó dokumentum Srobár és a revízió. PMH,1933. szeptember 6.,6. p.
Év 1937.	Hónap május	Nap 24.	A magyar képviselőház a külügyi tárca költségvetését tárgyalja A Reggel című lap jelentése szerinrt ... Bővebben A magyar képviselőház a külügyi tárca költségvetését tárgyalja A Reggel című lap jelentése szerinrt a vita végén felszólal Kánya Kálmán külügyminiszter,aki válaszol Milan Hodža csehszlovák miniszterelnök és Kamil Krofta külügyminiszter legutóbbi beszédeire,fölemlíti a magyar–jugoszláv-viszonyt és ismerteti kormánya álláspontját a katonai egyenjogúságról. Eszerint az egyenjogúság a magyar nemzet természetes joga, nem lehet nemzetjözi alku tárgya. A kérdést Magyarország nem önhatalmúlag akarja megoldani,várja a nagyhatalmak és a Népszövetség szükséges lépéseit.	Kapcsolódó dokumentum Kánya válasza Hodžának és Kroftának. PMH,1937. május 25.,2. p.