„Én Katharina Ackermann…” Jugoszláviai svábok Magyarországon 1944-1948

  

Elõzmények, kérdések, módszertan

Jugoszláviából német nemzetiségû menekültek 1944 õsze és 1948 vége között folyamatosan érkeztek, illetve tartózkodtak Magyarországon. A folyamat intenzitása csökkent ugyan, de nem zárult le. Ez idõ alatt mind a folyamat jellege, mind az érintett személyekkel szembeni hatósági eljárás tekintetében különbözõ periódusok különíthetõk el. Az elsõ idõszak idõhatára 1945 legvégén, 1946 elején, a magyarországi németek kitelepítésének megkezdésekor húzható meg.

A német menekültek két irányból érkeztek. Egyrészt Németországból az eredeti lakóhelyükre visszatérni szándékozók, másrészt Jugoszláviából. Ez utóbbiak egy része személyes döntés alapján, a megtorlások elõl menekült, míg másik részüket a jugoszláv hatóságok nagy létszámú csoportokban utasítottak ki, vagy próbáltak Magyarországon keresztül kitoloncolni.  A Nyugatról visszatérni szándékozók létszáma folyamatosan csökkent, majd 1945 nyarától megszûnt.

Az egyes nagyobb kiutasított csoportok elhelyezése, illetve mozgása nem követhetõ nyomon. Valószínû, e nagy létszámú csoportok nem évekig tartózkodtak az ország területén. Közülük egyénileg is nagyobb számban hagyhatták el az országot, illetve illegális kiutasításukra is sor kerülhetett.

A magyar kormány a hazai németséghez hasonlóan politikailag megbízhatatlannak tartotta ezeket a személyeket, akiket tartósan nem akart befogadni az ország területére. Ezért 1945 õszétõl szorosabb ellenõrzés alá vonták õket, nyilvántartásuk a községi elöljáróságok helyett a rendõrség kompetenciájává vált. A magyarországi németek kitelepítésének megkezdéséig azonban a nemzetközi jogi lehetõségeknek megfelelõen menekült-kérdésként kezelték a problémát. A viszonyulás módjában, mind a helyi hatóságok, mind a társadalom részérõl, a humanitárius elem erõs volt.

A Magyarországon tartózkodó jugoszláviai svábok elhelyezése, élelmezése stb. a hazai németek kitelepítésének megkezdésekor minõsül át német kérdéssé. Azaz a magyar hatóságok ezeket a menekülteket is kitelepítik, illetve ki akarják telepíteni. Erre azonban nincs felhatalmazásuk, miután a kitelepítés lehetõsége csak a magyar állampolgárságú német nemzetiségûekre vonatkozott.. A Németországot megszálló katonai hatóságok és a magyar kormány között folyamatos az egyeztetés és a konfliktus is a magyar fél részérõl idõrõl-idõre illegálisan kiutasított, illetve kitelepített jugoszláviai németek miatt.

A kutatás során egyrészt a fenti kérdések vizsgálatára kerül sor, másrészt feldolgozásra kerül Katharina Ackermann/Jauch és Katharina Ackermann 1944-1947 között vezetett naplói.