Kassán zászlót bont a Magyar Nemzeti Párt,de a Schalkház nagytermében tartott nagygyűlést 30-40 kommunista Goldhammer Géza párttitkár és Weisz Tibor szerkesztő vezetésével megzavarja, Szent-Ivány József programbeszéde után a rendőrség a gyűlést feloszlatja. Ezt a PMH kassai tudósítója úgy értékeli,hogy 'a választási terror legellenszenvesebb és legelitélendőbb módszerét,a szabad véleménynyilvánitás elfojtását ebben a választási harcban a kommunisták kezdeményezték és ezzel minden erkölcsi alapot kirugtak magok alól,amikor a választási terror ellen panaszkodnak'. A tudósításból érezhető a megdöbbenés, mintha most dőlt volna el,hogy a kommunisták nem a kormánykoalíció ellen,hanem a magyar társadalom megszervezése ellen lépnek föl. Blanár Béla elnök megnyitó beszédét arra építi,hogy bár eddig is magyar egységről beszéltek,de korábban minden pártmozgalom szétforgácsolódott – 'Részben a vallás,részben a foglalkozás ütött rést sorainkban' – most már azonban halaszthatatlan az egység megteremtése. A Magyar Nemzeti Párt szervezkedésének két pillére: A magyar nemzeti érzés és a nemzeti demokrácia.Ezután tartotta meg Szent-Ivány a kommunisták által közbeszólásokkal és ordibálásokkal meg-megszakított beszédét. Ő abból indult ki,hogy a magyarság kis lélekszáma és szellemi széttagoltsága nélkülözhetetlenné teszi a közös kisebbségi sorsban élőkkel való együttműködést. Ha a magyar egységet nem sikerült létrehozni,ez nem rajta múlt. Tovább kell haladni,lépésről lépésre, kihasználva az adódó politikai konstellációkat. Ezután ismerteti koncepcióját, hangsúlyozva,hogy az egység akadályai közül a keresztényszocialisták elkülönülése 'tiszteletreméltó indokokból és a jelenlegi helyzetből folyik'. Bízik abban,hogy a domináló magyar politikai frakciót a magyarság többsége létre fogja hozni – logikusan az új pártszerveződés révén. Döntő lépés a szövetségesek megnyerése. A magyar Párt,illetve az ő vezetése alatt álló Országos Magyar Kisgazda-,Földmíves és Kisiparos Párt párt a Moldván túli és a szlovenszkói német pártok 'jelentékeny részével' együtt vesz rész a választási harcban,aztán a parlamenti munkában. Ez a csehszlovákiai német–magyar egység nemcsak helyi jelentőségű,hanem egy magasabb ideált is szolgál,'a hivatalos Német- és Magyarország közeledését'. Az európai kisebbségek sorsának jobbrafordulása függ Németország hatalmának és befolyásának az európai 'koncern'-ben való növekedésétől. Emellett soha nem fogja feladni a szlovákokkal való együttműködés lehetőségét, a magyaroknak támogatniuk kell a szlovák nemzeti önkormányzat létrejöttét,de egyrészt feltételek megszabása,másrészt a magyar nemzeti érdekek feladása nélkül,'szeparáltan… a nemzeti orgánizmus szilárd és egységes alapján'. A továbbiakban szembenéz a lehetséges vádakkal. Cáfolja,hogy a keresztényszocialista pártot akarná tönkretenni,azzal szemben a választási harcban és egyébként is lojalitást követel meg a híveitől. Ő a parlamenti együttműködés feltételeit a kerszocok számára a németekkel közös blokkban is biztosította. Súlyos bűn (nyilván: támadói szemében) a liberalizmusa, de ez a fogalom ma annyit jelent,hogy keresztényi türelmet kell gyakorolni más vallások és nemzetek iránt, liberalizmus nélkül szocializmus sem létezhet- A progresszió lerombolta a gazdasági liberalizmus kinövéseit,a liberalizmusnak mára az értékei maradtak meg: 'az individuum fejlődési szabadsága,mely ha szellemi és veszélyes,a társadalom megfelelő nevelésével paralizálva van,ha pedig gazdasági,akkor az esetek túlnyomó részében produktív és közhasznú.' Erre a liberalizmusra egy nemzeti politika iránynak is szüksége van. Vádak érhetik őt politikai realizmusa miatt is,ő azonban nem hajlandó 'vállalni a felelősséget népünk és a történelem előtt azért az improduktivitásért,mely ha nem így tennék,politikánkban bizonyosan bekövetkeznék'. Újabb rágalom,hogy elhagyta az agrárgazdasági alapot,ezzel szemben közéleti munkája döntően az agrármozgalomban zajlott le,s ő mai is azoknak kisgazdáknak a vezetője,akik már a fordulat előtt az ő elnöklete alatt működő gazdasági szervezetben tömörültek, most is az ő nevükben keresi földművelők és polgárok szövetségét. Gazda,kereskedő,munkás és iparos közösen kell hogy a védelmi küzdelmet folytassa. Enélkül 'elveszünk mindnyájan'.

