Andrej Hlinka Rózsahegyen a november 30-a és az ő névnapja ünneplésére összegyűlt tömegnek nagy beszédet tart,melyben összefoglalja a szlovákok csehek által elszenvedett sérelmeit.

Andrej Hlinka egy bécsi lapban nyílt levelet intézett az osztrák szövetségi kancellárhoz,melyben tiltakozik az osztrák hatóságok intézkedése ellen,mely szerint a hivatalok és bíróságok ezután Csehszlovákia nevének kötőjel nélküli formáját használják. Hlinka döntő érve a kötőjeles változat mellett az,hogy az országnév a békeszerződés hivatalos szövegében is így szerepel. A PMH megjegyzi,hogy eredetileg ők is a 'Cseh-Szlovákia' változatot alkalmazták,de az elmúlt hetekben a prágai rendőr-igazgatóság felszólította őket,'hogy a kötőjelet elkobzás terhe alatt hagyjuk ki'. []

A kormány bemutatkozását követő parlamenti vitában Andrej Hlinka több órás beszédet tartott a politikai helyzetről,elsősorban a szlovákok és a csehek viszonya kapcsán. A PMH munkatársa azért kereste fel később,hogy nyilatkozzon arról: a megerősödött néppárt milyen úton törekszik az autonómia megvalósítására.A szlovák vezér azt válaszolja,hogy a politika nem ismerhet dogmákat,ők esetről esetre fogják megválasztani a programjuk megvalósításához megfelelő eszközt. A legfontosabbnak az összes ellenzéki klubok szolidáris fellépését tartja. 'A jelenlegi kormányt minden nap megbuktathatjuk,bármely napon megdönthetjük,amennyiben annak »többsége« tizenkilenc főből áll,ezek közül tizenhét miniszter van,akik bizonyára nem lesznek oly szerénytelenek,hogy önmaguknak bizalmat szavazzanak. ezenkivül mindig számitani kell a képviselők két-három százalékának távolmaradására,tehát nyilvánvaló,hogy a kormány minden pillanatban megbukhatik,helyesebben: megbuktatható.' A kormány megbuktatása kötelesség, ha az ellenzék egységes falanxként lép föl,ez menni fog,bár a helyzet nem egyszerű,itt is vannak hasadások. Például a kommunisták és az ellenzék többi csoportja között 'ideális ellentétek vannak'. Ezért ők nem mindig bizonyulnak megbízható ellenzéknek,viszont a Néppárt a cél érdekében engedményeket is kész tenni. Ki kell menni a nép közé,és a parlamentben is nyilvánvalóvá kell tenni a kormány bűneit. (Ezek közül Hlinka föl is sorol néhányat.) Biztos benne,hogy Szlovenszkón az agrárpárttól és a többi kormánypárttól 'az utolsó szavazót' is el tudják majd hódítani.

