Megjelent a Szövetkezett Szlovenszkói és Ruszinszkói Magyar Ellenzéki Pártok politikai napilapjának,a Prágai Magyar Hírlapnak első száma. Főszerkesztője a Magyarországról érkezett Béla Henrik,felelős szerkesztője dr. Flachbarth Ernő.A lapszervezés körülményeiről tíz nap múlva írta Szent-Ivány József,hogy eredetileg Gál István készített egy laptervet,de az az irattárba került. Később egy pozsonyi házkutatás során ez a dokumentum a rendőrség birtokába jutott,majd a pozsonyi minisztérium sajtófőnöke indiszkréciója folytán kiszivárgott,és a cseh lapok foglalkoztak vele, ők forgalmazták az ötletet. Ezzel egy időben Béla Henrik,a régi,ismert magyarországi sajtóember is készített egy hasonló tervet,s ez a két elképzelés találkozott,összekapcsolódott. Ennek eredménye a lap megszületése.A lap első számában sem vezércikk,sem egyéb fontosabb közlemény nem utal a a lapindításra és előzményeire vagy körülményeire,csak a hírrovatban szerepel egy rövid szöveg: 'Ma estére kirepül kezünk alól a »Prágai Magyar Hírlap« első száma. Mint fiatal sasfiók hagyja el a puha fészkét,ahol eddig szertetettel dédelgettük s gyöngéd gondossággal készitettük elő nagyrahivatott pályájára. Mélyen át vagyunk hatva a pillanat nemzeti és kulturális jelentőségétől,épp azért kérjük olvasóinkat,fogadják szeretettel és jóindulattal a mi prágai magyar madarunk első röptét a nyilvánosság előtt. Gondolják meg,hogy a lap megszervezése itt milyen kivételes és rendkívüli nehézségekbe ütközik. Hogy csak egyet említsünk: Budapesttel nincs közvetlen telefon összeköttetésünk,ugy hogy a magyarországi hirekre vonatkozólag kerülő utakra vagyunk utalva,s ezeket még nem sikerült tökéletesen kiépítenünk. A hiányosságokért,a tökéletlenségekért,a szépséghibákért,amelyek az első számban s bizonyára még a következőkben is még találhatók lesznek,kérjük az olvasó kegyes elnézését. Bizalmat kérünk munkánk és törekvéseink iránt s biztosithatjuk olvasóinkat,hogy minden emberi lehetőt el fogunk követni,hogy mihamarább kifogástalan,megbizható,sokoldalu,teljes és nagy magyar lapot adhassunk olvasóink kezébe.'

A PMH vezércikkében elbúcsúzik Béla Henrik főszerkesztőtől,aki 'a mai napon' távozik Prágából,mert a rendőr-igazgatóság kiutasította Csehszlovákiából. A kiutasítást sajtóhadjárat előzte meg: 'A kormány sajtója a ferdítések,a rágalmak,a hazugságok,az uszítások és az ízléstelenségek nyilaiból egész záport zúdított egy férfiúra,kiknek évtizedes közismert politikai múltja éppen erre a harcmodorra nem szolgált rá.'1 Béla Henrik kiutasításának ürügye a helyi illetőség hiánya. A főszerkesztő a háború előtt két ízben is a trencséni kerület parlamenti képviselője volt. Hivatalos búcsúztatója 27-én kezdődött, ekkor Szent-Ivány József és Flachbarth Ernő mondott hivatalos beszédet. 

A PMH fönnmaradását biztosító jogi személy létesítését célzó részvény aláírására vonatkozó felhívás jelenik meg a PMH-ban,Losonc,1922. február 26-i keltezéssel (szövetkezett ellenzéki pártok központi irodájának szervezésében).

A nemzetgyűlésben Udrzal nemzetvédelmi miniszter válaszol Szent-Ivány József interpellációjára: igaz-e,hogy a Prágai Magyar Hírlapot kitiltották a laktanyákból? A válaszból: 'A katonai kormányzat nem helyesli,hogy a katonaság és a katonai különítmények olyan államellenes irányú lapokat járassanak,amelyek a köztársaságot állandóan támadják. Minthogy a Prágai Magyar Hírlap ilyen irányt követ,hadseregbe való járatása betiltatott.' i