A PMH írja: 'A magyar nemzeti párt ideiglenes intéző bizottsága elhatározta,hogy a közel jövőben megalakítja a párt egyházpolitikai szakosztályát,amelynek feladata lesz az egyházak védelme és az egyházpolitikai kérdések tekintetében a szlovenszkói magyar egyházak érdekeinek hathatós képviselete. Az egyházpolitikai szakosztály csoportokra oszlik majd,így róm kath.református,evangélikus szakosztály alakítását tervezik. A szakosztályokra nagy hivatás vár,most,amikor a kormánypolitika számos,az egyházakat érdeklő kérdést kíván megoldani,amely kérdések megoldásánál a magyar egyházak eminens érdekeit veszélyeztetik.'

A PMH vezércikkében Szent-Ivány József,a Magyar Nemzeti Párt elnöke óvatosan fölveti a kormánykoalícióhoz való kapcsolódás kérdését.

A Magyar Nemzeti Párt törvényhozóinak klubja indítványt terjesztett a nemzetgyűlés elé,melyben követeli az eddigi házszabályok hatályon kívül helyezését és az igazi parlamentarizmust biztosító új házszabályok érdekében pártközi bizottság kiküldését. 'Az indítvány megokolása kifejti,hogy a parlamenti házszabályokat tartalmazó törvények a törvényhozói hatalom függetlenségét a parlamenti szólásszabadság megfosztásával és [a] végrehajtó hatalom kitanult praktikái és machinációi révén a névlegesség állapotába süllyesztik s az egész törvényhozói hatalmat az önkényuralmat inauguráló kormányzati hatalom engedelmes játékszerévé teszik. A népszuverenitás elvét mélyen sérti ez az állapot és a magát szabadnak és demokratikusnak nevező köztársaság törvényhozó testületének saját iniciatívájából hatálytalanítani kell az alkotmány jogi szempontjából amúgy is érvénytelen házszabályokat.' Mindez a nemzetgyűlés belügye, a végrehajtó hatalom nélkül kell véghezvinni,ezért kell a bizottsági.

A PMH cikke szerint a Magyar Nemzeti Párt törvényhozói indítványt terjesztettek a nemzetgyűlés elé, kérik,hogy a nemzetgyűlés utasítsa a belügyminisztert és az igazságügy-minisztert,hogy 6 hónapon belül helyezzék hatályon kívül a közigazgatás új rendezéséről szóló 1920-as törvényt,s nyújtsanak be törvénytervezetet – a legteljesebb önkormányzat és a nemzetiségi egyenjogúság mellett – a nép által választott országgyűlési tisztviselőkkel

Koczor Gyula és a Magyar Nemzeti Párt több képviselője törvényjavaslatot terjesztett a nemzetgyűlés elé az 1920. évi 81. számú 'Földosztási törvény' kiegészítésére. A kiegészítések az alábbi törvényszakaszokhoz kapcsolódnának:,1 § 8. bekezdés: 'mondassék ki az,hogy a német,magyar vagy lengyel kisebbségek által lakott területen az összes felosztásra kerülő föld az illető község,illetve járás földmíveseinek a legutóbbi népszámlálásnál megállapított nemzetiségi számarány alapján osztatik fel. Tehát akár örökáron,akár bérlet útján,csak olyan mértékben részesüljön bárki,mely az arányoknak megfelel.',14. § 9.: 'az örökké adott föld,amennyiben a bérlő,vagy földbérlő egyesület a bérleti feltételeknek megfelel,fel nem mondható. A bérlet alól felszabaduló földek azonos nemzetiségű bérlőknek adandók bérbe,vagy adhatók el örökáron.',29. § 2. 'a földhivatal köteles az elhatározott földosztást az igénylők neveinek,lakóhelyének s a föld kiterjedésének megjelölésével az érdekelt községben 14 napon kifüggesztés által közzé tenni. A törvényjavaslat kéri kimondani,hogy a földhivatal határozatai a legfelsőbb közigazgatási bíróságnál panasszal támadhatók meg.'