E napon megjelent PMH-cikk szerint a Slovak húsvéti számában folytatja a Hodža elleni – a miniszter pozsonyi beszéde után kezdődött – attakot. Most Hlinka egyenesen azt állítja cikkében,hogy 'az agrárizmus Szlovenszkón csak üvegszekrényben és műtrágyán nevelve látható'. A 20-i számban megrajzolják a kormánypárti,illetve az ellenzéki vezető szlovák politikus potréját. Hodža – cseh politikusok mellett – többször biztosította ugyan a szlovákokat az autonómiáról,de már a 'forradalom' előtt a páncsehek szolgálatában állt,kétségbe vonta a szlovák nemzet és a szlovák nyelv létét,a győzelem után azok közé állt,akik becsapták a szlovák nemzetet,'1918 október 30-án Zoch Sámuellel együtt meghamisította a turócszentmártoni deklarációt',1920-ban a szlovák képviselők klubja nevében olyan nyilatkozatot küldött az amerikai szlovákoknak,amelyben azok lemondanak az autonómiáról,és erre a dokumentumra ráhamisították a szlovák néppárti képviselők aláírását. Unifikációs miniszterként fő felelőse annak,hogy az alkotmánytörvénybe a szlovák nemzet helyett a 'nem létező csehszlovák nemzetet',szlovák nyelv helyett a 'senki által nem beszélt' csehszlovák nyelvet iktatták be. Azért is nagy mértékben felelős,amit azóta és ez időben is csinálnak Szlovenszkóval – az adókulcsemelésért,a magasabb vasúti tarifáért,a szlovenszkói ipar leépítéséért,a beruházás igazságtalan elosztásáért stb.A másik típust képviseli Hlinka,aki a forradalom előtt a hlaszisták ellen foglalt állást,több évi börtönbüntetést szenvedett nemzetéért,'megnyerte a népet' a csehek és szlovákok közös köztársaságának. Ha úgy akarta volna,'a Srobár-kormány […] még huszonnégy óráig sem maradhatott volna Szlovenszkón'. A magyar ellentámadás idején a cseh hivatalok Szlovenszkó kiürítését tervezték,s a cseh katonák és csendőrök 'megszöktek Zólyomból',Hlinkákék szervezték meg az ellenállást a falvakban. Amikor Magyarországgal megszűnt az ellenségeskedés,érdemeit elfelejtették, 1919. augusztus 17-én a cseh csendőrök szuronyai már az életét veszélyeztették'. Ekkor sem tett semmit az állam biztonsága ellen,hanem Párizsba sietett, hogy 'védelmet keressen a szlovák nemzet számára'. Emiatt hét hónapot ült börtönben. Hazatérve Szlovenszkót meg kellett tisztítani a kommunistáktól és a szélső szocialistáktól,és aztán fogott hozzá a szlovák nép jogvédelméhez. Világos,foglalja össze a lap az eddigieket,hogy a csehszlovák állam ellen azok dolgoznak,akik a szlovákokat becsapták,megtagadták a két nemzet egyenjogúságát,és segítettek Szlovenszkó kizsákmányolásában.

Andrej Hlinka pártja lőcsei gyűlésén tartott beszédében minden ellentétes tábor vezetőit támadja,a keresztényszocialistákat,a kommunistákat,a Rothermere-akciót. Azt állítja,hogy a magyarok és a németek helyzete iskolaügyben jobb,mint a szlovákoké. Különösen Fedor Miklósba,a keresztényszocialisták szlovák nemzetiségű lőcsei vezéralakjába köt bele. A gyűlés kommunisták és néppártiak közötti összecsapássá fajul: 12 kommunista és 1 néppárti sebesült 'maradt a porondon'.

Fedor Miklós,az Országos Keresztényszocialista Párt szlovák nemzetiségű nemzetgyűlési képviselője cikkben utasítja vissza Andrej Hlinka vádját,amely szerint ő a keresztényszocialistáktól kapott ugyan mandátumot,de a szociáldemokratáktól,sőt a kommunistáktól is elfogadta volna.

