A szolidaritás mint a járvány okozta válságra adott válasz: akciók és diskurzusok

Vezető kutató: Feischmidt Margit

Résztvevők: Durst Judit, Hunyadi Márton, Kmetty Zoltán (ELTE és TK CSS-Recens), Neumann Eszter, Horváth György, Papp Z. Attila, Sütő Zsuzsanna, Zakariás Ildikó, Zsigmond Csilla. Együttműködő partnerek: Sík Domonkos (ELTE TáTK), Zentai Violetta (CEU).

Kutatás időtartama: 2020-

A Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetében folyó korábbi szolidaritás témájú kutatásokhoz kapcsolódva vizsgálatot indítunk annak felderítésére, hogy a COVID -19 járvány okozta válsághelyzetben a segítségnyújtásnak, a szolidaritásnak és a jótékony cselekvésnek milyen formái jelennek meg. Azok hogyan, milyen kapcsolatokra épülve, milyen intézményekbe ágyazódva szerveződnek meg; milyen formákban és platformokon kommunikálnak. Kiket céloznak meg az akciók kezdeményezői, és kiknek az együttműködésére számítanak. Különös figyelmet fordítunk arra, hogy milyen társadalmi kategóriák jelennek meg a segítségre, együttérzésre, támogatásra méltók (esetleg arra méltatlanok) között; és ezeket a szolidaritási tevékenységeket a résztvevők hogyan rangsorolják. Azon belül milyen helye van az egészségi állapotnak, az életkornak, a szegénység és a gazdasági hátrány által meghatározott társadalmi csoportoknak, továbbá etnikai és migrációból eredő kisebbségeknek. Vizsgálni fogjuk, hogy nyílnak-e meg új támogatási formák a mélyszegénységben élők irányába, vagy pont ellenkezőleg lezáródnak a korábbi források is. A kutatás elsősorban a városi és vidéki Magyarországra fókuszál, de együttműködő partnereink munkája révén angliai és romániai összehasonlításra is sor kerül.

A helyzet láthatóan új megvilágításba helyezi a globalizáció különböző formáit, a lokalitással kapcsolatos társadalmi kérdéseket, a bizalom és a félelem dinamikáit. A kutatás keretében az ESS adatokra és más hazai és nemzetközi kutatások adatbázisainak másodelemzése alapján megvizsgáljuk a bizalom és a járvány dinamikájának lehetséges összefüggéseit is.

Mint korábbi kutatásainkban, most is foglalkozunk azzal, hogy milyen értelmezői munka és társadalmi diskurzusok kísérik a jótékonyságot és a szolidáris cselekvést. Vizsgálni fogjuk, hogy milyen közösségi értékrendek és ideológiák jelennek meg a szolidaritást előhívó válság értelmezésében, egyéni és közösségi szintű megélésében, valamint annak megoldásait illetően.

Célunk továbbá megérteni, hogy a szolidáris cselekvők értelmezései hogyan illeszkednek a tágabb nyilvánosságba, illetve milyen hatással tudnak arra lenni. A médiatartalmak kvantitatív vizsgálati módszereivel tárjuk fel a szolidaritás fogalmának alakulását, a változás dinamikáit, a versengő vagy összeütköző értelmezések megjelenését. Média szövegek kvantitatív elemzésével felrajzoljuk, hogy a szolidaritás milyen témákba ágyazódik be, és milyen társadalmi és politikai szöveg kontextusokhoz kötődik. Egy online lakossági felmérés keretében a szolidáris cselekvések mintázatait nem csupán a segítők, hanem a rászorulók, a segítség címzettjei oldaláról is vizsgáljuk.

Módszer: on-line etnográfia, kvantitatív diskurzuselemzés, ESS és más hazai és nemzetközi adatbázisok másodelemzése, online lakossági felmérés, interjú

Publikációk:

A szolidaritási témájú kutatásokhoz kapcsolódó írás a TK oldalán: Kikkel érzünk együtt, és hogyan segítünk nekik? (2019. június 24.)

2020. október 6-án online tudományos műhelykonferencia keretében bemutatásra kerültek a kutatás első beszámolói.

Előadások ppt-i:

Meghatározottságaink. A nem, az életkor és az etnikum szerepe a tartós társadalmi egyenlőtlenségekben. A Magyar Szociológiai Társaság 2020. november 20-21-én, online megrendezett Vándorgyűlésén kollégáink az alábbi előadásokkal vesznek részt:

  • Feischmidt Margit et al.: Szolidaritás és válság: a koronavírus-járvány társadalmi hatásai
  • Durst Judit: COVID-19 és politikai klientalizmus
  • Szerbhorváth György: A társadalmi egyenlőtlenség újratermelődése vagy fokozódása a vajdasági magyaroknál a szocializmusban

A Vándorgyűlés részletes programja Zoom linkekkel elérhető: https://szociologia.hu/uploads/2020VGY_szekciok11_18b.pdf

Változás és változtatás: kihívások és válaszok interdiszciplináris megközelítésben. III. Ilyés Zoltán Emlékkonferencia (2020. november 20.). A konferencián Feischmidt Margit, Durst Judit, Neumann Eszter és Sütő Zsuzsanna 'A rászorultság narratívái a járvány-válság idején kialakult szolidaritási viszonyokban' címmel tartanak előadást.

Hogyan segíthetünk az egészségügyi krízishelyzetben? Online kerekasztal a Társadalomtudományi Kutatóközpontban 2021. április 13-án

A betegekre, a betegeket gondozókra és az egészségügy dolgozóira a járvány harmadik hullámában nehezedő teher egyre nagyobb. Hogy ezt el tudják viselni, társadalmi támogatásra, együttérzésre, szolidaritásra van szükségük.

Vajon érkezik-e elég segítség? Hogyan lehet jól segíteni? Éreznek-e elegendő támogatást és együttműködést a társadalom részéről? Ha megszületik, megfelelő helyre és megfelelő módon érkezik-e a segítség? Van-e olyan civil segítség, ami a szektor strukturális problémáit nem elfedi, hanem előmozdítja azok megoldását?

A kerekasztal beszélgetés résztvevői: Bátyi Zoltán (3D nyomtatás a Koronavírus ellen), Ficzere Andrea (Uzsoki Utcai Kórház főigazgatója, Magyar Kórházszövetség elnöke, Fogjunk Össze Egyesület), Molnár András (Magyar Vöröskereszt), Tóth Judit Mária (Magyar Orvosok Szakszervezete alelnök, Jobbulást Alapítvány), Feischmidt Margit (Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézet). A beszélgetést levezeti Kolozsi Ádám (Telex)

Kutatások a koronavírus-járvány első hulláma alatt azt találták, hogy a segíteni akarók nagy számban, a máskor meglévő bizalmatlanságot félretéve siettek a rászorulók megsegítésére. A hivatásosok mellett a veszélybe került vagy kiszolgáltatott embereken elsősorban családtagjaik segítettek, de a civil szervezetek és önkormányzatok mobilizációs ereje is jelentős volt. Az adományozók és önkéntesek nagy része informális kapcsolatokon keresztül szerveződött és jelentős mértékben mobilizált olyan embereket, akik máskor nem aktívak. Sokan közülük a pillanatnyi és gyakorlati segítségen túl a társadalmi felelősség nagyobb távlataiban is gondolkodtak.

A teljes beszélgetés elérhető: ITT.

Beszámolók a kerekasztalról:

További beszámolók a kutatásról: