Ungarisch-Hradischban a Vigadó nagytermében a nemzeti szocialisták,szociáldemokraták és kommunisták nem engedték szóhoz jutni a politikai körútján járó Karel Kramart,a Nemzeti Demokrata Párt vezetőjét,aki végül a kaszinóban tartotta meg beszédét. Ellenezte az egységes munkásfront megalakítására vonatkozó törekvéseket,tartott attól,hogy a választások után nem lesz cseh kormánytöbbség. A fasizmustól nem fél,mondta,míg minden osztály a cseh nemzet egysége érdekében működik. Viszont a közvélemény szerint 'ha a haza veszélyben van,még olyan dolgok is meg vannak engedve,amik máskor tiltva vannak'.

A betegségéből lassan felépülő Szent-Ivány József,az Országos Magyar Kisgazda-,Földmíves- és Kisiparos Párt vezére – Beje,1923. június 23. kelettel – nyílt levelet tesz közzé a Prágai Magyar Hírlapban, ebben a készülő,illetve tervezett törvényhatósági választások kapcsán tulajdonképpen közös programot fogalmaz meg a magyar ellenzéki pártok számára. Erre hívja föl a figyelmet a lap aznapi vezércikke is.A nyílt levél arra figyelmeztet,hogy a negáció és az irredentizmus politikáját a magyaroknak el kell utasítaniuk,az értelmes cél a gyakorlati munka,a nemzeti kisebbségi jogok biztosításának kiharcolása és a többi szlovenszkói nemzetekkel együttesen a prágai centralizmus legyőzése,az autonómia megszerzése. Ez gazdasági szempontból is nagyon fontos, ennek értelméről meg kell győzni Szlovenszkó lakosait. A parlament mai összetétele nem felel meg a lakosság politikai meggyőződésének,ezért is nagy horderejű,ha a centralista pártok elveszítik a községi választásokat. Az autonómiáért való küzdelmet a magyarok sokáig nem tekintették fontosnak a kisebbségi jog szempontjából,részben azért,mert annak gyakorlatba való átültetését Prágától várták,miközben az önkormányzat bevezetéséért küzdő Hlinka-féle párt nacionalizmusa taszította és óvatosságra intette őket. Mára beigazolódott,hogy az önkormányzat az együtt élő nemzetek közös érdeke,s ha többséget kap a választásokon,egyben az is nyilvánvaló lesz,hogy nem 'egy kisebbség programja,vagy jelszava'. Fontos cél Csehszlovákia és Magyarország viszonyának rendezése,a két ország közötti gazdasági és politikai kérdésekben való megegyezés is. A kisgazdapárt saját programjával indul a választásokon,de barátságos viszonyt kíván fönntartani és kooperálni szeretne az Országos Keresztényszocialista Párttal,a Szepesi Német Párttal és a magyar jogpártokkal. A konkrét programból Szent-Ivány ezután a gazdasági élettel összefüggő részeket ismerteti. Lényeges,illetve két év múlva válik aktuálissá,hogy már ekkor az agrárvámok behozatala mellett foglal állást.

A nemzetgyűlésben Udrzal nemzetvédelmi miniszter válaszol Szent-Ivány József interpellációjára: igaz-e,hogy a Prágai Magyar Hírlapot kitiltották a laktanyákból? A válaszból: 'A katonai kormányzat nem helyesli,hogy a katonaság és a katonai különítmények olyan államellenes irányú lapokat járassanak,amelyek a köztársaságot állandóan támadják. Minthogy a Prágai Magyar Hírlap ilyen irányt követ,hadseregbe való járatása betiltatott.' i

