ÚJ UTAK VAGY RÉGI MEGOLDÁSOK? A TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOK HATÁSAI A ROMA KÖZÖSSÉGEKRE A RENDSZERVÁLTOZÁS UTÁN

   2015. március 31.

Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézete tisztelettel meghívja

ROMAKUTATÁSOK A XXI. SZÁZADBAN

A Roma Kritikai Tanulmányok Kutatócsoport Műhelysorozata

Új utak vagy régi megoldások? 

A társadalmi változások hatásai a roma közösségekre a rendszerváltozás után

RSVP: kisebbsegkutato@tk.mta.hu

 

2015. március 31., kedd, 14.00 óra

MTA TK Kisebbségkutató Intézet, TK Könyvtár Olvasóterem (1014 Budapest, Országház u. 30., III. em)

 

A műhelybeszélgetés célja annak vizsgálata, hogy az 1989-90-ben lezajlott rendszerváltozás mennyiben hozott új lehetőségeket a roma közösségek életében. A megnyíló önérdek-érvényesítési lehetőségek milyen hatást gyakoroltak a roma civil önszerveződére, sikerült-e ledolgozni azokat a hátrányokat, egyenlőtlenségeket, amelyet a történeti megkésettség és a megelőző évtizedek oktatási rendszere is táplált. Sikerült-e az 1990-es évek nagyarányú munkanélküliségi hulláma után megjelenni a roma munkavállalóknak a társadalmi munkamegosztásban. Összességében a társadalmi emancipáció felé haladnak-e a roma közösségek vagy csak a kirekesztés régi-új mechanizmusnak vagyunk tanúi napjainkban?

Meghívott előadók és beszélgetőpartnerek:

Szalai Júlia: Az elismerés politikája napjainkban

Havas Gábor: A roma közösségek „stratégiái” a rendszerváltozás után

A beszélgetést vezeti: Kállai Ernő

 

Az előadókról

Szalai Júlia, szociológus

Ferge Zsuzsa hatására kezdett szociológiával foglalkozni. Szakdolgozatát az 1971-ben éppen megalakult szociológia tanszéken, az angliai szociálpolitika kialakulásáról írta. Munkássága során a szegénység tanulmányozása mellett a társadalmi struktúra, a munkaerőpiac és az etnicitás, a hazai polgárosodás társadalomtörténete, a társadalmi redisztribúció viszonyai váltak fő kutatási területeivé. 1973 óta dolgozik az MTA Szociológiai Kutatóintézetében, 2008 óta tudományos tanácsadó. Az ELTÉ-n 1978-től, a CEU-n 1991 óta tanít, de tartott órákat a Wesley János Lelkészképző Főiskolán (1995-1999) és a glasgow-i Strathclyde Egyetemen (1993-1999) is. 1986-ban lett a szociológia-tudomány kandidátusa, 2007-ben elnyerte az MTA doktori fokozatát is. Számos nemzetközi projektben vett részt, több szakmai folyóirat szerkesztőségének tagja.

Részletes szakmai önéletrajz és publikációk:

http://www.20szazadhangja.hu/szalai_julia

Havas Gábor, szociológus

Az ELTE Bölcsészettudományi Karán 1967-ben végzett magyar–népművelés szakon.  1996-ban védte meg a szociológia tudományokban írott kandidátusi értekezését. 1973 és 1990 között a Népművelési Intézet tudományos munkatársaként dolgozott, ahol a falusi szegénység, cigányság életmódjával foglalkozik. 1990 és 1994 között országgyűlési képviselő volt. 1995-től 1999-ig a Wesley János Lelkészképző Főiskola szakvezető főiskolai tanáraként működött. 1995 és 2006 között az MTA Szociológiai Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa volt. 2000 és 2008 között, nyugdíjba vonulásáig, a Romaversitas Alapítvány tanulmányi igazgatójaként dolgozott. Roma közösségek körében végzett szociológiai vizsgálatainak eredményeit számos kötetben publikálta önállóan, illetve társszerzőkkel.

Részletes szakmai önéletrajz és publikációk:

http://www.20szazadhangja.hu/havas_gabor

 

Előzetes olvasásra ajánljuk a két előadó korábbi írásait:

Szalai Júlia: Az elismerés politikája és a cigánykérdés. In: Cigánynak születni. (szerk.: Horváth Ágota – Landau Edit – Szalai Júlia), ATA – Új Mandátum Kiadó, Budapest, 2000. 531-573. old. 

Havas Gábor 1982: Foglalkozásváltási stratégiák különböző cigány közösségekben. In:  Andor Mihály (szerk.): Cigányvizsgálatok. Műhelysorozat 3. Budapest, Művelődéskutató Intézet. 181–202. 

Számítunk részvételére!