A PMH május 9-i keltezésű cikke szerint Zoch püspök körútra indult Bars és Hont megyékben. A farnadi evangélikusok felpanaszolták előtte az iskolák elszlovákosítását. Zoch megígérte: intézkedni fog,hogy Farnadon is érvényesüljenek a törvény előírásai. Szerinte a farnadi evangélikusok 'jobbára' elmagyarosodott szlovákok,de azért a kívánság jogos és természetes, egyébként az ő ősei is németek voltak. .

Lévai jelentés szerint a Szlovenszkói Magyar Evangélikus Szövetség 'legutóbbi közgyülése' az egyetemes egyházhoz intézett felterjesztést az állampolgársági sérelmek ügyében, a keleti egyházkerület határozat alapján csak azokat segíti jogorvoslat-keresésükben,akiket arra 'érdemesnek' tart. Ez ellentétben áll az egyházi alkotmánnyal. A gyülekezetek által életfogytiglan megválasztottakat még az egyházi funkcionáriusokat felfüggesztő Šrobár-rendelet is megkímélte. A közgyűlés jogorvoslatot és kártérítést kér a zaklatottak részére.

3-áról 4-ére virradó éjszaka,45 esztendős korában,mellhártya- és tüdőgyulladásban meghal dr. Samuel Zoch evangélikus püspök,a Csehszlovák Agrárpárt képviselője,az 1918-as szlovák nemzeti mozgalom egyik vezetője,Pozsony volt zsupánja. Modorban helyezik végső nyugalomra. Mandátumát Kocsis András kisgazda kapja.

A Szlovenszkói Magyar Evangélikus Szövetség közgyűlése Pozsonyban Bándy Endre lévai főesperes mint egyházi és Szent-Ivány József nemzetgyűlési képviselő mint világi elnök vezetésével. Szent-Ivány megnyitó beszédében utal a szövetség tízéves múltjára,de fontosabbnak tartja az elkövetkezendőkre való fölkészülést: 'A megujhodás korát akarom hozni a mi munkánkban és programot adok. Az első feladat magyar evangélikus egyházaink organikus összefogását keményre kovácsolni a magyar evangélikus szövetség keretében.' Fontos szerepet szán az ifjúságnak,fölemlíti a szövetség állandó követelését,a magyar evangélikus egyház egyenjogúságát a szlovenszkói evangélikus egyetemes egyház kebelében. 'Demokráciával született egyházunk organizmusát nem engedjük elveszni és tiltakozunk az oktroj ellen.' Megerősíti,hogy nem mondanak le a magyar egyházmegye megteremtésének igényéről, a belmissziói munkában modern eszközöket fognak alkalmazni.Lic. Fizély Ödön titkár jelentésében elhangzik,hogy a zsinati törvényeket revideálni kell,a németek és a szlovákok már beadták erre vonatkozó kérvényüket a püspöki karhoz, mindkettő megfeledkezik a magyar egyházmegyéről,a németek szerint két szlovák és egy német püspökséget kell felállítani. E jelentésben szerepel,hogy a magyar egyházmegyét célzó memorandum kidolgozásához jogügyi bizottságot választottak dr. Törköly József nemzetgyűlési képviselő vezetésével, ennek tagjai Schmid István,Fábry Viktor és Fizély Ödön.A tisztújítás során ismét Bándyt és Szent-Iványt választják meg elnököknek.Kiemelendő,hogy a szövetség megalakulása óta először fordul elő,hogy a szlovák evangélikusok elküldték megbízottjukat – Milos Hodža modori evangélikus esperes személyében.

Az evangélikus egyház Čobrda [Vladimír] és Osuský [Štefan] püspökök vezetésével egyetemes konventjét tartja Iglón. Čobrda a püspöki jelentésében beszél a Tranoscius és a Štúr Társaság jubileumáról,s arról,hogy a szlovák bibliafordítás kétharmada nyomdakész. Egyháza legfontosabb feladatának az egyházközségek nyelvi kérdéseinek rendezését jelöli meg – itt a magyar és német községek szlovák kisebbségeinek szempontjairól van szó. A német püspökségről a konventen nem beszélnek.

Szlovenszkó egyetlen evangélikus szabadegyháza (önálló egyháza),a komáromi,rendkívüli közgyűlésén kmondja,hogy csatlakozik az egyetemes egyházhoz. Önálló volta az egyház 1919 utáni nacionalizálásának (szlovákosításának) volt a következménye,az egyházközség nem volt hajlandó alárendelni magát az új egyházvezetésnek,ezért alkotott önálló egyházat.A közgyűlés az alábbi gyülekezeti szabályrendeleteket fogadta el:,'1. Az egyházközség neve: Komáromi ,ágostai hitvallású evangélikus magyar– szlovák egyház. ,2. Fölveszi tagjai sorába a szlovák híveket is,akik az egyházi alkotmány s a gyülekezeti szabályrendeleten belül azonos jogokkal és kötelességekkel birnak. ,3. Tárgyalási nyelv a magyar és a szlovák. ,4. A gyülekezet lelkésze mindaddig magyar nemzetiségű,amig a gyülekezetnek annyi magyar hive nem lesz,ahányan az egyházi alkotmány értelmében már önálló gyülekezetet nem alkothatnak. […] A gyülekezet kápláni állást szervez,a káplánnak mindkét nyelvben járatosnak kell lennie. ,5. Az egyházfelügyelő magyar,amig a gyülekezetnek legalább 20 százalék magyar kisebbsége van. ,Ha a magyar hívek száma a 20 százalék alá esne,úgy a másodfelügyelő magyar. ,6. Presbitériumát felerészben magyar,felerészben szlovák hívekből választják. Úgy azonban,hogy minden nemzetiségi csoport maga jelöli tagjait. ,7. A magyar istentiszteletek száma nem csökken,a magyarok számára kijelölt istentiszteleti idő is ugyanaz marad. ,8. A hagyatékok,alapok,alapítványok,adományok mindenkor rendeltetésszerűen s nemzetiségi célmegjelölés szerint kezeltetnek. Az egész eddigi vagyon magyar marad. A templom a hívek közös szolgálatára áll s közösen tartják fönn. Ha a ,szlovák hívek a jövőben a maguk számára külön templomot emelnének,úgy a jelenlegi templom a magyar hívek tulajdona marad. Egyébként a vagyonnak tisztán magyar gyarapitásu szerzeményei is magyar tulajdont képeznek s esetleges szétválás esetén a magyar gyülekezeté és tulajdonjogilag is átiratható. ,A szétválást mindkét fél szabadon javasolhatja. A Korsósné-féle gyülekezeti otthont,valamint a jnagyar egyházi célokat szolgáló vagyont a magyar hívekből választandó kuratórium intézi. A gyülekezeti szabályrendelet egyházfőhatósági jóváhagyás után megváltoztathatatlan ama kérdésekre nézve,amelyek az egyházközség tisztviselőire vagy birtokállományára vonatkoznak. Egyebekben az egyetemes egyház kisebbségi szabályrendelete döntő.'