A közeledő országos és járási képviselő-testületi választások terminusaiban a koalíciós pártok valószínűleg megegyeztek már,a Szlovák Néppárt nyilván ezért rendezett választási népgyűléseket 7-én vasárnap,ahol a pártvezérek voltak a vezérszónokok. Hlinka Nagyszombatban,Tiso és Buday Nyitrán volt kénytelen válaszolni az arra vonatkozó vádakra,hogy a párt elárulta az autonómiát. Nagyszombatban Hlinka nyilvános beszédeit az elmúlt tíz évben mindig megzavarták a kommunisták és a szocialisták,most mint kormánypárti vezér jött ide, a gyűlés zavartalanságának biztosítására acélsisakos rendőrosztag vonult fel. Ugyanekkor a népgyűléstől alig száz méterre egy szállodaétteremben Fedor Miklós OKP-s képviselő értekezletet hirdetett,ahol a város tekintélyes magyar és szlovák polgárai vettek részt. Hlinka a népgyűlésen védekezett az árulás vádja ellen,azt hangoztatta,hogy 'Most küzd csak igazán az autonómiáért'. A néppárti tömegtől balra elhelyezkedő kommunista,illetve szocialista tömegből az asszonyok 'Kenyeret adj nékünk,Hlinka' felkiáltásokkal válaszoltak. A zajongó tömeget végül feltűzött szuronyú csendőrök verték szét,két kommunista vezért letartóztattak,majd a városháza elé vonuló és társaik kiszabadítását követelő kommunisták ellen is rohamot intéztek. Később az ismét a városháza előtt tüntető tömeg követelésére a két letartóztatottat szabadon engedték,Hlinka pedig autón visszautazott Rózsahegyre. Szerencsésebben járt Buday és Tiso egészségügyi miniszter Nyitrán. Tiso részletesen indokolta,hogy miért nem árulta el a Néppárt az autonómiát,s hogy miért szavaztak meg pártja képviselői a szlovákokra nézve hátrányos törvényeket – 'néha áldozatot is kell hozni'. A közigazgatási reformról szóló törvényt azért szavazták meg,mert 'alapját képezi a teljes autonómiának'. Beszéde végén hangsúlyozta,hogy a tíz éve emlegetett veszély,hogy a magyarok visszajönnek,alaptalannak bizonyult,a Rotherrmere-akció is sikertelen lesz,majd elítélte a korábbi szocialista kormányrezsimet.

A Népszövetségben,Genfben Baranyai Zoltán magyar delegátus vitába száll Edvard Benešsel. Csatlakozik az angol,dán,olasz és norvég kisebbségi javaslathoz,amelyekben haladást lát az érvényben lévő kisebbségvédelmi rendszerhez képest. Majd rátér a csehszlovák külügyminiszter egy nappal korábbi beszédére. Beneš azt ígérte,hogy adatokkal igazolja a ruszinok helyzetének javulását,de ő nem a közegészségügyi és az iskolai viszonyokra kíváncsi,hanem a nem létező ruszinszkói önkormányzat és a tartománygyűlés ügyére. A külügyminiszter javaslatot tett a csehszlovákiai és a magyarországi németség helyzetének összehasonlítására –ezt magyar részről örömmel üdvözlik,de a vizsgálat alapos legyen,s a helyszínen végezzék pártatlan személyek.

A PMH szeptember 12-i keltezésű híre:,'Az európai nemzeti kisebbségek legutóbb Bernben tartott ülésén,mint utólag értesülünk Bródy Endre képviselő,a ruszin autonóm szövetség képviselője is megjelent s tartalmas beszéddel hivta fel e nemzetközi forum figyelmét Ruszinszkó autonómiájának kérdésére. – A nagy orosz nemzetnek egy kis töredéke vagyunk – mondotta egyebek közt Bródy képviselő – s meg vagyok győződve,hogy a világbéke érdekében való,ha a kis nemzetek ugyanugy védve vannak,mint a nagyok. A szónok különösen a népszövetségi panaszok elintézésének módját kifogásolja,amely eljárás mellett a panaszos kisebbségnek sohasem adnak igazat. Bródy beszéde befejezésében azt fejtegette,hogy a csehszlovákiai ruszinok legfőbb panasza az,hogy a kormány már tizenhatodik éve halogatja az autonómia életrehivását.– Bródy képviselő Bernből Genfbe utazott,ahol a nemzetek szövetségének bizottsági ülései után felkereste H. R. G. Rostingot,a kisebbségi osztály igazgatóját s részletesen informálta Szlovenszkó helyzetéről.

A Lidová Noviny egyik közleménye (a PMH másnapi híre szerint) azt tárgyalja,hogy a Podkatpatska Rusz a köztársasághoz való csatlakozásának tizedik évfordulóján rendezett májusi ünnepségekről a nagyorosz orientációjú ruszinok részben elmaradtak,s olyan hírek terjedtek akkor,hogy a saint-germaini szerződés tizedik évfordulóján politikai nyilatkozatok fognak elhangzani. Most a Kurtyák-párt,az Autonomista Földmíves Szövetség az évfordulón üdvözlő táviratot küldött a Népszövetséghez,emlékeztetve a szervezetet arra,hogy az autonómia,amelyet a békeszerződés Podkarpatszka Rusznak biztosított,még mindig nem valósult meg.

Milan Hodža beszédet mond az agrárpárt ülésén. Eszerint meg akarja nyerni a szlovák autonomista pártokat,'azonban ennek ára nem lehet egy szlovenszkói törvényhozó testület felállitása'. Kárpátaljának viszont statútummal meg akarja adni az autonómiát.

A kárpátaljai országos képviselő-testület épen az elnökválasztás napján tárgyalta a jövő évi költségvetést és a tavalyi zárszámadást. Amikor értesültek a választás tényéről,több órás szünetet tartottak,hogy megvárják annak eredményét. Délután ellenzéki pártjaik – orosz nemzeti autonóm párt (Fenczik-párt),ruszin autonóm földműves szövetség (Kurtyák-párt),Magyar Nemzeti Párt,illetve a kárpátaljai magyar pártszövetség – képviseletében (az említett pártok sorrendjében) Gadzsa Vaszily,Bencze György és R. Vozáry Aladár sürgönyt küldtek az új köztársasági elnöknek:,'Köztársasági Elnök Ur! Azon az ünnepélyes napon,melyen Önt a köztársaság elnökévé választották,mi,Kárpátalja őslakossága,kik elsősorban a Podkarpatská Rus részére biztosított autonómia meg nem valósitása miatt kényszerültünk ellenzéki állásfoglalást tenni,arra kérjek Önt,Elnök Ur,hogy sziveskedjék mielőbb kezdeményezést tenni annak érdekében,hogy Podkarpatská Rus őslaskosságának autonóm jogai mielőbb megadassanak,hogy mielőbb életbe léptessék Podkarpatská Rus békeszerződésekben és alkotmánytörvényben biztositott autonómiája,melynek megadása előfeltétel volt Podkarpatská Rusnak a csehszlovák köztársasághoz való önként csatlakozásához.Mély tisztelettel,BENCZE,GADZSA,VOZÁRY,a ruszin és magyar őslakos polgári ellenzéki pártok tartománygyülési képviselői.'

A PMH-ban a következő fölhívás lát napvilágot[ekkor először?]:,'Magyar Szülők!,Vasárnap,március 1-jén,délelőtt fél 11 órakor a pozsonyi Vigadó kistermében tartja a Pozsony és környéke magyar iskolái szülői társulatainak szövetsége magyar társadalmunk minden rétegének bevonásával első ankétjét,korunk egyik igen fontos és időszerü kérdésében: Miként volna megakadályozható a diákoknak az iskolai rovókkal és bizonyitvány-kiosztásokkal kapcsolatos tömeges elbujdosása,otthonról való megszökése és öngyilkos kisérlete?,Jöjjetek el mind,akiknek szivén fekszik gyermekeink jövőjének sorsa.',

Annakidején jelentettük,hogy Kárpátalja kormányzója az illetékes kormánytényezőknél lépéseket tett a ruszin nemzeti himnusz elismertetése érdekében. A minisztertanács a közelmúltban foglalkozott a kérdéssel,s egyhangulag tudomásul vette,hogy Kárpátalján az állami himnusz után a 'Kárpátaljai ruszinok ébredjetek meg álmotokból' kezdetü nemzeti dalt éneklik. A minisztertanács elhatározta,hogy az előirás a további intézkedésig érintetlenül marad.'