A közeledő országos és járási képviselő-testületi választások terminusaiban a koalíciós pártok valószínűleg megegyeztek már,a Szlovák Néppárt nyilván ezért rendezett választási népgyűléseket 7-én vasárnap,ahol a pártvezérek voltak a vezérszónokok. Hlinka Nagyszombatban,Tiso és Buday Nyitrán volt kénytelen válaszolni az arra vonatkozó vádakra,hogy a párt elárulta az autonómiát. Nagyszombatban Hlinka nyilvános beszédeit az elmúlt tíz évben mindig megzavarták a kommunisták és a szocialisták,most mint kormánypárti vezér jött ide, a gyűlés zavartalanságának biztosítására acélsisakos rendőrosztag vonult fel. Ugyanekkor a népgyűléstől alig száz méterre egy szállodaétteremben Fedor Miklós OKP-s képviselő értekezletet hirdetett,ahol a város tekintélyes magyar és szlovák polgárai vettek részt. Hlinka a népgyűlésen védekezett az árulás vádja ellen,azt hangoztatta,hogy 'Most küzd csak igazán az autonómiáért'. A néppárti tömegtől balra elhelyezkedő kommunista,illetve szocialista tömegből az asszonyok 'Kenyeret adj nékünk,Hlinka' felkiáltásokkal válaszoltak. A zajongó tömeget végül feltűzött szuronyú csendőrök verték szét,két kommunista vezért letartóztattak,majd a városháza elé vonuló és társaik kiszabadítását követelő kommunisták ellen is rohamot intéztek. Később az ismét a városháza előtt tüntető tömeg követelésére a két letartóztatottat szabadon engedték,Hlinka pedig autón visszautazott Rózsahegyre. Szerencsésebben járt Buday és Tiso egészségügyi miniszter Nyitrán. Tiso részletesen indokolta,hogy miért nem árulta el a Néppárt az autonómiát,s hogy miért szavaztak meg pártja képviselői a szlovákokra nézve hátrányos törvényeket – 'néha áldozatot is kell hozni'. A közigazgatási reformról szóló törvényt azért szavazták meg,mert 'alapját képezi a teljes autonómiának'. Beszéde végén hangsúlyozta,hogy a tíz éve emlegetett veszély,hogy a magyarok visszajönnek,alaptalannak bizonyult,a Rotherrmere-akció is sikertelen lesz,majd elítélte a korábbi szocialista kormányrezsimet.

Andrej Hlinka 11-én levelet intéz Pietro Ciriaccihoz,melyben közli,hogy a Szlovák Néppárt elnöksége aznapi ülésén elítélte a Szentszék képviselőjét az utóbbi hetekben bíráló sajtótermékeket. A nuncius két nappal későbbi válaszában megköszöni a szlovák katolikusok hűségét: 'Míg Prágában a Szentatyát vagy közvetlenül vagy képviselője személyében oly módon sértegetik,hogy emellett nem tartják be a nemzetközi udvariasság előirásait sem,amelyek valamennyi civilizált nemzetnél érvényesek,Ti szlovákok az ilyen magas tekintéllyel szemben kellő tiszteletet tanusitottatok.' (Mindkét levél eredetije latin nyelvű.) A kormánypárti sajtó – a Lidové Noviny – a nunciust a főváros és a kormány sértegetésével,a belügyekbe való beavatkozással vádolja. A PMH szemlézi a korábbi katolikusellenes kormánypárti cikkeket.

E napi PMH-hír szerint Andrej Hllinka nyilatkozatot adott a Prager Tagblattnak Milan Hodža miniszterelnökségéről. Ha kormányelnöki kinevezésének az volt a célja,hogy elérje a Szlovák Néppártnak a koalícióba való visszatérését,ő 'valóban hivatott és alkalmas erre a feladatra', amennyiben Szlovenszkó számára előnyös tetteket hajt végre,'el fog jönni az ideje,hogy mi kooperáljunk vele'. Hlinka azt is megemlíti,hogy a cseh és a szlovák katolikusok között hamarosan létrejön a megegyezés.

Edvard Beneš köztársasági elnök szlovákiai körútjának utolsó napján Zólyomba ment,és meglátogatta Csernovát,ahol Andrej Hlinka fogadta. Üdvözlő beszédében a szlovák vezér a pittsburgi szerződést és az 1918. október 30-i turócszentmártoni tanácskozást emlegette. A Szlovák Népppárt ma is ezek alapján áll,s ő reméli,hogy az elnök látogatása új korszak kezdetét jelenti a csehek és szlovákok testvériségében. Beneš válasza:,'Számunkra minden nézetkülönbségünk ellenére az a döntő,hogy mi,szlovákok és csehek szabadságunkat immár kivivtuk és fokozatos fejlődéssel,értelmes diszkusszióval s kölcsönös engedményekkel úgy alkalmazkodunk,hogy kölcsönös szükségleteink és érdekeink respektáltassanak,hogy mi egymást respektáljuk.'