Cikk jelenik meg arról,hogy a Prágai Magyar Hírlap,amely már tett lépéseket a fővárosi,'elsődleges kútforrrásokból dolgozó',nagystilű napilap'-pá válás felé,január 1-jétől bekapcsolódik a Csehszlovák Köztársaság legnagyobb sajtóvállalatának,a Mercy-konszernnek az üzemébe,amely többek között a Prager Tagblattot is kiadja,de Németországban is nagy napilapjai vannak. A kiadóhivatal már átköltözött a Prager Tagblatt palotájába,és január elsején a szerkesztőség is követi. A szerkesztőséget már átszervezték,a terjedelem a duplájára nőtt,a legjobb szlovenszkói írástudókat sikerült megnyerniük,Budapestről a magyar irodalom legjobbjai adják a lapnak írásaikat. Most a Németországban kiválasztott szedőgépek révén az újság formailag is modernebb lesz,a lapzárta kitolódik,úgyhogy a számok frissebb anyagot tartalmaznak majd,a PMH rendelkezésére fog állni a Prager Tagblatt közgazdasági hírszolgálata és a 'széditő hirszolgálati apparátus',az Ulstein-Iroda,az United Press külpolitikai ügynökség s a Prager Tagblatt teljes kül- és belföldi telefonszolgálasta. A szlovenszkói tudósítórendszert átszervezték,a szerkesztőség 'megnagyobbodott'. 'Azt hisszük,ezzel a döntő lépéssel nemcsak a legnagyobb és legjelentősebb orgánumává válunk Csehszlovákia magyarságának,hamem budapesti mértékkel mérve is a magyar sajtó jelentős tényezőjévé épülünk ki.'

Reggel 8 órakor a rendőrség feljelentés nyomán házkutatást tart a Prágai Magyar Hírlap két munkatársának,Győry Dezsőnek és Vécsey Zoltánnak közös lakásán. A tintaceruzával írt levél Győry Dezsőt a magyarországi frankhamisítási ügybe akarta belekeverni: 'egy ízben hamis ezerfrankossal fizetett,és decemberben kabátot vásárolt – nagyobb bevásárlást eszközölt'. A házkutatás után a szerkesztőket beidézték a központi rendőrigazgatóságra,ahol a rendőrfogalmazó végül közölte,hogy az ügyet befejezettnek tekinti,s ha az eset megismétlődik,ki fogja szolgáltatni a feljelentőt.

Ezen a napon jelenik meg a PMH a magyar iparral és kereskedelemmel foglalkozó rovatának – ahogy a lapban nevezik: 'mellékletének' – első száma. A rovat nyitó cikke: Tarján Ödön: Toborzó.

A PMH közli,hogy Móricz Zsigmond és Kosztolányi Dezső ezután a lap heti rendszerességű munkatársai lesznek. Cikkeket fognak írni,de a lap fogja közölni Móricz új regényét is, ezzel új fejezet kezdődik a PMH történetében.

E napon fogalmazzák meg az alábbi nyilatkozatot:,'A magyar nemzeti párt országos elnökségének 1933 április 3-án kelt nyilatkozata kapcsán alulirott szövetkezeti igazgatóság kijelenti,hogy Dzurányi László a 'Prágai Magyar Hirlap'-nál töltött esztendők alatt több izben visszaélt a belépje helyezett bizalommal,nevezetesen a szövetkezetet csalárd módon anyagilag megkárositotta,sőt fenyegetésekkel kisemberektől is fölvett jogtalanul pénzeket.A szövetkezet igazgatósága szükségesnek tartja leszögezni,hogy a vállalat érdekében nem tartotta szükségesnek Dzurányi László csalárd ténykedéseit annak idején a nyilvánosságra hozni,annál kevésbé,mert Dzurányi László mindenkor igéretet tett,hogy az okozott kárt megtériti,illetve a vállalatot a kártól mentesiti.Ezen igéreteit Dzurányi László nem teljesitette és rövid idő mulva különböző indokokból a vállalat kötelékéből kivált és vele az alulirott vállalat igazgatósága minden magyar kisebbségi együvétartozást és összeköttetést megszüntetett.Pozsony,1933 április 4.A 'PRÁGAI MAGYAR HIRLAP',lapkiadóvállalat szövetkezetének igazgatósága.'

A betiltott PMH helyett új sajtóorgánum jelenik meg,az első szlovenszkói 'információs lap'. Címe: Napló. Független magyar napilap – legalábbis a fejléc szerint. [Valójában a PMH szerkesztősége állítja elő.] Elsősorban a mindennapi,nélkülözhetetlen tájékozódási igényeket akarja kielégíteni. Megjelenési helye Mährisch-Ostrau [Ostrava],melynek fekvése lehetővé teszi hogy z éjfélkor fölvett friss híreket reggel Kassától Beregszászig olvashassák. (Ez egy évtizedes problémát old meg.) Ugyanaz a cég adja ki,amelyik a Mährisch-Ostrauer Morgenzeitung című,igen jó hírforrásokkal bíró német lapot. Egyben ez a legolcsóbb szlovenszkói reggeli lap. Kiad

Három havi 'kényszerű szünet' után újraindul a Prágai Magyar Hírlap,első oldalán Szent-Ivány József és Szüllő Géza egy-egy beköszöntő cikkével,illetve kettejük a magyar társadalomhoz intézett fölhívásával,hogy anyagilag támogassák a lapot,'erejéhez mérten [mindenki] növelje a Prágai Magyar Hírlap lapkiadóvállalat szövetkezet üzletrésztőkéjét'. (Az üzletrészek névértéke 100 Kč. Belépési nyilatkozatok az OKP- és az MNP-irodákban kaphatók,és felhívásra a lap kiadóhivatala is szívesen küld belőlük.) Szüllő cikkében két dolgot hangsúlyoz – mint írja,a lap szünetelésének ideje alatt volt idejük sok olyan tanulmányt elvégezni,amire máskor nem volt idő,így a magyar történelmet is újból átlapozhatták. Az egyik tanulság az,hogy a magyar 'nem árja faj,hanem turáni','éket alkot a szláv gondolat és a germán tenger között'. A másik,hogy a magyarok lojálisak,de ez nem a Beneš logikája szerinti lojalitást jelenti,hanem a törvények betartását és betartatását. Szent-Ivány is összefoglalja – nem először –- a lap misszióját,utal a külügyminiszter újabb keletű és a magyarokkal szemben meglepően barátságos nyilatkozataira,de nem rejti véka alá a véleményét,hogy azokat a 'politikai szükségesség' szülte. Ismét leszögezi: 'Szabad nemzetek társaságában akarunk élni teljesjogu nemzeti életet ujabb ezer esztendeig.' A helyzet iróniája,hogy Szent-Ivány cikkét cenzúrázták,amiről a szedés fejér 'ablakai' tanúskodnak.

A PMH új rovatot indít,illetve kibővíti a régit. Ezentúl 'behatóbban' kíván foglalkozni a szlovenszkói magyar kultúrélet eseményeivel,az eddigi Színház,Könyv,Kultúra rovat anyagát kettébontja,a színházzal és a filmmel kapcsolatos anyagok képezik majd az egyik részt,az irodalmi és művészeti tárgyúak a másikat. Ennek oka a hiánypótlás szándéka,ugyanis a csehszlovákiai magyarságnak nincsen művészeti lapja. Főleg a fiatalokat kívánják megszólítani,bevonni a munkába.

A PMH és a népszövetség,esetéről néhány nap előtt diadalmasan irt a prágai és a szlovenszkói sajtó egy része,még néhány magyar lap is. Triumfálva jelentette,hogy a népszövetség visszautasitotta Szüllő Géza és Szent-Ivány József peticióját,amelyben orvoslást kér lapunk betiltása ellen. Mindenki,aki örül,ha a kisebbség panaszait elutasitják és a szlovenszkói magyarság egyik vagy másik intézménye nem kap elégtételt,most is hozsannázott. Pedig az igazság másképp állt. A népszövetség nem is foglalkozott az üggyel és természetesen ad acta tette a peticiót,mert a magyarság pártjai az időközben megváltozott körülmények miatt – már 1935 szeptemberében,tehát jóval az »elutasitás« (ami egyszerü elintézés volt) előtt visszavonta a beadványt. Szüllő Géza 1935 szeptember 4-én a következő levelet irta Rortinghoz,a népszövetség kisebbségi osztályának igazgatójához: 'Igazgató Ur! 1933 december 14-én volt szerencsém Szent-Ivány József urral együtt a PMH cimü napilapnak többszöri elkobzása és betiltása tárgyában kérvényt benyujtani a népszövetség tanácsához. Ebben a kérvényben bebizonyitottam,hogy a PMH-t olyan cikkek közléséért kobozták el,amelyek előzőleg cseh lapokban megjelentek. Áthatva ama gondolattól,hogy minden lojális állampolgárnak éppen lojalitásánál fogva joga van az államtól is lojalitást kivánni,tekintettel a csehszlovák parlament uj helyzetére,a népszövetség helyzetére és arra a tényre,hogy a PMH elleni magatartás jelenleg enyhült,jogfenntartással élve a kisebbségi jogok és az egyenlő elbánás tekintetében,van szerencsém a magam és Szent-Ivány ur nevében,aki erre engem kellőképp felhatalmazott,a fentemlitett kérvényt visszavonni,amely különben is a benyujtás óta eltelt hosszu idő alatt elévült s teszem ezt annyival inkább,mert a kisebbség védelmében jelenleg érvényes eljárási mód mellett a kérvényezők különösen kedvezőtlen helyzetben vannak. Midőn biztositom a népszövetség titkárságát legteljesebb bizalmamról és fenntartom magamnak a jogot,hogy a tanács előtt kisebbségi jogainkat védjem,kérem Önt,Igazgató Ur,fogadja kiváló tiszteletem megnyilvánulását. Genf,1935. szeptember 4-én. Szüllő Géza,s. k.'