E napi hír szerint nyilvánosságra hozták a kárpátaljai autonómia tárgyában kidolgozott emlékiratot,melyet a csehszlovák kormánynak már átnyújtottak. A dokumentum a saint-germaini békeszerződés azon passzusából indul ki,mely szerint 1920-ig valóra kellett volna váltani az autonómiát. Hivatkozik továbbá az 1919. 26. 536. számú kormányrendeletre is. Az autonómia létrehozása tehát 15 éve késik,ráadásul a törvényhozás megalkotta az új közigazgatási törvényt,és annak hatálya átmenetileg Kárpátaljára is kiterjed. Az emlékirat sürgős feladatnak tartja az autonómia megteremtését,de elfogadja,hogy az folyamatosan valósuljon meg,a kormány és a két kárpátaljai orosz nemzeti tanács megegyezése alapján.'A memorandum,a ruszin nép nevében végül négy pontban azt követeli,hogy Kárpátalja igazgatása nyomban adassék a kárpátaljai kormányzó kezébe,továbbá hogy a ruszin nyelv haladéktalanul bevezetendő az iskolákban,hivatalokban,bíróságoknál,előkészitendő a kárpátaljai szojmválasztás és Kárpátalja nyugati határa úgy állapitandó meg,hogy a a keletszloveszkóhoz tartozó tizenhat ruszinlakta járás az autonóm Kárpátaljához csatoltassék.'

51 éves korában meghal dr. 'Petrigalla Péter' főorvos,egészségügyi tanácsos,1923 és 1933 között Munkács városának a kormány által kinevezett polgármestere. Sáros megyei ruszin családból származott,a magyar kultúrával való kapcsolatait a fordulat után is ápolta,a háború előtt egy időben Ady Endre kezelőorvosa és barátja volt.

A PMH e napon megjelent híre szerint a köztársasági elnöknek a pozsonyi egyetem diszdoktorává való avatásán jelen volt Kostantin Hrabár,Kárpátalja kormányzója is. A beszélgetésről annyi jelent meg a sajtóban,ami a kárpátaljai rádióadóra vonatkozik. Hrabár már korábban kérte az elnököt,hogy az adót Kárpátalján állítsák föl. S ez meg is történik. A köztársasági elnök kilátásba helyezte,hogy októberben Kárpátalját is meglátogatja.'Kárpátaljai autonomista körökben nagy lehangoltságot keltett,hogy a kormányzó az autonómia helyett egyelőre csak egy rádióleadóállomást tudott kieszközölni,pedig az előbbire sokkal nagyobb szüksége van Kárpátalja népeinek,mint a rádióleadóra,amelyet még pár évig esetleg el tudtak volna nélkülözni.

A szudétanémet párt gyűlésein kb. 320 ezer ember vesz részt – a szudétanémet sajtó szerint. Henlein a következő városok gyűlésein beszélt: Asch,Falkenau,Elbogen,Karlsbad,Éger,Fleissen. A staabi népgyülésen a német sajtó szerint 80 ember megsebesült. A cseh sajtó tagadja ezt.

Az Egyesült Magyar Párt galántai és vágsellyei gyűlésén 20 000 ember tüntet az autonómia mellett. Jaross Andor,Füssy Kálmán és Turchányi Imre tart beszámolót. Szlovákia és Kárpátalja területi autonómiáján belül a teljes nemzeti önkormányzat követeli a pártelnök.

A PMH vezércikke – a reformátusokéi után – most a csehszlovákiai magyar katolikusok helyzetét foglalja össze.

A Runciman-misszió irodájának jelentése: 'Pénteken délben 12 órakor fogadta lord Runciman az Egyesült Magyar Párt küldöttségét: dr. Szüllő Gézát,Jaross Andort és Esterházy Jánost és megtárgyalta velük a már korábban átnyújtott emlékiratban foglalt egyes kérdéseket.'