A pozsonyi Prímáspalota tükörtermében Grosschmid Géza elnökletével megalakul a Csehszlovákiai Magyar Kisebbségi Liga. Az elnök méltatja a Népszövetség döntését,amely lehetővé tette,hogy a nemzeti kisebbségek törvényes módot kapjanak kívánságaik és sérelmeik megismertetésére. A szervezésért Szüllő Gézának és Flachbarth Ernőnek mond köszönetet. Flachbarth felolvassa Medinger német képviselőnek,a német liga elnökének üdvözlő és együttműködést ajánló levelét. Jankovics Marcell után Szüllő tart még beszédet. Megemlékezik a mozgalom kezdeményezőjéről és legkitartóbb harcosáról,Petrogalli Oszkárról. Idézet Szüllő beszédéből: 'Az államra vonatkozóan két különböző nézet tartotta fenn magát,az egyik az angolszászoké,akik az államot csupán keretnek tekintik az egyén érvényesülését [sic!],a másik pedig a germán vagy kontinentális meggyőződés,amely szerint asz egyén csak másodrendűvé válik az állam érdekeivel szemben. Ez a két világnézet nem tudta megérteni egymást,s a kettő összeütközéséből robbant ki a világháború s ennek vagyunk mi legyőzöttjei. A liga munkája abban kristályosodik ki,hogy a jog uralmát minden téren keresztül vigye,hirdesse. A világon egyetlen hatalom a jog,mert minden élőnek,fajnak,nemzetnei egyénnek joga van élni. Ezt a jogot erőszakkal legyőzni nem lehet,mert emberi erő nem tudja legyőzni.

E napi pozsonyi hír szerint a Csehszlovákiai Magyar Tudományos,Irodalmi és Művészeti Társaság régóta várt folyóiratának,a Magyar Figyelőnek első,dupla száma végre megjelent,ám azt Maléter István volt jogakadémiai tanár,a Társaság tudományos szakosztálya vezetőjének cikke miatt – mely a kisebbségi kérdésről Prágában tartott előadásának írott változata – rögtön el is kobozták.

A PMH-t pótló Napló 'gyöngéd szeretettel',de a hiányosságokat bőven taglalva értékeli a 'Masaryk Akadémia' Magyar Figyelő című folyóiratának 'Hosszu és gyötrelmes vajudás után' végre megjelent első számát. A lap gerincének,legsúlyosabb közleményének – teljes joggal – Maléter István a csehszlovákiai magyar kisebbség helyzetéről írott tanulmányát tartja (valószínűleg a cenzúra beavatkozását kerülendő nem említve meg,hogy a lap első kiadását e tanulmány miatt elkobozták,a második kiadása pedig csak a dolgozat megcsonkításával láthatott napvilágot). Emellett magas színvonalúnak,bár túlságosan részletkérdéssel foglalkozónak tartja Sas Andornak a munkácsi barokkról szóló tanulmányát,Krammer Jenő cikkét alaposnak és szintén színvonalasnak,de inkább (nyilván pedagógiai vagy lélektani) szaklapba valónak minősíti. A folyóiratnak azonban nincsen 'szilárd alapváz'-a,az összeállítás ötletszerű,az egyes közlemények bárhol másutt megjelenhettek volna. 'Hiányzik a lapból az,amit egyéniségnek nevezhetnénk s ami egy folyóirat magasabb élethivatását biztositja. A lap megjelenésének Masaryk nagylelkű adományán kívül nem tudja más indokát adni. Nem szükségszerüség,hanem lehetőség hivta életre.' Ezek a hibák pontosan mutatják a tudományos társaságnak az állapotát,amit képvisel. Sok a stílushiba,a magyartalanság,erős – a tudományos rovására – a népszerűsítő,ismeretterjesztő jelleg. Egyoldalúvá teszi a folyóiratot,hogy szerzői mind tanárok,s az ebből származó 'katedrahang' az oka,hogy inkább oktató,mint boncoló vagy szintetizáló jelleget kap az egész folyóirat.