Szent-Ivány József az illetőségi törvény vitájában felolvassa a Magyar Nemzeti párt deklarációját:,'A magyar nemzeti párt az illetőség és állampolgárság kérdésében a trianoni békeszerződés által meghatározott törvényes alapon áll. A trianoni béke 1. szakasza az állampolgársági jogot úgy adja meg a csehszlovák köztársaság fennhatósága alá került volt magyar állampolgároknak,hogy ahhoz a csehszlovák köztársaság engedélye nem szükséges. (Ugy van!),Az illetőség az állampolgárság alapja s amint ismeretes,abban a kérdésben,hogy az 1886:XII. magyar törvény alapján ki szerezte meg az illetőséget,vita támadt és ebben a legfelsőbb közigazgatási biróság a magyar joggal és annak alapján álló joggyakorlattal ellentétes álláspontra helyezkedett,dacára annak,hogy a nemzetközi jog szerint a status kérdéseiben mindig a kérdéses területen érvénye jog az irányadó. (Ugy van!) A legfelsőbb közigazgatási biróságnak ez a szerintünk téves álláspontja több százezer itt lakó volt állampolgár exisztenciáját veszélyeztette és veszélyezteti s ezért a magyar nemzeti párt beadta törvényjavaslatát,amellyel az illetőség hallgatólagos megszerzésének lehetőségét kivánta törvény által elismertetni.Ennek a javaslatnak és a Dérer Iván dr. által beadott javaslatnak egyesitett tárgyalásakor meggyőződött a párt arról,hogy a mai pártiszonyok között álláspontunk teljes érvényesitéséhez többséget szerezni nincs módunkban s hogy a ma elérhető eredmény maximuma az,amit a tárgyalás alatt levő javaslat tartalmaz. Választanunk kellett tehát aközött,vajon egy lényeges,de csak részletmegoldást vigyünk-e keresztül,vagy pedig türni az eddigi állapotot és az állampolgárság,illetve illetőség nélkül levőknek helyzetét tétlenül nézni.Ez a javaslat a jogfosztottak nagyobbik felének adja meg a reparációt s mi ünnepélyesen kijelentjük,hogy teljesen szabad kezet tartunk fenn a teljes és állapotunknak megfelelő megoldás kiküzdésére s erre minden rendelkezésünkre álló törvényes eszközt fel fogunk használni. (Ugy van!).A magyar nemzeti párt tehát kötelességének tartotta a mai politikai helyzetet kihasználni arra,hogy ez a kérdés most feltétlenül a törvényhozás elé kerüljön és meg van győződve arról,hogy energiájának latbavetése nélkül e kérdés bármilyen törvényhozási rendezésére csak nagyon hosszu idő eltelte után került volna a sor,vagy talán soha.Világosan és félreérthetettlenül kijelentjük,hogy a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot az állampolgárság kérdésében,a magyar nemzeti kisebbség jogos követelésének érvényesüléséhez,csak kiindulási alapnak tekintjük s azt csak ezen álláspontunk leszögezése mellett szavazzuk meg,úgy azonban,hogy az ellenünk beállitott szakaszok ellen foglalunk állást. Meg fogjuk találni a módot arra,hogy ennek a törvényjavaslatnak erélyes tilltakozásunk ellenére beerőszakolt pontjait megváltoztassuk.'

Koczor képviselő a nemzetgyűlésben kérdést tesz föl a miniszternek a csalóközi gazdák ügyében. 1918 végén a cseh csapatok közeledtével a magyar kormány utasítására az el nem szállíttató államvagyont – 'ingóságokat,anyagokat' – árverés útján eladták,így a nagymegyeri fogolytábor faanyagát,fölszerelését. 1920 nyarán a Nagymegyeren állomásozó katonai hatóságok még egyszer kényszerrel megfizettették az árverésen résztvevőkkel – volt,aki ellenállt –,mert szerintük az a szlovák állam tulajdonát képezte. Jogi úton kiderült,hogy erre a katonáknak nem volt joga,a gazdák számra kedvezőnek ígérkező pörök indultak,de azokat Fajnor Vladimir dr. bratislavi táblaelnök az igazságszolgáltatás menetébe beavatkozva jogszerűtlenül leállíttatta. Tud-e erről és hozadékairól,származékairól a miniszter.