A pozsonyi Müvészegyesület az egyesület 50 éves fennállása alkalmából október 1.-től 15.-ig jubiláris kiállitást rendez Pozsonyban. Tekintettel arra,hogy a 'Csehszlovákiai Magyar Tudományos Irodalmi és Müvészeti Társaság' ez évben először adja ki müvészeti diját,amelynek kiadása országos kiállitáshoz van kötve,a Müvészegyesület módot akar nyujtani minden szlovenszkói magyar müvésznek,hogy ezen a kiállitáson részt vehessen. Az egyesület ezen az uton hivja fel a müvészeket,hogy kiállitási szándékukat augusztus 31-ig jelentsék be a 'Müvészegyesület' titkárságának (Pozsony,Káptalan ucca 13.) Szeptember első napjaiban az egyesület megküldi a kiállitási feltéteket.',

E napi hír: A Csehszlovákiai Magyar Tudományos,Irodalmi és Müvészeti Társaság irodalmi osztályának évadzáró ülésén döntött az 1934. évi irodalmi díjakról. A 3000 koronás díjat Vozári Dezső Szebb a sziréna című verseskötete kapta. A csehszlovák–magyar szellemi kapcsolatok terén a 'legérdemlegesebb' munka Darvas János Hegyország hangja című szlovák költőktől fordított verseket tartalmazó antológiája volt,ő a szintén 3000 koronás díj felét kapta,a másik felét Szalatnai Rezső (a hírben nincs utalás rá,hogy mely dolgozataiért). A művészeti osztály évadzáró ülésén a 3000 koronás nagydíj odaítélésére bizottságot küldtek ki. Kisebb díjak: Peéry Rezső – 1000 korona,Kovács Endre és Jelenek Mária főiskolás hallgatók – 500-500 korona. (Utóbbiak esetlében a díjazott művek szintén nincsenek megnevezve. Sas Andor irodalomtörténet-írói munkásságáért 1000,Szerényi Ferdinánd tudományos munkájáért szintúgy 1000 koronában részesült.

A Csehszlovákiai Magyar Tudományos,Irodalmi és Művészeti Társaság 'hivatalosan közli',hogy kiadóvállalata 'szóhoz,kenyérhez,nyilvánossághoz' kíván juttatni minden tehetséges szlovákiai magyar írót,akár tagja az a társaságnak,akár nem. Ősszel egy hatkötetes könyvsorozatot jelentetnek meg,ebből egy kötet lírai antológia,öt kötet pedig regény,dráma,novella. Az elnökség fölhívja az írókat,hogy kiadásra kész 12-15 íves műveiket (a fölhívásban meghatározott formában) legkésőbb július 30-áig küldjék be a Társasághoz. A várható tiszteletdíj a maximum 15 íves műveknél 2000 példányban való megjelenés esetén 2500-3000 korona. Ha hatnál több értékes kézirat fut be,a Társaság fenntartja jogát arra,hogy a kéziratokat magánál tartsa a jövő évi sorozat számára.

Hírt ad a PMH arról,hogy megjelent a Csehszlovákiai Magyar Dalosszövetség hivatalos lapjának,a Magyar Dalunknak 20 oldalas első száma. Szerkesztő: Boross Béla alsószeli tanító,a CSMDSZ főtitkára.

A Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetsége 8. kongresszusát,illetve közgyűlését tartja Pozsonyban. A tervezett program: 17-én délelőtt a megnyitó és az üdvözlőbeszédek után a [leköszönő] tisztikar,utána az ifjúsági egyesületek beszámolói hangzanak el. A következő nap témája A magyar főiskolás ifjúság szerepe a kisebbségi magyar kultúrában. 19-én délelőtt a kisebbségi magyar főiskolás ifjúság szociális helyzetét és problémáit tárgyalják meg,délután következik a CSMASZ szervezeti kérdéseinek tárgyalása,a lelépő tisztikar felmentése és az új tisztikar megválasztása.

Január 30-án kezdődik a pozsonyi rádióban a Csehszlovákiai Magyar Közművelődési Szövetség Mintafalu című rádióelőadás-ciklusa. Dramatizált adásokból áll,amely belekapcsolódik a közművelődési testületek,illetve ezek helyi bizottságai és a magyar közkönyvtárak programjába. Ezzel a ciklussal kezdődik a magyar rádióhallgató-körök szervezése, az adásokra vasárnaponként [du.?] 6 órakor kerül sor. A sorozat tervezetét Ivánffy Géza szövetségi ügyvezető és a sajtóreferens,Nagy Barna állította össze a köbölkúti Árendás József,a komáromi Doma Ervin,a gutai Bartalos János és G. Fischer György közreműködésével.A ciklus egységeinek címe: 1. Mintafalu bemutatkozása. 2. Mintafalu közigazgatása. 3. Mintafalu képviselő-testületi ülése. 4. Mintafalu mezőgazdasága. 5. Látogatás egy minta-gazdaságban. 6. Az iskola és a szülők együttműködése Mintafalun. 7. Hogyan építették és rendezték be a mintafalusi iskolákat. 8. Tanítási módszer Mintafaluban. 9. Hogyan fognak a házépítéshez. 10. Mintafalu népének ruházkodása. 11. Mintafalu iparosai. 12. Kereskedelmi élete. 13. Beszélgetés az ételek tápértékétől. 14. Mintafalu kulturális és társadalmi élete. 15. Mintafalu közkönyvtára. 16. Egy könyvtári óra Mintafalu könyvtárában.

A PMH-ban megjelenik Jaross Andorné felhívása:,'A magyar kisebbségi sajtóból már értesülhetett a magyar társadalom,hogy április 5-én Érsekujvárott megalakult a »Csehszlovákiai Magyar Gyermekvédő és Szünidei Gondozó Egyesület«,mely céljául tűzte ki a szociálisan elhanyagolt szegény magyar gyermekek egészségének gondozását.A gyermekvédelmet nyaraltatási akcióval kivánjuk megkezdeni,még pedig olyan formában,hogy körülbelül 40-50 munkanélküli,lehetőleg városi magyar szülők gyerekét egészséges,vízmelléki helyre küldjük,megfelelő gondozók kisérete mellett,hogy ezek a szegénysorsu gyerekek legalább pár hétre elfeledjék a nyomort és nélkülözést. Már most természetesen minden megmozduláshoz pénz kell. Erre a célra a rendelkezésünkre álló cimekre csekkeket küldtünk szét. Nagyon szépen kérem a csehszlovákiai magyar társadalmat,ne tagadják meg rosszabb sorban tengődő véreinktől segitségüket és hacsak pár koronát is,de adakozzanak és adományaikat juttassák el a pozsonyi »Signum« iparosok és gazdák hitel és kereskedelmi szövetkezete cimére,ahol folyószámlát nyitottunk. De igen sokan vannak,akiknek cimei ismeretlenek előttünk. Ezeket a nemesszivü adakozni kivánókat külön kérem,segitsenek és támogassanak minket anyagiakkal,hogy ezt a tervünket keresztül tudjuk vinni. Egyesületünket idővel és Isten segitségével a gyermekgondozás minden ágára kik akarjuk terjeszteni,mert ezen a téren igen sok a tennivaló.Ismételten felkérem asszonytársaimat és az eddig még nem szereplő férfiainkat,hogy amig a többi férfi az élet porondján küzd a magyar jövőért,addig mi többiek háztüzhelynél,a bölcsőnél kezdjük és folytassuk nemzetmentő munkánkat.Hiszem,hogy segitő kezekre találok,remélem,hogy munkánk célhoz vezet,mert a szeretet nem ösmer akadályt.Csehi,1937 május 18.JAROSS ANDORNÉ'

A Csehszlovákiai Magyar Tudományos,Irodalmi és Művészeti Társaság évadzáró közgyűlése Pozsonyban. Szerényi Ferdinánd osztálytitkár beszámolójában kiemeli,hogy a számos gond mellett pozitív eredmények is vannak: megtették az első lépéseket az szlovenszkói magyar tanáregyesület megalapítására,az újesztendőben a rádióban középiskolai előadások fognak elhangzani. 'A legérdekesebb kezdeményezés abban az irányban indult,hogy a Társaság a népszámlálás magyar vonatkozású kérdéseiben állást foglaljon és bizonyos gyakorlati eredményeket érjen el. Lépéseket tett az iránt,hogy a társaság egy tagját mint magyar szakembert bevonják a statisztikai tanács munkájába és hogy intézkedés történjen majd arra nézve,hogy Szlovenszkón és Kárpátalján is az összeirási iveket ne a biztosok,hanem maguk a felek irják alá,amint a történelmi országokban történt.'

A PMH e napon megjelent száma szerint a Csehszlovákiai Magyar Népszövetségi Liga a Népszövetségi Ligák pozsonyi kongresszusa elé a következő indítványt terjesztette be:,'Abból az elvből kiindulva,hogy a kisebbségi kérdés nemzetközi fontosságú,de megoldva még nincsen,a magyar népszövetségi liga indítványozza:,1. A gazdasági és kulturális fejlődés szempontjából hathatósabban kell biztosítani a kisebbség jogait. Biztosítani kell a kissbbségi törvények betartását,nemzetközi eszközök segítségével. ,2. El kell ismerni a kisebbségek kollektív jellegét és mint ilyeneknek megadni a jogot,hogy a nemzetközi bírósághoz fordulhassanak. ,3. A kulturális együttműködést a különböző államokban szétszórt nemzettestekre is ki kell terjeszteni és biztosítani kell. ,4. A kisebbségi szerződésekben alkalmazott fogalmát a kisebbségnek,amely faji,vallási és nyelvi kisebbséget különböztet meg,»a nemzeti kisebbség« egységes fogalmával kell helyettesíteni. ,A németekhez hasonlóan külön állandó bizottságot kérünk,amelynek a kisebbségek részéről is szakférfiakból álló tagjai legyenek. Ez a bizottság idővel lépjen az eddigi hármas bizottság helyébe és tagjai olyan államok képviselői legyenek,akiknek vagy önmaguknak vannak kisebbségeik,vagy saját nemzettestvéreik idegen állam területén élnek. ,5. Meg kell gyorsítani a kisebbségi panaszok elintézését úgy,hogy határidőt szabnak az elintézésre.'

A PMH e napon két csehszlovákiai magyar történeti munkát ismertet – méltat. Haiczl Kálmán szőgyényi plébános,történész Párkány,a török erődből kialakult település történetét írta meg Kakath – Dsigerdelen – Csekerdén – Párkány címmel, Kúr Géza pedig a Komáromi Református Egyházmergye történetét dolgozta föl a reformáció kezdeteitől a 18. század végéig.

A PMH-ban Neuubauer Pál méltatja a fiatal csehszlovákiai magyar prózaíró,Palotai Boris könyvét.