Szent-Ivány József,a Magyar Nemzeti Párt elnöke nyilatkozik 'az aktivista irány eddigi eredményeiről'.

A Magyar Nemzeti Párt és a Szepesi Német Párt közös törvényhozói klubja dr. Törköly József szenátor vezetésével tartott ülésén döntés születik,hogy a két párt törvényhozói a közigazgatási reformmal kapcsolatos törvényjavaslat ellen fognak szavazni,mert a demokratikus önkényuralom megvalósításának eszközét,a személyes szabadság alkotmányos biztosítékainak megtámadását látják benne,'végül,mivel a klub arról szerzett kétségtelen bizonyitékot,hogy a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogának a javaslatban kifejezésre juttatott negligálása által a kormány a nemzeti egyenjoguság fennen hirdetett programját bizonyitottan megtagadta,cserben hagyta'. A klub a teljes önkormányzatot jelentő megyerendszer alapján áll.A továbbiakban a lap több bírálatot közöl a törvényről,illetve közreadja a magyar ellenzéki beszédeket.

A Magyar Nemzeti Párt országos pártvezetőségi ülése Léván, Szent-Ivány József pártvezér beszámol a párt kétéves politikájáról. Meggyőződése,hogy a Bund dere Landwirte elhamarkodottan lépett be a kormányba. Utal a Rothermere-akcióra és a revízió problémájára,kijelenti,hogy továbbra is együtt fognak működni a keresztényszocialistákkal,a községi választásokon közös listát fognak állítani.

A magyar nemzeti párt törvényhozói klubja 1927 november 24-én Törköly József dr. szenátor,a klub helyettes elnökének elnöklése mellett klubülést tartott,amelyen a Bund der Landwirte és a magyar nemzeti párt törvényhozói közös klubjának likvidálásával kapcsolatos kérdéseket tárgyalta meg. A klub elhatározta,hogy az állami költségvetés ellen fog szavazni. A költségvetéssel szemben a párt hivatalos álláspontját mint hivatalos szónokok Holota János dr. és Füssy Kálmán képviselők,valamint Törköly József dr. és Richter János szenátorok fogják előadni,illetve kifejteni. Tárgyaltatott a Szlovenszkóban és Ruszinszkóban hivatalosan szervezett aláirásszerzések kérdése. A magyar nemzeti párt klubja elhatározta,hogy az összes parlamenti klubokat megkeresi aziránt,hogy ezen lelki erőszak megszüntetésére a szükséges lépéseket megtegyék. Majd az országos keresztényszocialista párt és a magyar nemzeti párt együttmüködésének kérdése tárgyaltatott. Kimeritő és beható eszmecsere után a klub elhatározta,hogy eddigi álláspontját változatlanul fentartja,a magyar együttmüködést a magyar egység kiépitése érdekében feltétlenül szükségesnek tartja és ennek érdekében ezentul is mindent meg fog tenni. A klubülés végül több személyi és adminisztrativ jellegü kérdést tárgyalt meg. (Hivatalos.)''

E napon dátumozott hír szerint a Magyar Nemzeti Párt elnöki tanácsa 'a mult napokban' a következő határozatot hozta:,'A magyar nemzeti párt elnöki tanácsa hivatalosan a sajtó útján közli Szlovenszkó és Ruszinszkó népeivel,hogy az adópolitika szörnyüségeinek és az adóalanyokat romboló kiméletlen és erőszakos adóbehajtásoknak megszüntetése érdekében szükségesnek tartja,hogy Szlovenszkó és Ruszinszkó összes törvényhozói pártkülönbség nélkül egy küldöttségben jelenjenek meg Prágában a pénzügyminiszter előtt és követeljék azt a haladéktalan orvoslást,amely a teherbiróképessség szemmeltartásával a lehető adócsökkentés és az adóhátralékokra vonatkozó azonnali moratórium engedélyezése,illetve az adóhátralékok fizetésének több évre való szétosztása által megállitja Szlovenszkón és Ruszinszkón a magángazdaságok és az adóalanyok teljes gazdasági leromlását.Ez alapon a magyar nemzeti párt a szükségesnek tartott akciót kezdeményezi és az országos keresztényszocialista és a Zipser Deutsche Partei testvérpártokkal fennálló közös klubja által a küldöttségnek a pénzügyminiszter által való fogadását 1932. október 26-ának délelőtt 11 órája s délután 6 órája közötti idő valamelyik órájára kérelmezi és a küldöttségbe Szlovenszkó és Ruszinszkó összes törvényhozóit külön-külön is meghívja.'

Kassa határában,egy őt Budapestről hazaszállító mentőautóban hajnalban meghal az 1866-os születésű Blanár Béla jogász,várospolitikus,a Magyar Jogpárt alapító tagja,a Magyar Nemzeti Párt egyik vezetője. Tevékenységébe,funkcióiba betekintést nyújt pártja hivatalos jelentése:,'A magyar nemzeti párt mélységes fájdalommal és szomoru megdöbbenéssel jelenti,hogy Blanár Béla dr.pártunk általánosan tisztelt és nagyrabecsült,mindnyájunk által szeretett alelnöke,Kassa város nyugalmazott polgármestere és volt országgyülési képviselője,tartománygyülési képviselő,az országos választmány tagja,Kassa város képviselőtestületének és tanácsának tagja folyó hó 31-én az élők sorából elköltözött. A magyar nemzeti párt szellemi vezérét és harcos bajnokát siratja az elhunytban,akinek közmondásos becsületessége,a város és ország ügyeiben tanusitott önzetlensége,szorgalma és buzgó áldozatkészsége mindnyájunknak követendő például szolgál. Elhunyta pótolhatatlan veszteségünk. Emlékét mindnyájan hiven fogjuk megőrizni. Temetése hétfőn,január 2-án délelőtt tiz órakor lesz a városházáról. Kassa 1932. december 31-én.',Blanár Blélát a város saját halottjának tekinti és díszsírhelyen temeti el.

Grusetzky Ferencet,a Magyar Nemzeti Párt kassai körzetének titkárát Szent-Ivány József pártvezér a párt végrehajtó-bizottságának előterjesztésére tiszteletbeli főtitkárrá léptette elő.

Pozsonyban,a párt helyi szervezetének tanácstermében ülésezett a Magyar Nemzeti Párt elnöki tanácsa, dr. Törköly József országos elnök betegsége miatt Jaross Andor országos ügyvezető elnök elnökletével.Szent-Ivány József pártvezér jelentést tett a politika helyzetéről és a köztársasági elnökválasztás alkalmával a magyar nemzeti párti törvényhozók állásfoglalásának indokairól. Kronológikus sorrendben ismertette a választással kapcsolatos eseményeket és megállapitotta,hogy a magyar törvényhozók egységes politikai cselekvésének megőrzése csak úgy volt lehetséges,hogy dr. Beneš elnök ur jelölését támogatják. Ez a körülmény – a magyar kisebbség parlamenti képviseletének egysége – oly nagyfontosságu föltétele minden magyar kisebbségi politika eredményességének,amely a politikai felelősség érzetét szem előtt tartó magyar nemzeti párti törvényhozók által figyelmen kívül hagyható nem volt.Beszédét a következő szavakkal fejezte be:,– Ez vezetett az elnökválasztásnál is arra,hogy dr. Beneš Ede jelöltségét támogassuk és azt óhajtuk,hogy az elnök ur tiszteletreméltó személyén keresztül keljen életre Masaryk Tamás tudományos szinvonalra emelkedett demokrácia-elmélete és hogy az elnök ur magas méltóságában külügyminiszteri politikai megkötöttsége alól fölszabadultan gyógyitsa meg a magyar nemzet szörnyü sebeit.'

Hónapokig tartó betegség után 65 éves korában Érsekújvárban meghal Kurucz Ferenc,a helyi kisgazda-társadalom egyik legjelentősebb alakja,a Kisgazda-,Földmíves- Kisiparospárt,majd a Magyar Nemzeti Párt alapító tagja,az MNP országos pártvezetőségének tagja az újvári körzet elnöke,a városi képviselő-testület és tanács tagja,a,helyi Gazdakör alapító tagja,a Gazda-Dalárda elnöke.