Az Egyesült Magyar Párt elnöke a csehszlovákiai magyar egységtörekvések kérdéséhez szól hozzá a PMH vezércikkében,konkrétan az erdélyi magyarok példájára reflektálva. A vásárhelyi találkozó 'élénk hullámzást indított el' a magyarok között,a csehszlovákiai magyarság 'nyugati előretoltsága folytán' mindig élen járt a különböző országok magyarsága sorsproblémái iránti érdeklődésben. Arra is utal a cikk,hogy a romániai Magyar Párt (elvei) és a vásárhelyi találkozón elfogadott alapelvek között nincs ellentét,még ha Bethlen György pártelnök 'várakozási álláspontot' hirdetett is meg a továbbiak vonatkozásában.Tény viszont,hogy Csehszlovákiában a fejlődés 'más természetű és más ütemü',az itteni magyarokra hatott az,amit a csehek 'életsodrába' kerülve megtapasztaltak, a kezdetektől látták,hogy megmaradásuk e 'kisebbségi életrecept' adaptálásának függvénye,a 'dolgos,szerény,társadalmilag egyenrangú homogén magyarok' társadalmának kialakításáé. Így az első döntő lépés a szociális szempontok tudatosítása volt,a fellépés az egyoldalú magyar kapitalizmus ellen. A magyar párt alapelvei: 'A nemzeti gondolat,a keresztény erkölcsi felfogás,a szociális felelősség és a népuralmi eszme'. Ezek a vásárhelyi találkozó eszméi is. Így tehát aki itt vásárhelyi találkozót akar,'nyitott kaput dönget'. Ebben a magyar párt mindenkivel együttműdik,és Jaross örömmel látja,hogy a fiatal értelm iség prominensei – név szerint Bólya Lajost említi – kitérő után szintén visszajutottak a közösséghez. Amelyben mindenkinek helye van,aki nem áll más zsodjában.

A PMH cikket közöl a Magyar Írás című folyóirat utolsó,búcsúzó,reprezentatív számáról. Az orgánum azért szűnik meg,mert a gazdaságilag mehalapozottabb vállalkozások között életképtelen. ,Megszűnik a Kazinczy Könyvbarátok Társasága is,de a Könyvszövetkezet nem,sőt könyveket továbbra is meg fog jelentetni. A folyóirat helyett megjelenik viszont a Nemzeti Kulktúra,a Csehszlovákiai Magyar Irodalmi Szövetség kiadványa,s ebben folytatódik a Magyar Írásban 'képviselt gondolat'.

Zombory György szerkesztésében A fiatalság szava címmel megjelent a Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetségének első röpirata,amely tartalmazza az új ktűzött célokat,feladatokat, a dokumentumot valószínűleg Borsody István méltatja – szignóval – a napilapban.

A PMH közli dr. Jandó Rezsőnének,a Csehszlovákiai Magyar Gyermekvédő és Szünidei Gondozó Egyesület pozsonyi helyi szervezete elnökének fölhívását: gyűjtésre szólít föl a szegény magyar gyermekek étkeztetése és nyaraltatása rcéljából.

A PMH at Új Hírek cikére hivatkozva fölhívja a figyelmet arra,hogy a magyar szociáldemokraták pozsonyi képviselő-testületi tagjai nem a csehszlovák szociáldemokraták listáján dszerepeltek a választási előkészületek során. Fehér Ferenc azonban nem a közös koalíciós listán,hanem az 'antifasiszta németek és magyarok,valamint zsidók demokratikus egyesülésének' listáján,dr. Bauer Sándor pedig az egyesült zsidó listán kapott helyet. 'Ez a tény arra mutat,hogy a magyar szociáldemokrácia megszűnt politikai szervezettség lenni. Vezetői más mezőkre kénytelenek kalandozni s más jelszó alatt kihajszolni a mandátumot.'

Komáromban több mint ezerötszáz fellépő részvételével megtartják a Csehszlovákiai Magyar Dalosszövetség negyedik dalosünnepét.

A PMH szerint a Tátra folyóiratot és kiadóvállalatot átszervezik – erre korábbi sajtrópolémiákból is lehetett már következtetni. 21-én dőlt el,hogy az új főszerkesztő Földes György lesz. Szeptenber 1-jével már az új szerkezétőség jegyzésével jelenik meg a folyóirat. A szerkesztésben részt vesz Bólya Lajos,Brogyányi Kálmán és Kovács Endre. Az egyes számok terjedelme három ívre nő,és a magyarországi írókat is 'bekapcsolják'.